Milyen módjai képzelhetőek el a fénysebességnél gyorsabban történő utazásnak a fizikában?

Ahogy így elnézem, egyik-másik itt jegyzetelő „matadort” nagy valószínűséggel CSERBENHAGYTA az ápolószemélyzet, miután a Lipótmezőt bezárták!... ☺ ☺ ☺ (Másként nen is igen érthető, mire föl emlegetik folyton-folyvást olyan pikirt módon a másik „matador” 45%-os válasz-„hasznossági” mutatóját, miközben az előbbi, vélhetőleg ugyanott volt ápolt, mint az utóbbi, legfeljebb csak más-más emeleten „zizegett”, anno...)

Arisztotelész — aki a logikát a legalapvetőbb és nélkülözhetetlen eszköznek tartotta a filozófia és a tudományok műveléséhez —, az itt önmagát „fizikusnak” gondoló 3-4 elmeháborodott Dürrenmatt-figura által folytatott parttalan vitába nyilván nem tudna XXI. századi fizikusi szinten bekapcsolódni (és ezért a válasz-„hasznossági” mutatója, talán még a 20%-ot sem érné el…), viszont szellemileg mégis annyival felettük áll a logika tudományában általa létrehozott életmű tekintetében, hogy azt még „hegyoromnyi” magasságként nevesíteni is durva degradálás!...

A #100-as jegyzet írója, ezt sorolta — idézem: „Gyakorlatilag, arról van szó, ha létezne ilyen (mármint tachion-tardion kölcsönhatás — teszem hozzá én) akkor, lenne információ átadás tardion-tachion között. Így mivel a tachionok, gyorsabban közlekednek c-nél, emiatt elérhető lenne a múltba utazás, és ez sért bizonyos természeti törvényeket. Lényegében ellentmondana a spec relnek.” — idézet vége.

A fenti mondat bizony, több sebből is vérző — önnön magát falszifikáló — betűhalom! Egyrészt, túl azon, hogy EZIDÁIG SENKI SEM „LÁTOTT” MÉG TACHIONT, az mégis úgy határoztatik meg, mint ha FOLYAMATOS JELENIDŐBEN „KÖZLEKEDŐ” entitás volna, a fentebb idézett mondat A LOGIKUS „ELRENDEZETTSÉG” ISMÉRVÉT IS MEGSÉRTI — méghozzá, a #100-ast jegyző, ismeretlen „matador” által a speciális relativitás elmélettel való ellentmondásba keveredésen túl is, LEGALÁBB 2 PONTBAN!

Elmagyarázom, hogy (talán) az ápoltak is megértsék… (Bár ez már önmagában is egy logikai ellentmondás…) ☺

● Először is: információ átadás, CSAK ENERGIAÁTALAKULÁS RÉVÉN — mozgási energiából hőenergiáva, vagy elektromos energiává, vagy fénnyé, és viszont; hangrezgésből elektromágneses rezgéssé, és viszont stb. — valósulhat meg. A hipotetikus tachion azonban ELEVE az „evilági” ’c’-nél NAGYOBB sebességgel kellene, hogy haladjon — és SEMMI MÓDON sem csökkenhetne sebessége, ’c’ alá! (Legalább is, az elmélet szerint…) Vagyis a tachion, ’c’-re nézvést INVARIÁNS kellene, hogy legyen! Tehát sebessége semmi módon nem volna átalakítható ’c’-re, csak tetszőlegesen mértékben megközelíthetné azt, ám el soha nem érheté, vagyis soha nem „süllyedhetne”, még annak szintjére sem!

Ez esetben viszont nem látom be, MIFÉLE ANYAGI INSTRUMENTUM CSÖKKENTHETNÉ LE A TACHION SEBESSÉGÉT — akár még elméleti síkon is — INFORMÁCIÓ ÁTADÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MÉRTÉKŰRE, hiszen az elméletből logikusan eredő következményként (elvileg) megtapasztalható áthatoló képessége, MEGHALADNÁ A NEUTRINÓ-ÉT!... (De még, ha feltételezzük is, hogy egy tachion-„sereg” sokaságából néhány tucat tachion mégis tardion-ba ütközhet, akkor is az a helyzet, hogy a tardion – tachion ütközés, az nem igazán nevezhető információ átadásnak, legfeljebb csak ismeretszerzésre okot adó jelenségnek…) Ha viszont így áll a helyzet, milyen alapon hivatkozik — akár csak elméleti síkon is — bárki információ átadás lehetőségére, tardion és tachion között?

(Csak kérdezem…)

● A fentebb a #100-astól idézett mondat LÉNYEGIBB része azonban ez a részlet: „…mivel a tachionok, gyorsabban közlekednek c-nél, emiatt elérhető lenne a múltba utazás, és ez sért bizonyos természeti törvényeket. Lényegében ellentmondana a spec relnek.” — idézet vége.

Nemcsak, hogy a múltba való „utazás”, mint olyan, „sért bizonyos természeti törvényeket”, hanem MAGÁNAK A TACHION-NAK A FELTÉTELEZÉSE IS AZT TESZI! (Tudni illik, a JÓZAN ÉSZ KIZÁRJA, olyan „egzotikus” entitás létezését, amely kauzalitás-sértést eredményezhetne!)

Nos, „A tér ára az idő”, és ezt már Arthur C. Clarke is leírta. (Igaz, ő is az „idő" fogalmát használta, ám az „időben" (a folyamatok és történések sorrendjének halmazában) csak előre vezet út. Erre a történelem folyamatossága — univerzum-szegmensünk történelmének folyamatossága — szolgál megdönthetetlen bizonyítékul! Ha ugyanis lehetséges volna az „utazás" a múltba (és vissza), a történelem a „legideálisabb" esetben is olyan lenne, akár egy többféle kimenetellel leforgatott film, aminek a vetítése során vetítőgépbe gördülő különféle változatait az elégedetlen főszereplők és film-kritikusok egymással huzakodó csapatai váltogatnák időről-időre, erejük és kényük-kedvük szerint — „jobbítólag"...

Csak egyetlen földi percünk „visszacsináláshoz" is (annak meg nem történtté tételéhez, majd az időben ama perc elé „mozgáshoz" is), AZ EGÉSZ UNIVERZUMBAN ADDIG ÖSSZESEN MEGTÖRTÉNT ESEMÉNYT MEG NEM TÖRTÉNTTÉ KELLENE „VARÁZSOLNI", ami nyilvánvalóan képtelenség!

Az „idő", mint olyan, tehát csak egy emberi absztrakció, egy elvonatkoztatott „álvalóság", mely két — entrópikus jellegű — változás-állapot között önkényesen definiált, azonban a mindennapi életben jól használható fogalom!

Lehet azonban tudományos és kevésbé „tudás-alapú” elméleteket gyártani fénysebességet közelítő űrcirkálók megépítésének esélyeiről, extrém módon görbült terek tulajdonságait kihasználó szuper-civilizációkról, többszörös dimenziójú világegyetemről és a benne leledző párhuzamos világokról, tér- és időugrásról, „csillagkapuról”, időutazásról meg miegyebekről, mégis, ha majd felkerekedünk, hogy ráleljünk a GALAKTIKUS „TESTVÉREK” létezésének VÉGSŐ BIZONYSÁGÁRA, vagy ha csak merő „kalandvágyból” akarunk majd utazni saját bolygórendszerünkön túlra a Kozmoszban, akkor azt — meggyőződésem szerint — csakis olyan módon tehetjük, ha HOSSZAN TARTÓ és talán kiszámíthatatlan kockázatokkal teli űrexpedíciókat indítunk a környező csillagokhoz!

Ha ugyanis léteznének hipertér-„generátorok” és téridő „alagutak”, „fölös” dimenziójú terek és a többi „nyalánkság”, amelyek csak arra várnak, hogy egy furfangos civilizáció felfedezze, használatba vegye és kiaknázza azokat, akkor azok valamelyikének segítségével MÁR RÉGES-RÉGEN ELINDULTAK VOLNA FELÉNK (és számtalanszor „be is futottak volna már” hozzánk) MÁSOK!...

De éppen azért, mert nem repkednek körülöttünk NAP MINT NAP a „csodálatos” (vagy épp rémületes) IDEGENEK, éppen azért lehetünk bizonyosak afelől, hogy SZÁMUKRA IS csupán csak egyetlen út létezik, s így tőlünk (és hozzánk) is CSAK EGY vezet: AZ ÚT, AMIT AZ ŰR MESZESÉGEIN ÁT MINDENKI MÁS IS CSAK HOSSZAN TARTÓ FÁRADSÁGGAL MEGTEHET!

Hát így...

@110: oké, köszönöm!

Szóval vegyük azt, hogy Sanyi 299000 km/s-re gyorsult. Ekkor amíg ő egy évet öregszik, az ikertestvére ~14 évet.

Szerinted (nem, nem az áltrel szerint, hanem szerinted) tehát a fénysebességhez közeli sebességeknél fellépő idődilatációt a gyorsuláskor fellépő gravitációs idődilatáció okozza. Egyetlen apró kérdés.

Ha mondjuk Sanyi fél évet gyorsított az űrhajóval, akkor fél évig hatott rá a gravitációs idődilatáció. Leáll a gyorsulással, köröz 299000 km/s-el. Ha fél évet köröz, és utána tér vissza, akkor 7 év lesz Sanyi és Béla kora között az eltérés. Ha 1 évet, akkor 14 év. Ha 3 évet, akkor 46 év. Hogyan is van az, hogy _ugyanaz_ a "gravitációs" hatás, ami ugyanakkora ideig hatott Sanyira, utólag, azaz a gyorsulás megszűnése _után_ más-más idődilatációt okoz, annak függvényében, hogy Sanyi mikor tér vissza?

Segítek egy kicsit tovább:

A gravitációs idődilatációt a t0 = tf*(1-2GM/RC^2)^1/2 képlettel számíthatod ki. Tudom, tudom, nem szereted, ha bejön a matek, de azok a t betűk ott neked mit mondanak? Mi lehet az a t betű? Nem lehet, hogy a gravitációs idődilatáció mértéke attól függ, hogy mennyi ideig is szenvedte el a gravitációt Sanyi?

De akkor a példánkban hogyan is van? Hiszen Sanyi és Béla közötti öregedés mértéke _független_ attól, hogy mennyi ideig hatott Sanyira a gravitáció. Attól függ, hogy utána, már a megszűnése után mennyit körözött, mielőtt visszatért... Szóval ezt magyarázd már meg, kérlek! Köszi!

(Furcsán gyakori félreértés ez. Talán azt szokás félreérteni, hogy egy erős gravitációs térben elszenvedett gravitációs idődilatáció pontosan megegyezik azzal az idődilatációval, amit a gyors utazás okoz, azzal a sebességgel, ami az adott gravitációból történő szökési sebességnek felel meg. Vagy nem is tudom... )

@110: még valami nem világos. Ha a gyorsulás a ludas, akkor azoknál a részecskéknél, amik eleve fénysebességhez közeli sebességgel keletkeznek, nincs is idődilatáció?

Lásd a magaslégkörben keletkezett mezonokat. Tudod, amik ilyen (ha jól emlékszem az értékre, most nem guglizom utána) 10^-22 sec körüli élettartalmú részecskék. És tudod, amik nem juthatnának le a Földre, mert hiába mennek fénysebességhez közeli sebességgel, előbb el kellene bomlaniuk. De mégsem teszik, az idődilatáció miatt. De azok _eleve_ a saját relativisztikus sebességükkel keletkeznek, nem gyorsulnak sehova. Akkor most azoknál ez hogyan is van?

Kis maszatolást érzek.

Megint úgy mondod ezeket a magaslégkörben keletkező részecskéket mintha én valaha is azt mondtam volna minden evilági ismert részecskének saját maximális terjedési sebessége van. Nem ,ezekre a részecskékre is az evilági áltrel vonatkozik 299 max állandóval.

Ez a kérdésed kicsit értelmetlen mivel idődilatációról csak két részecske azaz két óra viszonyában beszélhetünk.

Te azt kérded mennyi a fent keletkező részecske dilatációja ,önmagában nincs de gondolom a földhöz képest értetted ,hát annyi amennyi nem tudom de nincs ebben semmi különös.

Lényegében azt nem érted hogy ha valami inerciarendszerben halad miért nem gyorsul vissza rajta az óra.

Ez egy beugratós kérdés mert azt érzékelteted hogy a 0,8c re valóban felgyorsult űrhajó ilyenkor áll. Nem áll az hanem halad 0,8c vel vagyis a gravitációs hullámai a haladás irányába a további gyorsulásokat limitálják 0,2c re. Így az űrhajón lévő óraművek belső mozgását is limitálják ,mivel az óra belső mozgásai amivel megméri az időt nem inerciális mozgások ,parányi gyorsulási erőkből állnak .Egy mechanikus szerkezetnél gondolom nem kell elmagyaráznom érted hogy mire gondolok. De egy full elektronikus óránál is körbe körbe vagy ide oda futkos az áram amit atomokból álló alkatrészek vizsgállnak . Minden létező dolog gravitál ezért az óraművek és az űrhajó kasznia is és a magaslégköri részecskéid . Statikus részecskét vagy qvantumot nem ismer a tudomány tehát minden mozog bármeddig nagyítod az órát . Lényegében egy db atom is óraműnek számít mert mozgó alegységekből áll.

Vagyis amikor időt mérsz nem beszélhetsz nyugalomban lévő anyagról ,ezen a szinten nem létezik inerciális mozgás .

Rövidre zárva egy felgyorsított óra működéséhez szükséges belső mozgásai a véges sebesség törvénye miatt már limitáltak ahhoz az órához képest ami ténylegesen nincs felgyorsítva.

Az hogy ténylegesen ki lett felgyorsítva pont ez a két óramű fogja megmutatni mint idődilatáció fogalmában.

Próbáld ki 0,8c vel haldó űrhajón szaladj előre 0,5c nek megfelelő gyorsulással ,nem fog menni míg egy valóban álló űrhajón gond nélkül előreszaladhatsz.

Egyébként erről is írtam "a két test közül az lesz fiatalabb aki a szétválás és találkozás között közelebb járt 1c hez"

Kedves Mojjo, Balázs és a többi fizikus (nem tudom, kik lehettek)!

Miért töritek magatokat, miért pazaroljátok energiátokat az őrültekkel való vitatkozásra? Abszolút reménytelen... Én negyven éve csinálom, és rájöttem, hogy a sok lehetséges ismeretterjesztési módszer közül az ilyen fórumokon való vitatkozás a lehető legkevésbé sikeres módszer. A saját rögeszméjükbe bebetonozódott különböző szintű őrülteket úgysem lehet meggyőzni semmiről, és attól, hogy százszor elmondjátok a helyes állításokat, senki nem moccan el egy jottányit sem a saját egója által Egyedül Üdvözítőnek tartott (amúgy abszolút zavaros és következetlen) álláspontról.

Mivel itt többször is (többnyire hibásan) idéztek, és személyesen megszólíttattam, gyorsan szögezzük le:

- Természetesen többször mondtam előadásaimban olyasmit, hogy a relativitáselmélet nem a fénysebességről szól, nem "a fénysebesség fizikája", hiszen az elméletben szereplő c paraméter egy sokkal alapvetőbb állandó, a tér és idő adatai közti átváltási tényező, vagy ha úgy tetszik, (ennek következtében) a gravitációs hullámok terjedési sebessége. Az, hogy a fény is épp ezzel a sebességgel terjed, merő esetlegesség (azon múlik, hogy az elektromágnesség egy U(1) invariáns mértékelmélet, azaz a foton tömege nulla). Ha nem létezne a fénynek nevezett jelenség, attól még a relativitáselmélet tökéletesen igaz maradna. De hát ezt ti is leírtátok, felesleges volt tőlem idézni.

- Mindezt természetesen nem az általános, hanem a speciális relativitáselmélettel kapcsolatban mondtam.

- Sokszor beszéltem tachionokról is. Sőt egyszer bemutattam azt az egyesített szimmetriacsoportot is, amely a szubluminális Lorentz-trafók mellett a szuperluminárisokat is magába foglalja, azaz a c-nél gyorsabb tachionokat közönséges, c-nél lassabb részecskékbe transzformálja és viszont. Igen szórakoztató kiszámolni pl. egy 3c-vel és egy 20c-vel mozgó techion relatív sebességét, ami kisebbnek adódik c-nél stb. Mindehhez 2*2-es mátrixos szorzásánál és a hiperbolikus függvényeknél bonyolultabb matek nem szükséges.

- Azt, hogy e matematikai lehetőségeket megvalósító tachionok ténylegesen léteznek-e, még nem tudjuk. Bizonyos elméletek jobban éreznék magukat, ha léteznének. De a fizikában mindig a kísérlet a legfőbb döntőbíró.

- A techionok és a fénynél lassabb részecskék közvetlen kölcsönhatása egyáltalán nincs kizárva. Mindenki tud olyan Feynman-diagramot rajzolni, amely mondjuk két térszerű és egy időszerű négyesimpulzusból áll: egy tachipn kibocsát egy elektront vagy hasonló részecskét. Sőt ilyen diagramot könnyebb konstruélni, mint csupa időszerű négyesimpulzusból állót.

- A tachionok kapcsán természetesen sohasem állítottam olyan marhaságokat, hogy minden részecskefajtához saját sebességhatár tartozna, hogy a tachionok különböző metavilágokhoz tartoznának, hogy a 39c-vel mozgó tachion számára 40c a felső korlát stb. - ilyemi csak egy rosszul tájékozott, a gyenge ismeretterjesztő vagy bulvárcikkeket félig megemésztő és rosszul visszaböfögő agyamentnek juthat eszébe. Pontosabban bárkinek eszébe juthat, aki nem ért a témához, de csak a fentebb jellemzett egyén ragaszkodik görcsösen egy ilyen téveszméhez még akkor is, amikor a hozzáértők felvilágosítják, hogy tévedett.

És pont az ilyenekre jellemző az a szilárd meggyőződés, hogy amit ők hisznek/gondolnak/képzelnek/képzelegnek, csakis az az Igazi Valóság, az Igazi Tudomány, és aki mást mond, az hülye, gonosz, eretnek tévelygő, esetleg szándékos kútmérgező és pedofil. Nos az ilyeneket nem lehet meggyőzni semmiről. Hiába hivatkozol professzorokra, tankönyvekre, hiába írnod le nekik gyönyörű képletekkel vagy világos érveléssel a helyes tudományos állítást, nem is engedi oda az agyához, nem is gondol bele, el sem oolvassa. Hiszen "nem tud angolul", nem érti a képleteket - de legfőképpen azért, mert feleslegesnek érzi, hiszen ő magától tudja a Választ, és minden más úgyis marhaság.

Átnéztem az itteni vitát. Az a szomorú, hogy láttam már kb 42 hasonlót. Néhányan, akik valóban értenek az adott témához, kétségbeesetten bizonygatják az igazságot, de mindig ők szorulnak defenzívába, mert az ostobák sokkal agresszívabbak. Nem is kell, hogy sokan legyenek - fórumonként elég két-három megrögzőtt sötétségsugárzó, és sikerül megmérgezniük az egészet. A többiek, akik viszont tényleg érdeklődni, tanulni jönnek a fórumra, egy idő után feladják, mert nem találkoznak új információkkal, mindkét oldal ugyanazokat az saját állításokat ismétli vég nélkül. Ráadásul van sok olyan újonc érdeklődő, akiknek mindkét oldal állításai egyformán furcsák, egyformán kínaiul vannak, hiszen nem ismerik a témát tankönyvekből vagy más megbízható helyről, épp ezért jöttek érdeklődni erre a fórumra - és azt látják, hogy két ellentétes, de egyformán furcsa és hihetetlen állításrendszer nevében folyik a hosszadalmas adok-kapok. Hiszen gondoljátok végig: pl a tachionokról szóló valódi tudományos állítások első hallásra éppen olyan furcsák és elképzelhetetlenek egy laikus számára, mint a végtelen sok tachionos másvilágról szóló képzelgések. Akkor hogyan, milyen alapon és kinek higgyen az egyszeri fórumozó?

Már Archimédesz is megmondta: a metematikához nem vezet királyi út. Tegyük hozzá: a fizikához, a kozmológiához sem. Önfegyelem, erőfeszítés és rendszeres tanulás szükséges az elsajátításához. Az ilyen jellegű, egy-egy kérdésre választ adó fórumok (hiába hangzik el a legigazabb információ) nem adnak rendszeres és megalapozott tudást a laikusoknak, minden állítás a levegőben lebeg. Ezért nem válik szerves, később felhasználható és továbbfejleszthető saját tudássá, efemer érdekesség, önmagában álló tudásmorzsa marad.

Tapasztalatom szerint az ilyen fórumokon érdeklődő közönség egy része (harmada-negyede) rábeszélhető rendszeres tanulásra. Ezen nem egyetemi képzést értek, hanem hosszabb és alaposabb ismeretterjesztő előadássorozatokat, ahol egy-egy témát szisztematikusan feldolgoznak, vissza-visszatérnek a későbbi ismeretek fényében egy korábban megbeszélt kérdésre. Aki egy-két ilyen sorozatot lekiismeretesen végigjár és alaposan odafigyel, annak a fejében nem egyedi válaszmorzsák, hanem a témára vonatkozó összefüggő tudásanyag marad meg. Nem olyan mély (és főleg nem annyira matematikai), mint a szaktudóséban, de ahhoz elegendő, hogy ha találkozik az ittenihez hasonló rögeszmések agresszív stílusban előadott téveszméivel, akkor észrevegye, hogy ezek nem illenek bele az általa már elsajátított rendszerezett tudásba, és így el tudja választani a nagy hangerővel előadott szemetet a csendesebben elhangzó igazságtól.

Ezért nektek azt tanácsolom, ne pazaroljátok energiátokat és billentyűzetet az őrültekkel való állandó vitatkozásra. Őket nem lehet meggyőzni, mások számára viszont ez a vita unalmas és terméketlen. Inkább próbáljatok a csendesen figyelő olvtársak számára egy-egy témát alaposabban, részletesebben elemezve elmagyarázni, és eközben ne törődjetek az őrültek fecsegésével. Ha a szisztematikusan előadott anyag néhány fejben megtapad, és rendszerré áll össze, akkor már nem dolgoztatok hiába.

Mellékes, de nem elhanyagolható eredményként ebben az esetben ti nem idegesítitek halálra magatokat, az agresszív bohócokat viszont (azért, mert senki sem törődik velük) előbb-utóbb megüti a guta. :)

üdv

dgy

@117: kedves dgy!

Először is nagyon örülök az írásnak. Bár nagyjából biztos vagyok benne, hogy a vitapartnerünk utolsó mentsvárként nemes egyszerűséggel nem fogja elhinni, hogy tényleg _az_ a dgy írt, nem valamelyikünk trollkodik...

Én magam - ezt fontos leszögezni - nem vagyok fizikus, így megtisztelő, hogy annak tituláltál, de igen nagy sajnálatomra vissza kell utasítanom ezt a megszólítást. Megcsináltam 4 félévet az ELTE-n, de ott kellett hagynom mert másoddiploma lett volna és úgy változott az anyagi helyzetem, hogy ezt a luxust nem engedhettem meg magamnak. Egyszer be szeretném fejezni, csak a magam örömére - ha 60 évesen, akkor akkor, nem számít, de kitörölhetetlenül ott van a bakancslistámon.

Ami a vitát illeti, az utolsó hozzászólása a vitapartnerünknek megadta nekem a kegyelemdöfést. Lehet, hogy még válaszolok, de engem is rádöbbentett, hogy teljesen feleslegesen öltem az időmet ebbe. Totálisan. Hiszen kedves nagyegójú vitapartnerünk az általános iskolás fizikával sincs tisztában. Döbbenetes, de keveri a sebesség és a gyorsulás fogalmait. Idézem:

"0,8c vel haldó űrhajón szaladj előre 0,5c nek megfelelő gyorsulással"

Végtelenül groteszk, hogy aki ilyet képes leírni, az végzett fizikusokkal vitatkozik, egyetemi tankönyveket söpör félre, és teszi mindezt mocskolódó hangnemben - csak mert ő a magyar wikipédiából kikombinált magának valamit. Szóval azok után, hogy ilyet láttam leírva, én minden érdeklődésem elvesztettem a vita iránt. Tényleg általános iskolás anyag, és ordítóan össze van még az is a fejében kutyulódva... Akkor meg minek írunk bármit is?

Szóval azt hiszem, igazad van. Csak az ember remél ugye... Kár érte.

Mojjo inkább arról beszélj most hogy maga Dávid Gyula magyarázta el neked mi a c jelentése hogy a pcsába lehet hogy még mindig nem érted én miről beszéltem ???

De hogy is érthetnéd ha kiakadsz a sebesség és gyorsulási erő összefüggésén miközben pár sorral felette magyaráztam el hogy a 0,8c már ténylegesen felgyorsított űrhajó a példámban.

Most írtam volna oda hogy 0,8c nyi gyorsulást elszenvedett testen szaladj előre 0,5c nyi gyorsulást???

Ember te vagy akadékoskodással leplezed a nehéz felfogásodat vagy a memóriád nem tart 2mp nél tovább hogy ilyenekbe kötsz bele.

És csak a tisztavíz kedvéért ,én sehol nem idézek DGY től oylat hogy különböző világok léteznek amikben különböző c értékek vannak . Ezek mind az én példáim viszont az való igaz hogy az áltrelből fakad ezt le is írtam ahány világ annyi áltrel és mindben lesz egy max terjedési sebesség még írtam is hogy ott nem c lesz hanem más betű a jele.

Hiányoltam a DGY magyarázatból Mojjó visszafelé járó óráihoz való dogmatikus ragaszkodást ,amit egy helytelen matematikai számításból vezet le és terjeszti mint lehetőséget.

Kettőnk közt a vita csupán annyi hogy szerinte ez valóságos lehet szerintem meg csak matek mivel én megértettem az idő fogalmát vagyis hogy mi a c ,amit DGY kifejtett itt is . Az idő a mozgás és a mozgás az idő ezét nincs negatív idő mert negatív mozgás sincs.

Jó az a wikipédia csak kell egykis iq mondjuk nem 150 és megérted.