Milyen módjai képzelhetőek el a fénysebességnél gyorsabban történő utazásnak a fizikában?
"Amíg Dgy nem unja meg..."
Én már meguntam, és ki is szállok. De azt azért ne reméljétek, hogy a -44 IQ-s kolléga is megunja. Az ilyenek nem szokták.
Sok szerencsét!
dgy
@139:
"belerúg a fénysebesség falába, és megfájdul a falába..."
Na jó, ez váratlanul ért, felnyerítettem itt az éjszaka közepén, pedig alszanak mellettem :D Mindenesetre azt hiszem, ez a sokoldalas vita egyértelmű fénypontja.
@140:
Nem tudom, hogyan sikerült lecsúsznom róla. Majd visszanézek, de a nagy Kápor, meg Gzabá áradatban elveszik minden...
@138:
Ne aggódj, mindenki érti, miket írsz. Csak hülyeség az egész, úgy ahogy van. Amúgy azt tudtad, hogy a relativitáselmélet 1905-ös megalkotásának egyik alapgondolata az volt, hogy hiába a fénysebesség állandósága, a Galillei féle relativitási elvet meg kellene tartani? Azaz az inerciarendszerek egyenértékűségét. Egyenértékűség, érted? Azt jelenti, hogy minden inerciarendszerben tökugyanúgy működnek a dolgok. Einstein ezen vezérelv mentén dolgozta ki a modelljét. Magyarán te ezzel a legújabb agymenéseddel éppen csak az egész alapgondolatát dobod ki a kukába. Azért nem rossz teljesítmény ez attól, aki saját önértékelése szerint mennyire hűde érti az egész relelm témakört...
Ennél részletesebb okítást meg azért nem kapsz senkitől, mert alapvető félreértéseket, tudáshiányt, kuszaságot helyretenni évek munkája, még akkor is, ha a másik fél befogadó. Ezt nem várhatod el itt a gyk-n. Főleg így, hogy aktívan ellenállsz mindenféle tudás befogadásának, és a saját, elképesztően zagyva világképedet erőlteted itt egyfolytában. Nem véletlenül mondjuk már többen, hogy az általános iskolánál vagy leragadva. Tudom, hogy te nem érzékeled, de ettől ez még jól látszik.
"Hangsúlyozd csak ismételten, hadd lássa mindenki, hogy mekkora ostobaságok ezek a "külön világok saját c értékkel".
Itt csak egy valamit láthat a vándor olvasó. Hogy valaki szándékosan kötekedik olyan állításokkal amik nem hívták ki maguk ellen a sorsot. Az állításom nem baromság hanem egy precízen megfogalmazott példa. Javításnak jogalapja nincs . Csak akkor nevezhetné baromságnak az állításomat ha nem figyelmeztettem volna az olvasót hogy ezek külön világok amiknek a törvényei nem univerzálisak.
Megint felívom a figyelmet még azt is odaírtam át kell írni a 299.. állandót a másik világ állandójára és azzal számolni.
"Egy általános iskolát végzett embernek ismerni kellene a Galilei-féle relativitási elvet, ezért nyugodtan lóbálná a lábát akármilyen inerciarendszerben. Persze aki az ilyen alapdolgokkal sincs tisztában, az félhet attól, hogy belerúg a fénysebesség falába, és megfájdul a falába... "
Na persze általános iskola meg Galileé trafó röhög a vakbelem:D
Én inkább attól félek hogy a dgy42 magát Dávid Gyulának kiadó kamu nick mert ha ez tényleg DGY akkor én szégyellem magamat helyette hogy mondhat ekkora butaságot.
Az a bizonyos faláb igen csak megégne ugyanis a0,9999999999c sebességgel haladó inerciarendszerhez szinte végtelen energiára volt szükség hogy felgyorsítsuk . Honnan szed még végtelen energiát pistike hogy a falábát ugyan úgy lóbálja mint a másik inercia rendszerben ?
Lehet hogy Dávid Gyula tanárbácsi nem volt itt azon az órán amikor mindenttudó Mojónak részleteztem hogy egy mozgó faláb hiába utazik egy inerciarendszerben ,miután azt egy izomerő lóbálja innentől kezdve nem inercia rendszer és a természet nem fogja megengedni hogy átlépje a c t még ha 35 űrhajóba is van beágyazva .
A faláb bizony bele fog rúgni a saját eseményhorizontjába mivel a faláb gravitációs hullámai nem távolodhatnak el c nél gyorsabban különben kidobhatnánk a kukába az egész E=mc2 et hiszen önök szerint nem kell különösebben nagyobb munkát végezni az 1c vel száguldó űrhajón hiszen az "áll".
Ja hogy minden inercia rendszer áll? Akkor egy kérdésemre válaszoljon már , a relativitás értelmében a két egymáshoz képest mozgó inercia rendszer küzül melyik áll?:D Ja és még válaszoljon hogy a föld körül keringő ISS és a fekete lyukba zuhanó rakéta közül melyik áll??
Ezek mind mind inercia rendszerek mégsem igaz hogy állnak ha igaz lenne nem létezne inercia rendszerek közt idődilatáció.
A gyengébb térlátásúak kedvéért elhatároztam hogy egy teljeskörű filmet fogok készíteni az áltrel ,gravitációs hullámok terjedése és idődilatáció szemléltetése végett .
Addig is erősen ajánlom tanulmányozásra a gravitációs hullámok mérésének technikáját csak hogy valami szikra átmenjen miről beszélek és miről beszélt Einstein és hogy miért felesleges itt okoskodni hogy áltrel az nem specrel meg egyéb értetlenkedések.
Az inerciarendszer még mindig egy szó. Egy fekete-lyukba zuhanó űrhajó, de a keringő ISS sem az, mivel gyorsul, és gyorsuló rendszereket a fizika nem nevez Inerciarendszereknek.
"Az a bizonyos faláb igen csak megégne ugyanis a 0,999999c sebességgel haladó inerciarendszerhez szinte végtelen energiára volt szükség hogy felgyorsítsuk" Már miért égne meg? Az energia nem csak hő lehet, és a szinte végtelen még mindig véges. Ilyen fogalmat, hogy szinte végtelen se a matematika, se a fizika nem ismer.
Az E=mc^2 egyrészt nem is igaz, így ebben a formában. Másrészt nem értem az összefüggést a gravitációs hullámokkal, itt ebben az esetben. A testek állandó jelleggel egy skalármezővel hatnak kölcsön. Nem látom az ellentmondást. 0,9999 c-nél is képes távolodni, az űrhajótól. Egy anyagi objektumtól mindig képes lesz, mert mindig lesz egy kicsi, amivel lassabban megy, mint a fény. Mivel egy anyagi objektum sosem mehet fénysebességgel. Továbbá megjegyezném, hogy a Freudi elszólás nem ez.
Tudod az a probléma, hogy egymástól függetlenül mondjuk, hogy nincs igazad. A fizika nem egy olyan dolog, amit egyszerű "józan paraszti ésszel fel lehet fogni". Főleg egy olyan dolog, mint az ált rel. Ez nem egy szemléletes dolog. Mivel olyan dolgokról van szó, amelyeket nem érzékelünk a mindennapokban, ezért szükség van egy alapvető absztrakcióra. A fizika nem elméletek gyártása, hanem kőkeményen igazolt kísérletekből következtetünk, és a kísérleti adatokra egy modellt alkotunk, amelynek nyelve a matematika. Amely magában ellentmondásmentes és objektív rendszer. És ide bármennyire is tagadod kell a matek, és ez elengedhetetlen, hogy az ember átlássa rendszert. Az, hogy nem látod be, hogy az emberek akikkel vitatkozol szakmailag bőven fölötted állnak, és lehet itt azt mondani, hogy tekintély elvre hivatkozunk. Próbáltunk neked levezetni dolgokat, de ahogy bejött valami komolyabb dolog, rögtön hivatkoztál arra, hogy ne jöjjünk matekkal. Ekkor vagy két választás van vagy megtanulod rendesen nem a wikipediarol hanem szakmai hitelesített könyvekből, már korábban hoztam példát, vagy a tekintélyünkre hivatkozva elfogadod, amit állítunk.
"Az állításom nem baromság hanem egy precízen megfogalmazott példa. Javításnak jogalapja nincs. Csak akkor nevezhetné baromságnak az állításomat ha nem figyelmeztettem volna az olvasót hogy ezek külön világok amiknek a törvényei nem univerzálisak.
Megint felívom a figyelmet még azt is odaírtam át kell írni a 299.. állandót a másik világ állandójára és azzal számolni."
Állításod továbbra is baromság. NINCSENEK ilyen külön világok, és NEM LÉTEZNEK "a másik világ állandói". A világ törvényei univerzálisak.
Attól, hogy felhívod rájuk a figyelmet, még nem válnak létezővé a csak a te elferdült képzeletedben létező zavaros ideák.
"nem volt itt azon az órán amikor mindenttudó Mojónak részleteztem hogy egy mozgó faláb hiába utazik egy inerciarendszerben ,miután azt egy izomerő lóbálja innentől kezdve nem inercia rendszer és a természet nem fogja megengedni hogy átlépje a c t még ha 35 űrhajóba is van beágyazva"
Örülök is, hogy nem voltam itt azon az "órán", hiszen akkorát röhögtem volna, hogy biztosan beverem valamibe a falábam.
Próbáld már felfogni, hogy teljesen téves alapon közelítesz az egész problémakörhöz. NINCS abszolút sebesség, nem létezik olyasmi, hogy "c sebességgel" vagy "0.99 c sebességgel mozgó tárgy". A sebességek viszonylagosak, és mindegyik inerciarendszerben ugyanazzal a szabadsággal élhetsz, ugyanúgy futkoshatsz és lóbálhatód a lábadat, mint a többiben, nem ütközöl semmiféle korlátba, falba. Éppen ezt mondja ki a relativitás elve.
Amíg ezt nem érted meg, addig hiába jelentesz ki akármiféle csodálatos bölcsességeket, azokból egy kukk sem lesz igaz, mert teljesen téves az egész gondolatmenet alapja. Tényleg a legelején kellene kezdeni, a relativitás elvének megértésével.
Amíg ezzel a feladattal nem birkózol meg, addig viszont ne rontsd a levegőt, és ne vezesd félre ostobaságaiddal a fórum egyszerű és lelkes érdeklődőit, akik választ várnak kérdéseikre, és nem agyament kinyilatkoztatásokat a sohasem létezett másvilágok törvényeiről és állandóiról. Amit csinálsz, az egyszerűen szellemi környezetszennyezés.
dgy
@143:
- Ez az egész, sok hozzászóláson át húzódó történeted mindenféle más világokról más c értékekkel puszta kitaláció. Ilyesmit a fizika soha nem állított. Ezt már sokan, sokszor, sokféleképp mondtuk. Mást nem nagyon lehet ehhez hozzátenni.
- Mi az, hogy "áll" egy inerciarendszer? Honnan szedted ezt? Ki állított ilyet? Az inerciarendszerek mozoghatnak egymáshoz képest is, itt senki nem állított mást soha.
- A Galillei féle relativitás elv alapgondolatának megértéséhez nem szükséges a Galillei trafó ismerete. Most csak elvekről beszéltünk, ez esetben - hogy te is örülhess - a matek nélkül.
- Dgy személyazonosságáról könnyen meggyőződhetsz, ha akarsz. Csak egy kicsit kell kreatívnak lenned hozzá.
- Ha Pistike elstartol egy űrhajóval, majd 0,9999999c-re kapcsol, nyugodtan lóbálhatja a lábát akár ő is teszem azt, 0,5c-vel. Ugyanis minden másik inerciarendszerből nézve - a sajátját is beleértve! - kisebb lesz a falábának a sebessége c-nél. Erre hoztam neked a relativisztikus sebességek összeadásának képletét. Lehet, már ismerted, de érteni nem értetted.
- Nem is fognak a faláb gravitációa hullámai c-nél gyorsabban távolodni a falábtól. Pont c-vel fognak. Méghozzá c-vel távolodnak a 0,5c-vel lóbált falábtól, a Földtől 0,9999999c-vel mozgó űrhajótól és a Földtől is. Tudod, ilyenek ezek a fénysebességgel mozgó dolgok. A relativitás elve mellett a fénysebesség - és minden fénysebességgel mozgó részecske/hatás - állandóságának ténye volt a másik alappillére az egész relelm 1905-ös megszületésének. Az a gondod, hogy ehelyett a klasszikus fizikában gondolkozol, és azt hiszed, hogy jól utóléri/lehagyja a faláb a gravitációs hullámokat, ha az űrhajón lóbálják. Hát nem...
A videódtól meg igazán megkímélhetnéd az emberiséget. Köszi!
"Az, hogy nem látod be, hogy az emberek akikkel vitatkozol szakmailag bőven fölötted állnak,"
Akkor gondolom magadat nem sorolod közéjük mert már az első mondatod fals.
Az ISS re és a fekete lyukba zuhanó pistikére sem hat semekkora gyorsulási erő tehát ezek inercia rendszerek.(én még nem láttam az űrállomás falára felkenődött tisztet)
Érdekes hogy Dávid Gyula biztosan olvasta mégsem harapta le a fejed csak én vagyok itt a népet valótlan állításokkal mérgező troll.
Ebből is látszik hogy nem én ülök fordítva a lovon de nektek egy gramm önkritikátok nincs csak a vélt tekintély elvben való fürdőzés.
Az inerciarendszerek egyformasága csupán közelítési kérdés . A gyorsított rendszerben a mérőműszerre is gyorsulás hatott majd a pályára állt inerciális mozgás során a mérőműszer atomjait is ugyan akkora gravitációs hullámnyomás éri mint a mérendő testet legyen az egy emberi szív dobbanása . Ezért nem tudjátok megmérni két inercia rendszer közül melyik száguld és melyik nem száguld a fénysebességhez képest KÖZELEBB.
Kis sebességekre látszólag igaz hogy lóbálhatom a lábam de az anyag energia egyenlőség értelmében ez nem igaz a határ közelében amit az óralassulás jelez.Egy relativisztikus 0,999999c sebesség kapcsán nem hazudhatod azt a végtelenségig hogy A test áll és B mozog ,és B test áll és A mozog.
Tudom hogy nincs 0,99999c vel mozgó fény de máshogy nem tudom szemléltetni a problémát . Képzeld el hogy A és B test között egy országúti lézer radar azt detektálja hogy a relatív sebesség 0,99999c . Ez a két test inerciarendszer tehát egyik sem gyorsul . Te gyakorlatilag szentül meg vagy győződve hogy mivel egyenrangú a két rendszer ezért mind a kettőre egyszerre igaz hogy meghaladhatom magamat ezen a vektoron . Ez hazugság ,az idődilatáció jelzi hogy csak az egyik rendszerben haladhatom meg magamat mert a másikban 0 ra redukál a sajátidőm és 0 ra az univerzum hossza . Ezért rossz ez a példa mert ezt 1c vel mozgó pistikével kéne bemutatnom hogy megértsd de akkor meg abba kötsz bele hogy az anyag nem mozoghat 1 el vagyis elveszítem a lényegét amit mondani akarok.
fotonnal :Tehát a kifeszített lézer letagadhatatlanul jelzi hogy a két rendszer távolodik 1c vel egymástól de az idődilatáció határozottan álltja hogy csak az egyik órája állt le vagyis a két inerciarendszer csak belülről volt egyenrangú ,egymáshoz képest nem mert az egyik fiatalabb lett . Vagyis ha ismerjük az idődilatáció eredményét megkapjuk hogy valójában ki mozgott közelebb 1c hez .
Meg kéne érteni hogy a gravitációs Saját hullámtere a mozgó anyagnak nem fejt ki rá mérhető erőt ezért lehetetlen megmérni ,ezért látjátok egyenrangúnak az inerciarendszereket DE ez nem azt jelenti hogy nem is hat saját magára hiszen ha így lenne nem létezne idődilatáció két inercia rendszer vonatkozásában.
Márpedig ez nem is az én szavam hanem Mojoé aki felhívta a figyelmem hogy a nem is gyorsuló csupán különböző sebességű testek órái is máshogy járnak azaz nem szinkronizálódnak össze!
Már akkor elmondtam hogy azért mert a saját hullámterük gyűrődik fel maguk előtt ami megtartja az óralassulás mértékét azzal hogy nem engedi a további egymásba skatulyázott mozgó alkatrészeket limitálatlanul gyorsulgatni ,ugyan így az emberi szív dobbanására is igaz mert az is atomokból áll.
Ugyan ez a limit nem engedi a vér keringését gyorsulgatni és a sejtek öregedését mivel atomi szinten ott is mozgások vannak.
Arra sem reagáltatok érdemben hogy én szóltam először attól hogy egy test inerciarendszerként mozog a benne lévő (aláskatulyázott) részei pl emberek vagy egy kilincsmű fogaskerék stb mozgó részei nem tekinthetőek inercia rendszernek mivel gyorsulgatnak igaz picit de tagadhatatlanul.
Egy csomó észrevételemre nem kaptam választ csak magas lóról való lenézést miközben itt ti vagytok a nálamnál sokszor képzettebb fizikusok és nem olyanokat kéne válaszolni hogy minden szava egy baromság hanem indokolni kéne hogy miért az és melyik mondata.
@147:
"Az ISS re és a fekete lyukba zuhanó pistikére sem hat semekkora gyorsulási erő tehát ezek inercia rendszerek."
Hmmmm... nem hiszem, hogy lett volna már ilyen, és sajnos azt sem hiszem, hogy lesz (pedig őszintén mondom, jó lenne, és örülnék neki), de egyetértek veled, és úgy gondolom, ebben a kérdésben igazad van. Mind a fekete lyukba zuhanó emberhez, mind a föld körül keringő űrállomáshoz rögzített rendszerek _jó közelítéssel_ inerciarendszereknek tekinthetők - legalábbis én is így látom, nem értem, miért ne lennének azok. Ha egy, a viszonyítási rendszerhez képest álló, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgó testre nem hatnak inerciaerők, akkor az a rendszer inerciarendszer - itt pedig ez a helyzet. (Egyszerű teszt: ha kiteszel az arcod elé egy tollat, elengeded, és az ottmarad, ahol volt, inerciarendszerben vagy. Ha elmozdul valamerre "magától", akkor nem. Ha majd egy fekete lyuk felé zuhanok, mindenképp kipróbálom...)
"Érdekes hogy Dávid Gyula biztosan olvasta mégsem harapta le a fejed csak én vagyok itt a népet valótlan állításokkal mérgező troll."
Nem feltétlen. Én sem olvastam/olvasok el itt minden hozzászólást - egészen egyszerűen az embernek erre az eleve rendkívül szűkös szabadidejéből nem futja. Legalábbis nem feltétlen. Gondolom, dgy is így van ezzel. Vagy mi tévedünk ezzel az inerciarendszerrel kapcsolatban. Mondjuk, őszintén szólva igencsak furcsállanám, de az élet néha furcsa.
"Az inerciarendszerek egyformasága csupán közelítési kérdés."
Nem, ez nem egy közelítési, és a gondolatmeneted további részében sugalltakkal ellentétben nem is méréstechnikai kérdés. Ez egy alapvető elvi kérdés - a fizika törvényei minden inerciarendszerben ugyanolyanok. Ismételten: ez volt az egyik alapelv, ami mentén a relativitáselmélet egyáltalán megszületett 1905-ben. Nem látszólagos, a mérőműszerekre IS ható erők miatti illúzió - konkrétan egyenértékű minden inerciarendszer. Amit az egyikben meg lehet tenni, azt meg lehet tenni a másikban is.
"Ezért nem tudjátok megmérni két inercia rendszer közül melyik száguld és melyik nem száguld a fénysebességhez képest KÖZELEBB."
Itt van az egyik gond, ami megkavar téged. Nincs olyan, hogy a "fénysebességhez képest" közelebb. Ahhoz, hogy sebességet tudj mérni, kell egy viszonyítási pont. Anélkül nem létezik sebességmérés. Példa: egy hipotetikus univerzumban töküres téren kívül egyetlen csóró űrhajó van. Az űrhajóban utazók nem tapasztalnak semmiféle inerciaerőt magukon. Viszont azt semmilyen módon nem tudják megállapítani, hogy az űrhajójuk egyenes vonalú egyenletes mozgást végez-e (mondjuk akár 0,99999c-vel), vagy egy helyben áll. Sőt, mondok jobbat: nincs is értelme feltenni ezt a kérdést egy ilyen hipotetikus univerzumban. Ugyanis két fizikai állapot akkor különbözik egymástól, ha legalább elméletben adható olyan mérési utasítás, ami megkülönbözteti őket. Ez esetben még elméletben sem létezik ilyesmi. Nem, semmiféle gravitációs hullámok torlódása sem. De erről majd később.
"Képzeld el hogy A és B test között egy országúti lézer radar azt detektálja hogy a relatív sebesség 0,99999c ."
(....)
"csak az egyik órája állt le vagyis a két inerciarendszer csak belülről volt egyenrangú"
Igen. Itt az a gond, hogy a fizika nem engedi meg, hogy leálljon azon testek órája, amiké valaha is mozgott. Nem fog tudni egy tömeggel rendelkező test fénysebességre gyorsulni, mint ahogyan nem tud egy fénysebességgel mozgó akármi sem fénysebesség alá lassulni. Ez két teljesen elszeparált világ - ahogy sokszor említettem már, az időszerű és fényszerű geodetikusoknak érdemes utánanézni. Egy részecske, amely világvonala időszerű, soha nem fog fényszerű geodetikust bejárni, és így soha nem is fogja az ottani hatásokat tapasztalni.
Ráadásul, ahogy említettem - bár nem hitted el, de ez most mindegy - az idődilatáció szimmetrikus, egészen addig, amíg valamilyen hárömszöget be nem zárunk a négydimenziós Minkowski-térben. A test azt mondja, hogy B órái lassultak le, B test meg azt, hogy A órái. Legalább kicsit tudsz angolul? Sajnos most más ötletem nincs, de ha van egy kis alaptudás, ezt próbáld megérteni (direkt wikipédia, mert abban valamiért bízol):
"Common sense would dictate that if time passage has slowed for a moving object, the moving object would observe the external world to be correspondingly "sped up". Counterintuitively, special relativity predicts the opposite.
A similar oddity occurs in everyday life. If Sam sees Abigail at a distance, she appears small to him; and at the same time, Sam appears small to Abigail. Being very familiar with the effects of perspective, we see no mystery or a hint of a paradox in this situation."
Ha nem érted, akkor röviden elmondva azt írja, hogy bár a józan paraszti ész azt mondatná, hogy ha egy gyorsan mozgó test órái lelassultak, akkor számára a külvilág felgyorsul. Ehelyett pont az ellenkezője történik. Ezt pedig Sam és Abigail történetével példázza: ha messziről nézik egymást, Sam számára úgy tűnik, hogy Abigail igen kicsi lett, Abigail szerint meg Sam ment látszólag össze azáltal, hogy távol sétáltak egymástól.
Az egész link hasznos lenne persze. Ha nem totál nulla az angoltudásod, és érdekel, esetleg mazsolázd ki.
"Márpedig ez nem is az én szavam hanem Mojoé aki felhívta a figyelmem hogy a nem is gyorsuló csupán különböző sebességű testek órái is máshogy járnak azaz nem szinkronizálódnak össze!"
Ez így van. Csak éppen teljesen más a magyarázat erre.
"Már akkor elmondtam hogy azért mert a saját hullámterük gyűrődik fel maguk előtt ami megtartja az óralassulás mértékét azzal hogy nem engedi a további egymásba skatulyázott mozgó alkatrészeket limitálatlanul gyorsulgatni ,ugyan így az emberi szív dobbanására is igaz mert az is atomokból áll."
Nem igazán látom, hol akadtál el, vagy hol a tévedés gyökere. Tippre azt mondanám, hogy te úgy gondolod, hogy ha mozog 0,9c-vel egy űrhajó, akkor szerinted a gravitácós hullámai már csak 0,1c-vel tudnak tovaterjedni előtte - és úgy értelmezem, ezt tekinted te torlódásnak. A valóságban - ahogy már írtam - hiába mozog 0,9c-vel egy űrhajó (most hagyjuk is, hogy mihez képest az egyszerűség kedvéért - ugyanis itt most tökmindegy, mihez képest), a gracitációs hullámok 1 c-vel távolodnak tőle. Ha 0,5c-vel mozog, akkor is 1c-vel távolodnak a gravitációs hullámok tőle. Ha áll, akkor is. És egy külső megfigyelőhöz képest is 1 c-vel távolodnak mindig a gravitációs hullámok. A fénysebességgel mozgó hatásoknak/részecskéknek ez az igen furcsa és minden emberi intuícióval szembemenő tulajdonságuk van. Ugyanakkor ez a tulajdonságuk volt az a második pillér (a Galillei féle relativitási elv mellett), ami a relativitáselmélet megalkotásához vezetett 1905-ben.
"Arra sem reagáltatok érdemben hogy én szóltam először attól hogy egy test inerciarendszerként mozog a benne lévő (aláskatulyázott) részei pl emberek vagy egy kilincsmű fogaskerék stb mozgó részei nem tekinthetőek inercia rendszernek mivel gyorsulgatnak igaz picit de tagadhatatlanul"
Részemről ez azért van, mert sem akkor, sem most nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani. Természetesen, ha a szívbillentyűdhöz, vagy épp a szemhéjadhoz rögzítünk egy vonatkoztatási rendszert, az nem (mindig) lesz inerciarendszer. És? Nem látom a jelentőségét ennek.
" Mind a fekete lyukba zuhanó emberhez, mind a föld körül keringő űrállomáshoz rögzített rendszerek _jó közelítéssel_ inerciarendszereknek tekinthetők - legalábbis én is így látom, nem értem, miért ne lennének azok. Ha egy, a viszonyítási rendszerhez képest álló, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgó testre nem hatnak inerciaerők, akkor az a rendszer inerciarendszer - itt pedig ez a helyzet. (Egyszerű teszt: ha kiteszel az arcod elé egy tollat, elengeded, és az ottmarad, ahol volt, inerciarendszerben vagy. Ha elmozdul valamerre "magától", akkor nem. Ha majd egy fekete lyuk felé zuhanok, mindenképp kipróbálom...)"
Így van - ezek inerciarendszerek. Csak éppen LOKÁLIS inerciarendszerek.
A klasszikus fizikában és a specrelben megszoktuk, hogy egy koordinátarendszer tengelyeit a végtelenig nyújthatjuk, és ez a rendszer bárhol, bármilyen távolságban alkalmas a jelenségek leírására. Az áltrelben már nem ez a helyzet: az inerciarendszerek csak lokálisak lehetnek.
Képzelj el két űrhajót, amik tehetetlenségi pályán a Föld körül keringenek. Minden fizikai kísérlet, amit a kabinban végzel, azt mutatja, hogy súlytalanság van, a rendszer inerciális. De ha kinézel a kabin ablakán, azt látod, hogy a másik űrhajó bonyolult, görbe vonalú, ezért (látszólag) nem inerciális mozgást végez hozzád képest. Így azt gondolod, hogy a másik űrhajós kabinjában végzett mérések tehetetlenségi erőket mutatnak ki. De kiderül, hogy ő is inerciálisnak méri a maga rendszerét. Egyszerűen nem szabad ilyen messzire meghosszabbítani a koordinátatengelyeidet: a te inerciarendszered nem terjed ki a másik űrhajóig.
Egy hasonlat: a Föld felszínének egy kicsiny - mondjuk egy háznyi - része jól lerajzolható, térképezhető egy euklideszi papírlapon. De e sok térképlap nem illeszthető össze egy hatalmas síktérképpé, amely torzításmentesen ábrázolja a Föld egész felszínét.
Mi az oka ennek? Az, hogy a Föld felszíne görbe felület.
Ennek analógiájára mondjuk azt a téridőt, amelyben a lokális inerciarendszerek nem illeszthetők össze egy mindent lefedő globális inercirendszerré - "görbült téridőnek".
Az általános relativitáselmélet ebből az analógiából indul ki, erre építi matematikáját. Szépen, alaposan és részletesen leírja mindezt Hraskó Péter_ Bevezetés az általános relativitáselméletbe című könyve (Műegyetemi Kiadó, 1997). Hraskó egyenesen kijelenti azt is, hogy épp ez az állítás az áltrel lényege: "nem léteznek globális inerciarendszerek, csak lokálisok. Az áltrel a lokális inerciarendszerek elmélete."
De mindez nagyon távol áll az itt feltett kérdésektől. Itt a specrel keretein belül kell(ene) mozogni, mert egyes júzerek azt sem értik (sőt a klasszikus mechanikát sem), és alaposan félremagyarázzák. A specrelben az inerciarendszerek végtelen kiterjedésűek, és nincs gravitáció. Tehát ebben a keretben sem a Föld körül keringő, sem a fekete lyukba hulló űrhajóval nem kell foglalkozni. Vagy ha mégis, akkor a specrelben ezek nem tekinthetők inerciarendszernek - ennek a kijelentésnek a megalapozása ugyanis a specrelen túli kísérleti tapasztalatok figyelembe vételét igényelné (pl a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát).
dgy
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!