Üdv! Ki miért hisz az evolúcióban? Melyek a legmeggyőzőbb bizonyítékok a törzsfejlődésre, új fajok kialakulására?

# 307/310

"Kérdező, tudjuk, hogy provokálsz"

Provokálni ösztönlényeket lehet (pl. a farkast vagy leszármazottjait, amik még véletlenül sem dinnyék, hanem korcs farkasok pl. csivava)

"Pl. azt mondod: egysejtű. ... Aztán a következő fokozat, hogy már nem csak egy test, de a sejtjei különböznek is. Még korlátozottan szétvágható ez is, és életben marad. "

Papa, nincs következő szint, csak a fejedben. Ennyit kellene megértened, hogy a saját szubjektív skatulyáid, hogy te vagy néhány (valójában jelentéktelen, senkit sem érdeklő) ember milyen módon kategorizáltok, az teljesen irreleváns. Számodra szintek léteznek, mert szintekben akarsz gondolkodni, valamiféle időrendre épülő evolúciós fejlődési rendszerre, szintekre gondolsz. OKÉ! mint a kakaós tej, de ne legyél suta, értsd már meg, hogy ez a te privát elképzelésed, amit max. néhány ember még oszt rajtad kívül, ez a te vallásod, nem a világ működőse. Egészségedre, ne erőltesd másokra és ember, ha elvárnád egy iszlamistától, hogy az aranyos kis vallásodat kövesse, akkor levágná a fejedet egy tompa pengéjű késsel.

Tőlem se várd el, hogy a te hülyeségedet elfogadjam. Megérteni (basszus, TERMÉSZETESEN) megértem, hidd el nem olyan bonyolult amit írsz :)

Csak baromság.

"100-as IQ-val már lehet látni a folyamatot."

100 alatt, fölött is be lehet haluzni baromságokat. Amit csak akarsz, nem iq-hoz kötött. Ha neked IQ-hoz kötött, én is szoktam utalni rá, hogy átlagos 100-as IQ-val már mi mindenre lehet képes egy ember. Az is megérthető már ennyivel, hogy erőltetett vallás ez az evokamu.

# 308/310

Nincs elképzelésem. Mégis honnan lehetne? '90-ben születtem, nem tudom mi volt előtte. A tudomány eszközei által sem kapok különösebben hasznos és igazi választ, a vallások magyarázatát nyilván túlzottan komolyan nem vehetem. Akkor honnan lenne elképzelésem? Amit iskolában az ember fejébe hazudtak, arra nem fogom a valóságképemet alapozni, akkor mire tegyem? Csak a megtapasztalásra tudok igazán alapozni, persze ez sem ad választ az élet valódi mibenlétére. A múltra meg aztán.. basszus, annyi megmagyarázatlan lelet van amik nem illenek bele a történelemoktatás által lefestett képbe.. még szerencse, hogy olyan nagyon sokat nem számít mi volt, honnan jöttünk. Az én esetemben sem az evolucionista sem a kreacionista magyarázatok nem változtatnak sokat az életemen, nincs szükségem egyikbe sem belekapaszkodni. Tehát ennyire nincs elképzelésem. Fantáziálgatást meg sokan megtették már előttem :D

# 309/310

""havi fél millával enyhén szólva is túl vagy fizetve."

Londonban havi 1200 font éppen hogy csak elég. Egy egyszobás lakás bérlete 1500-2000 fontnál kezdődik. Bár, mintha írta volna, hogy csak egy szobát bérel. Szóval ne magyar mércével mérd azt a félmilliót.

"Arrol nem irsz; hogy a maradek 66%- ban meg a tobbiek nem irtak?"

Ez nem igaz. Nagyon sokan, nagyon sokféle érvet hoztak, amire te semmi mást nem voltál képes kinyögni, minthogy neked ez nem bizonyíték. Mint valami selejtes papagály. Ennyivel járultál te hozzá a közös gondolkodáshoz. Ja, bocs, még azt is megtudtuk, hogy britt öregeknek ágytálazol."

Aki szerint túl vagyok fizetve, az megnyalinthatja a nyalókámat és megköszöntem a jóindulatát. Pfff.

Valószínűleg intelligensebb vagyok (bár nem sokat számít) és keményebben, többet dolgozom (!) de azért én túl vagyok fizetve. Szép, megint eltér a véleményünk, szerintem meg továbbra is inkább alul.

Na de most figyeljetek (örüljetek)

1000-1200 fontot az albérlet LEVONÁSA után utalnak nekem. Egyébként heti 100-ért már lehet szállást bérelni Londonban is. Meg itt is ahol vagyok, meg olcsóbban is de hát ez a hely van 1 percre a munkahelyemtől úgyhogy.. az evolúcionális (:D) lustaság törvénye alapján muszáj vagyok ezen a szálláson maradni, ez érthető. Francnak van kedve munkakezdés előtt fél órával vagy órával elindulni otthonról.

Tehát igenis magyar mércével mérek, mert Magyarországon költöm el a pénzemet. Na nem mintha itt drágább lenne a kaja mint otthon, lehet magyar mércével számolni mert csak a szállás és a közlekedés ami itt drágább. De aki nem rest dolgozni az havi 1000 fontot úgy félretesz mint a sicc, azt itt is el lehet költeni, de otthon meg a mostani font árfolyam mellett.. még az is lehet veszek majd egy biciklit, kiskölyök korom óta nem vettem biciklit :)

!!! "Nagyon sokan, nagyon sokféle érvet hoztak, amire te semmi mást nem voltál képes kinyögni, minthogy neked ez nem bizonyíték."

Mint ahogyan a nagyon sokak nem voltak képesek értelmes érveket hozni, csak közhelyes baromságokat, hazugságokat. Akkor én tőlem miért várjuk el, hogy komolyabban vegyem az egészet? Már elvi szinten legalább. Mindenki írja a selejtes bugyutaságot, de majd én vegyem a fáradságot és próbáljak komolyan érvelni. Ugyan hülyékkel vitázni úgyis értelmetlen mert lehúznak a saját szintjükre s ott rutinosabbak ugye, de azért nekem mégis ezt kellene tennem.. hát nem kell ;)

Szélsőségesekkel, vallásosokkal nem vitázunk. Aki bele van feszülve a valóságképébe.. cöhh

Tudom-álom. Mta-ban akadhatnak értelmes emberek? Simán!

Prof. Dr. Balázs Csabának, az MTA doktorának kommentje, Dr. Novák Hunornak a családinet.hu-n megjelent Amiről a homeopaták hallgatnak: életveszélyes mellékhatást okozhatnak a homeopátia segédanyagai! című írására:

"Előre bocsájtom, nem vagyok a homeopátia társaság tagja és művelője sem. Úgy gondolom, hogy általános vélemény, ítélet előtt érdemes felvetni olyan kérdést: mi az orvostudományi kutatás? Hogyan látjuk ma?

Induljunk ki a meghatározásből:„A homeopátia (a görög ὅμοιος, homoiosz = hasonló és πάθος, pathosz = szenvedés, kór szavak összetételéből) vagy hasonszenvi gyógymód alternatív gyógymód, amelyet elsőként Samuel Hahnemann írt le a XVIII. században. Alkalmazói szerint a betegségek olyan szerekkel kezelhetők, amelyek egy egészséges emberben a betegséghez hasonló tüneteket váltanak ki. Állításuk szerintsorozatos hígítással és az egyes hígítások közötti rázással megszüntethetők a szer toxikus hatásai, míg a vivőanyag (többnyire víz, alkohol vagy cukor) megőrzi a szer tulajdonságait. A végtermék gyakran annyira híg, hogy vegyileg megkülönböztethetetlen a tiszta vivőanyagtól.

A homeopátia placebohatáson túli hatásosságát tudományos és klinikai tények nem támasztják alá. A homeopátiás készítmények gyakran oly mértékig vannak hígítva, hogy az eredeti oldatból csak csekély valószínűséggel kerül akár egyetlen molekula is a végtermékbe, így az ezen szerekkel végzett kezelés farmakológiai hatása valószínűtlen, és alapvető tudományos elveket sért. Ezzel szemben az utóbbi években több olyan kutatási adat jelent meg, amely homeopatikus hígítású ágensek kimutatható biológiai, biokémiai hatásáról, mint érdekes jelenségről számolt be. Ezen publikációk azonban egytől egyig rendelkeznek valamilyen metodikai-tudománytechnikai hibával; a leggyakoribb, hogy hiányzik a megfelelő kontrollcsoport, vagy túl kevés alanyon végzik el a kísérleteket.

A homeopátia kritikusai kiemelik, hogy kevés színvonalas tanulmány van, amely a gyógymód hatásosságát alátámasztaná, következtetéseik nem határozottak, és a megismételhetőségük – ami a tudományos megalapozottság egyik kulcstényezője – a legjobb esetben is problematikus. A hatásosságot alátámasztó, meggyőző tudományos bizonyítékok hiánya és az aktív hatóanyag nélküli szerek használata miatt a homeopátiát áltudománynak, kuruzslásnak vagy – egy 1998-as áttekintő cikk szavaival – „legjobb esetben placeboterápiának, legrosszabb esetben sarlatánságnak” tartják.

Függetlenül a homeopatikus szerek hatásosságától, a betegek a placeboeffektus révén valóban tapasztalhatják a közérzetük javulását. Így – más placebokészítményekhez hasonlóan – javulhatnak a pszichológiailag vagy viselkedéssel befolyásolható tünetek, mint a krónikus fájdalom, kimerültség, szorongás vagy depresszió. A konvencionális szerek tesztelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok számos országban nem terjednek ki a homeopatikus szerekre. A homeopátiát évente legalább egyszer igénybevevők száma 2 százalék (Egyesült Királyság és Egyesült Államok) és 15 százalék (India, ahol a tradicionális medicina részét képezi) között változik. Az Egyesült Királyságban a National Health Service (a helyi közegészségügyi szolgálat) öt homeopatikus kórházat üzemeltet, és az angliai háziorvosok 5,9-7,5%-a, a skóciai háziorvosoknak pedig legalább 12%-a rendelt homeopátiás szert az 1990-es években. Másfelől az angliai háziorvosok által felírt homeopatikus készítmények száma 2005 és 2007 között 40%-kal esett, és mindössze 0,006%-át teszi ki a teljes gyógyszerrendelésnek. 2005-ben világszerte mintegy 100 000 orvos alkalmazta a homeopátiát, így ez az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben alkalmazott kiegészítő gyógymód.

Az ausztráliai National Health and Medical Research Center 1800 homeopátiával kapcsolatos kutatást vett metaanalízis alá, ezekből mindössze 225 ütötte meg a tudományosság minimális szintjét. A vizsgálatok alapján azt a következtetést vonták le, hogy a homeopatikus szereknek semmilyen egészségügyi hatásuk nincsen a minden esetben létező, ezért nullapontnak tekinthető placebó hatáson kívül, így gyógyszerként való alkalmazásuk nem felel meg az orvoslással szemben támasztott alapvető elvárásoknak sem.”(időzet a Wikipédiából).

Fentiekből is látható, hogy nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vagy „független” vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Általánosságban úgy is felvethető, hogy hazudhat-e az orvos? Válaszom soha. Négy évtizede vagyok a pályán és azt kell mondanom, hogy sem erkölcsi, sem törvényi okból nem tagadtam meg ember társaimtól az igazságot. Hallom a hangot, igen de „csak az igazság egy részletét „bontottad ki. Erre már azért sem volt szükségem, mert minden ember más, minden egyénben a betegség lefolyása is más. Az orvos segítő embertárs, nem bíró, akinek véleményétől leszünk betegek. Mindössze arról van szó, hogy többet tud lelkünkről és testünkről, mint az e területen járatlan embertársa, aki ezért bizalmával tünteti ki az orvosát. Az orvos nemcsak nem bíró, de nem is jós. Az orvos, ha objektumnak, a szerves anyag kreációjának tekinti a beteget, akkor nem jó ember,. Ha pedig nem próbálja rendszerbe szedni a beteg panaszait, vizsgálati adatait és sőt színészként éli bele magát a beteg panaszaiba, akkor pedig nem jó orvos. Ez az orvoslás egyik nagy dilemmája : hogyan legyen jó ember és orvos? Napjaink orvoslásában reánk erőltetik az „un. evidenciák” rendszerét. Úgy is nevezik „bizonyításon alapuló orvoslás”. Ráadásul az evidenciáknak különböző szintjeit, A,B,C,D szintjeit különítik el. Az evidenciát a tudomány köntösébe öltöztetik és felruházzák a tévedhetetlenség jogával. Ha a beteg nem osztályozható be az evidenciák által kreált kategóriákba, akkor kész a ki nem mondott ítélet: rossz a beteg vagy rossz az orvos. Az un. evidenciák (nem az igazság) veszélyeire hívtam fel a kollégák figyelmét a közel tíz éve kezdeményezett végzett tanulmánnyal, amelyben daganatos betegek szövetmintáit kapta meg hazánk 5 legkiválóbb patológusa. Az eredmény néhány esetben döbbenetes volt: ugyanabból a szövettani mintából kapott eredmény 3-ban rosszindulatú daganat volt, kettőben pedig jóindulatú. Ráadásul volt olyan rosszindulatú betegségben szenvedő egyén, aki nem fogadta el a kezelést és 4 év múlva is egészségesnek érezte magát. Ezekből nem az következik, hogy a kollégák rossz szakemberek, hanem jelezik az evidenciák és tudásunk határait. Egyben bizonyították, hogy az igazság nem azonos az evidenciákkal, s nem a szavazatok számától, esetleg rafinált komputeres összefüggésektől függ. Az ember több, mint a szerveinek összessége (holisztikus medicina). Ne féljünk kimondani: „We are patients, not lab values” (Betegek vagyunk és laboratóriumi értékek).

A bizonyítás kérdése amúgy sem egyszerű dolog. Egy tétel nem attól bizonyos, hogy „jó nevű” vagy „magas impakt faktorú” lapokban közölték, ill. statisztikailag bizonyították. Az elmúlt évtizedekben „kitűnőnek tartott”, „tudományosan megalapozott” gyógyszerek egész sorát tudnám felsorolni, amelyekről bebizonyosodott, hogy hatástalanok. Az is lehetséges, hogy hatásosak, de mellékhatásaik veszélyesek és nem felelnek meg a legalapvetőbb orvosi elvnek, hogy ne ártsunk. "A kísérlet lehet az igazság egyetlen forrása, újat tanít nekünk, és ez az egyetlen, amely elvezethet a bizonyossághoz" – mondta a híres francia matematikus, Henri Poincaré. Nagy gondolkodók ezrei estek ebbe a csapdába: akik egyenlőséget vontak a tudomány és az igazság közé, ezért sem meglepő, hogy az orvosok, az orvostudomány kutatói, és maguk a betegek is hasonlóan gondolkodnak…Az orvostudományban azonban az "igazság" tiszta formájában ritkán mutatkozik meg, sokkal jellemzőbb, hogy vannak eredmények, amelyek valószínűségeket és bizonytalanságokat (is) hordoznak. Az orvosi kutatás feladata éppen ezért biztosítani, hogy a valószínűség és bizonytalanság határai élesen elváljanak egymástól. Nehéz feladat, és számos metodológiai problémát vet fel. Ezért is üdvözlendő, hogy a közelmúltban, Bécsben 37 ország küldöttei jöttek össze a 2. MedicReS World Congress on Good Medical Research kongresszuson.

A MedicReS céljai: a kutatók képzése, és disszkussziók létrehozása a helyes tudományos módszereket, etikát, biostatisztikát, publikációkat illetően. Ismerve a jelen helyzetet, a növekvő bürokráciát, az alapítványi pénzekért való versengést (!), az alkalmazott kutatókra nehezedő kutatási és publikálási nyomást, megtalálni a helyes időarányokat a lehető legjobb kutatási eredmények produkálására, hát mindez eléggé fáradságos feladatnak tűnik. A MedicReS World Congress, és hasonló események azonban segíthetnek a kutatók képzésében, "emancipálásában", és abban hogy megláttassák velük: a kutatási körülményeket, feltételeket lehetőleg szigorúbban kell megszabni. Abszolút bizonyosság a tudományos szaklapokban sincs, de törekszünk arra, hogy a neves szakértőkkel történő szakmai lektorálásokkal („peer review”), a szakmai kommentárokkal minél jobban emeljük a publikációk értékét. A tudományos fórumok megbeszélései azonban nem szűkíthetőek le, csak a kutatók egymás közötti (belterjesnek tűnő) dialógusaira, be kell vonnunk a klinikusokat, a médiát, sőt a betegeket is. A bevezetőben idézett Poincaré szövegnek ellentmondani látszik egy másik ismert tudós, Betrand Russell mondása: "ha valaki azt állítja, hogy bármilyen dologról teljes bizonyosságú tudással bír, nyugodt lehetsz, hogy az illető nem megbízható ember…" A helyes, és jól végzett orvostudományi kutatás nem kell attól féljen, hogy nem tekintik egzaktnak. A kutatás szerepe nem a "tiszta igazság megtalálása", sokkal inkább az egyes klinikusok – és betegeik igyekezete arra, hogy az orvostudomány, főképpen a gyakorlati orvoslás minél közelebb kerüljön az igazsághoz…

Prof. Dr. Balázs Csaba

MTA doktora"

Persze hogy nem haragszom.

Ha pedig nem letezne a mai kommunimacios vagy egyeb technologia (ami pl. A repuleshez kell) akkor ugyanigy menne tovabb az elet. Nem lenne rosszabb, a modern technologia jellemzoen nem ad ertekes tartalmat az elethez, pusztan felszines elvezeteket. Amik igazabol inkabb rosszak.

Repules, internet.. Egyik sem vezet boldogsaghoz, egyik sem az elet valodi ertelme (akarmi is legyen az)

Akkor hogy is allunk? Elpocsekoljuk ezekkel a dolgokkal az idonket / penzunket.

Tehat annyira ne kezdjunk el halasak lenni a felszines technologiaknak, szemfenyvesztesen tul nem sokat adnak ;)

Ha nem lenne repulo? Iiiiiiigy les.z.arnam. akkor nem lehetne chemtrail sem (nem tudom van-e, de repules nelkul a lehetosege sem lenne meg)

Nem lehetne bombat dobni az emberekre, nem lennenek nagy hatotavolsagu pusztito fegyverek. Es nem lehetne viragot szallitani Hollandiabol mindenfele, bar ezt valahogyan kibirnank. Aki meg nem birna ki, az az evolucio aldozata :D

Csillagok alapjan modern muszerek elott is tajekozodtak. Kit erdekelnek a szabad szemmel nem is lathato csillagok? Seriously?

En nem tudom hogy trollkodok-e (amugy persze hogy nem trollkodok) de te ennyi erovel szinte biztos, hogy igen. Mondjuk engem nem erdekel.

A repules es az internet primitiv eszkozok, szinte feleslegesek, nem nagy eredmenyek.

Ahogyan nagyapad mutetje joforman csak szobraszat volt, neki segitett, masoknak nem fog mert nem lehet majd ilyen invaziv beavatkozasokat csinalni a multirezisztens bakterium torzsek mellett. Szoval jo a hozzaallasod, most kell irulni az ilyen kis sikereknek, mert a jovoben nem lesznek :D