Milyen módjai képzelhetőek el a fénysebességnél gyorsabban történő utazásnak a fizikában?

@158: nem meglepő módon megint ugyanaz történt, mint régebben a saját topicodban. Ismételten nem sikerült értelmezned a válaszomat, mint anno ott kb senkiét, ráadásul pontosan ugyanúgy csúszott félre az értelmezésed, mint akkor. Olvasd el még egyszer, mit írtam a 157-be, próbáld kibogozni, nehezen hiszem, hogy nem fog menni. De ha nem, hát nem, az esetben ne haragudj, de nincs kedvem, időm, energiám újra elkezdeni azt a sok tucat hozzászólásos áradatot.

(Amúgy meglepődnél, ha tudnád, ki is az a dgy, akinél szerinted egy tanulatlan amatőr is okosabb ;) )

Moly, korábbi kérdésemben lényeges szerepe volt a 3., külső megfigyelőnek. A kérdésem ez volt:

"Ha közel fénysebességgel megy egy űrhajó, melynek van egy lámpája, a lámpa fénye milyen gyors lesz?"

Alatta:

"Mind az űrhajóhoz, az űrhajóban lévő emberekhez, mind egy a közelben álló emberhez képest."

Számomra az is megdöbbentő volt, hogy fénysebességgel távolodhat egymástól két valami. Igazából ez nagyon gyakran előfordul. Dgy nyilván félreértette, amit írtam. Világos, hogy két űrhajó távolodhat c fölött 3. számára, ez még a belinkelt anyagodban is benne van, gondolom, dgy is tudja. De az is elég valószínű, hogy 3. számára nem fénysebességgel távolodik egy 0.999 c sebességű űrhajótól a fény. A valamihez képest kifejezés nyilván külső szemszögből értendő, különben "valami szemszögéből" vagy hasonló kifejezést írtam volna, és a két állítás egyazon mondatban szerepelt, tehát a másikat is a külső megfigyelő kapcsán írtam. Lehet, hogy még a legnagyobb szakértők is folyton egymást f.kázzák? Számomra ez furcsa viselkedés a témát tekintve, még a politika témában is normálisabbak az emberek.

"Józan paraszti ésszel nézve lehetetlen, hogy egy külső megfigyelő szerint egy közel c sebességű űrhajótól c-vel távolodjon a fény (ha egy irányba haladnak), ehhez nem kell nagyon érteni a fizikát, csak józan paraszti ész kell."

A "józan ész" azon előítéletek gyűjteménye, amelyeket tíz éves korunkig a fejünkbe vernek. - Albert Einstein

dgy

Na Mojjo most akkor kicsit velem is foglalkozz 44% al utána én is reagálnék a kérdezőre.

Szóval szerinted egy bolygó és a körülötte 30°/s szögsebességgel köröző a bolygótól 300km távoli körpályán az űrállomás vonatkozásában azt kell mondanunk hogy a bolygó és ez a test között nem 0 km/s a relatív sebesség???

Nocsak nocsak akkor most mi van azzal a "szent" állítással amit n szer rótok a fejünkre mi laikus amatőr konyhafizikusoknak miszerint sebességeket csak két test viszonyában értelmezhetünk és én se beszéljek hülyeségeket hogy a fénysebességi értékhez képest van sebessége mindenkinek (*c)?

Én szívem szerin Dávid Gyulához kiáltanék most közönség segítségért mert nem válaszoltad meg . Ajánlottál könyveket és forrásokat de nem akarom elhinni hogy ez egy olyan nehéz kérdés lenne amit egy szakember ne tudna elmondani két mondatban. Ne félj attól hogy nem értjük de legalább írd le hogy hangzik a feloldása ennek az esetnek.

Én azt állítom az eme inerciarendszer párok között relatíve 0c a sebesség mivel a távolság köztük állandó (ez egy ilyen laboratóriumi körpálya :D) .

Kérlek írd le szavakban vagy rajzold le és képfeltöltés hogyan ábrázolod a bolygóról nézve a körülötte 30°/s al köröző test világvonalát az x t Minkowski kr ben.

Kérem szépen az időlassulási szinkronvonalakat kiszerkeszteni . Ami főleg érdekel az a bizonyos fordulás amikor tükrözöd a vízszintes tengelyre az eseményeket hogy az időlassulási vonalak immár a bolygó t tengelyén felfele mutassanak ezáltal idődilatációt ábrázolva. Ez az a titokzatos fordulás amit DGY is hangoztat az előadásában ,itt hirtelen ugrik egyet az egyidejűségi vonal és a földlakók megöregednek.

Nos a köröző műhold esetében te is bevallottad (és most ne foglalkozzunk a föld gravitációs idődilatációjával) pusztán a különböző sebességek miatt is létezik idődilatáció.

Tényleg kíváncsi vagyok szerinted miért nem 0c a bolygó és a keringő test közötti sebesség! Nyugtass meg nem egy harmadik megfigyelőhöz képest akarod a műhold sebességét megadni.

Mert ugyebár a kedves kérdezővel is azon megy a vita köztetek hogy nincs is harmadik megfigyelő pedig ő váltig állítja hogy ahhoz képest ennyi meg annyi c vel is mehet A B űrhajó. Persze ő csak rosszul jöhet ki a vitából mert nem tudja helyesen megfogalmazni amit akar csak ezzel a harmadik megfigyelős józan konyhafizikai ésszel.

Én már ezt is kifejtettem korábban és ez most a kérdezőnek szól hogy ha te is azt akarod megmagyarázni amit én nem fogod tudni ugyanis lehetetlen helyesen példát írni rá . 1c vel haladó anyag nincs de ezt a kérdést csak 1c vel haladó objektummal lehetne példázni amit viszont a DGY szintű szakemberek a mondat felénél lecsapnak hogy hülye vagy fiam egyes mert ilyen még elméletben sincs.

De valahogy meg kell fogalmazni hogy mi történik az 1c vel rohanó autón ha felkapcsolom a reflektrot . Kérdés a fény elhagyhatja e a kocsit vagy sem?

Kompromisszumot kell kötnünk ,mondjuk azt hogy a kocsi anyaga is fotonokból van hátha így nem csapja le egy fizika professzor a kérdést hanem tovább olvassa. A kérdés továbbra is fent áll , Mi történik ha felkapcsolom a lámpát ?

Az végzett emberek 100% a rávágja a reflektor fénye 1c vel kivilágít a kocsiból tehát elhagyja azt .( volt a kérdésnek egy részletezése ahol szándékosan még egy fal is volt tehát hogy rávilágít e a falra vagy nem tud mivel már a kocsi is 1c vel megy)

A tanult emberek válasza és amit te sem értesz kérdező félig igaz mert matematikailag tényleg azt kell mondani hogy bizony 1c vel világít a lámpa csak a gondolkodás a fejekben itt meg is állt mert elfelejtik azt hogy a kérdés nem az volt van e sebessége és mennyi a lámpa fényének hanem hogy elhagyhatja e az autót és megvilágíthatja é a falat.

Szerintem egy hónapig vitatkoztam ott de kutyát nem érdekelte hogy ez egy beugratós kérdés mert figyelembe kell venni az irányvektorokat. Miután azonos irányba halad a kocsi és a reflektor fénye is ezért a kettejük közti sebességet síma kivonással kapjuk meg azaz 1c-1c=0c . Ez kimondva a kocsi kasznia és a lámpa fénye között nem mérhető sebesség vagyis a lámpa fénye ugyan azon a tér koordinátán utazik 1c vel amin a kocsi összes fotonkasznia és fotonmotorja a foton benzinnel.

Látod kérdező te is sz*rul teszed fel a kérdést és egyből lecsapják ,sebességekről kérdezel mert a térbeli eltávolodásokat sebességekhez kapcsolod józan paraszti ésszel. A klasszikus autós kérdés pont azt mutatja be hogy 1c n már minden létező részecske az univerzum ugyan azon pontján található a rendszer belsejéből nézve.

Ők váltig állítják hogy 1c vel meghaladta az 1c vel mozgó kilővő állomást és soha nem lehet dűlőre jutni mert ha már kicsit alá viszed a sebességet hogy anyagra is igaz legyen 0,9c akkor meg tényleg eltávolodhat a kilövő állomásról a kilőtt anyag. Akármit mondunk mi leszünk a tanulatlan barmok mert az első esetben lecsapják hogy 1c vel mozgó reflektor nincs de higyjem el hogy eltávolodik a fénye bár bizonyítani nem lehet,másik esetben meg én nem mondhatom azt hogy 0,9c után már csak 0,1c nyi hely van a további gyorsulásra mert akkor én vagyok a dilettáns hogy nem értem a sebesség fogalmát ami nem gyorsulás ill nem értem hogy 0,9+1 is 1c alatti eredmény a téridő képlet miatt . Erre szépen ráfutottam én is és még azt sem mondhatom hogy 0,1c nyi energia maradt mert az is végtelenre jön ki .

Tehát mi maradt ,el kell fogadtatni hogy fotonokból álló autó lámpája és talán megértik hogy nem szabad szó szerint értelmezni ez csak egy hasonlat a térbeli mozgások értelmezésére.

44-es, én egy másik kérdező voltam korábban. Eszembe juttattad, olyanokat írtak nekem korábban, mint hogy nincs ilyen, hogy külső szemlélő szerint mekkora két test távolodása egymástól, mert a külső szemlélő nincs benne a képletben. :DD

Az autós példában igazad van szerintem, a kibocsájtott fény és a fényautó ugyanazon a pályán halad, a kibocsájtott fény nem távolodik el. Viszont mivel mindkettőnek c a sebessége, nem tudom, hogy "látják" egymást. Lehet, hogy úgy látják, semennyi idő nem telik el soha és nem történik semmi. Ha a kocsinak lenne tömege, és csak majdnem c-vel menne, ő úgy látná, a fény c-vel távolodik tőle (valójában persze csak picit).

"A mások ötleteit ellopó, németek tízmillióinak vérére szomjazó Einsteinnek egy szavát sem hinném el."

No ez az a szint, ahová értelmes ember nem követi a "tisztelt" vitapartnereket. Támaszkodjatok csak egymás ostobaságára és undorító rasszizmusára.

Agyő.

dgy

@165: kissé zavarba hozol. Leginkább azért, mert őszintén nem értem, hol akadtál el. Van nekünk a földi megfigyelőnk, ő úgy látja, hogy az űrállomás folyamatosan változtatja a helyét hozzá képest. Ha változtatja a helyét, akkor pedig megtesz valamekkora utat is közben. Megméri tehát a földi megfigyelőnk, hogy időegység alatt mekkora utat tesz meg az űrállomás (ismételten: hozzá képest), ezt elosztja az időegységgel, és megkapja az átlagsebességét. Ha ennek számértéke állandó minden időintervallumra, akkor a pillanatnyi sebességével ez meg fog egyezni. Itt pedig erről van szó. Ugye a sebesség általános iskolában lefektetett definíciója a megtett út per eltelt idő. A földi megfigyelő pedig látja, hogy megtesz s utat t idő alatt az űrállomás. De ugyanez a helyzet az űrállomáson lévő megfigyelővel is: ő is azt fogja látni, hogy hozzá képest a Föld valamekkora utat megtesz valamennyi idő alatt. Ebből tud sebességet számolni. És itt két test egymáshoz viszonyított sebességéről van szó.

Talán az zavarhat meg téged, hogy a távolság a két test között mindig állandó - de ez semmilyen módon nem jelenti azt, hogy ne járnának be valamilyen utat egymáshoz képest. Az B test A megfigyelő által mért sebességének a definíciója pedig nem az, hogy A-B távolság per idő, vagy valami ilyesmi (ez még hangzásra is totál értelmetlen, konkrétan rossz érzéssel írtam le, annyira blődlin hangzik), hanem A-hoz viszonyítva B által megtett út per eltelt idő.

Erre linkeltem neked wiki szócikket, amiben le van írva a körmozgás, és az, hogy ott hogyan is kell számolgatni, meg értelmezni különböző dolgokat.

Nem tudom, ehhez mit tudok még hozzátenni, de ha valami még mindig nem világos, kérdezz, és megpróbálhatunk rájönni, hol van az elakadás.

Mivel a fentebb leírtak alapján az űrállomás is mozog egy jól definiálható sebességgel a Földhöz képest, és a Föld is az űrállomáshoz képest, értelemszerűen van idődilatáció a sebességükből adódóan is. Őszintén nem értem viszont, miféle megfordulásról beszélsz, ahol "ugrik egyet az egyidejűségi vonal". Tényleg. Így pedig nem is tudok neked erre semmit sem mondani. Esetleg talán arra gondolsz, hogy itt is az antiháromszög-egyenlőtlenséget kéne figyelembe venni? Mert ebben a példában erről nincs szó. Az űrállomáson azt fogják látni, hogy a földi megfigyelők órái lassulnak, a földön meg azt, hogy az űrállomás órái.

A 40%-ossal nem azon megy a vita, hogy van-e harmadik megfigyelő, vagy sem. A 40%-os hetekig nyitott ajtókat döngetett és most is azt teszi. Világosan leírtam neki, hogy Pista bácsi azt fogja tapasztalni, hogy 1 másodperc alatt 1,8 fénymásodperce lesz egymástól Superman és a Martian Manhunter. Valamiért azt hiszi a 40%-os, hogy mi ezt tagadjuk. Miközben csak arra akarok rávilágítani - és akart vagy 4-5 másik ember az ő kérdése alatt -, hogy ez nem jelenti azt, hogy bárki mozogna bárkihez képest fénysebesség felett.

A további zavaros mondókád kibogozása a 0,1c-nyi hellyel és 0,1c-nyi energiával, és hasonlókkal pedig most meghaladja a türelmemet. Ezt beszéljétek meg a 40%-os kollegáddal.