Hiszel abban, hogy a majmoktól származunk mi emberek?

> Hiszel abban, hogy a majmoktól származunk mi emberek?

Való igaz, ez nem éppen egy tudományos igényű megfogalmazás. De igen, a ma hétköznap majmoknak nevezett állatoknak és az embernek közös őse volt. Sőt az embernek és az egérnek is volt közös őse. Az embernek és a csigának is volt közös őse…

És nem, nem hiszek benne. Nem vallás ez, hanem az ismereteinkből, megfigyeléseinkből a ma ismert legjobb és legracionálisabb modell. Minden mást elfogadni a mai ismerteink alapján irracionálisabb.

> A tudomány sem tud mindent.

Valóban nem. De attól, hogy valamit nem tudunk, attól az, amit tudunk az még nem ész nélkül dobandó el.

> Folyamatosan fejlődik, így új elméletek keletkeznek és dölnek meg folymatosan.

Ha csak annyiról lenne szó, hogy elméletek dőlnek meg és keletkeznek, az nem fejlődés lenne. Nem erről van szó. Az ismereteink, megfigyeléseink alapján felállítunk egy – maradjunk ennél a szónál, bár a modell kifejezés jobb lenne – elméletet. Amíg az ebből az elméletből következő dolog megfelel az általunk megfigyelteknek, addig az elmélet használható. Ha vannak olyan megfigyeléseink, amiket nem fed le az elmélet, akkor keresünk egy jobb elméletet, ami a jelenségek nagyobb részét írja le helyesen, remélvén, hogy az egyre több és több dolgot egyre jobban leíró elméleteinkkel egyre közelebb kerülünk az igazsághoz.

Viszont fontos, hogy az új elméletek nem pusztán leváltják a régi elméleteket, hanem az új elméletek ugyanúgy leírják az addigi tapasztalatainkat is, meg egy csomó más, újabb tapasztalatot is. A relativitáselmélet leváltotta a newtoni mechanikát? Igen, de ezt úgy tette, hogy kis sebességek és kis tömegek esetén az ésszerű elhanyagolásokból visszakapjuk a newtoni mechanika képleteit. Nota bene a relativitáselmélet úgy váltotta le a newtoni mechanikát, hogy köszönjük, a hétköznapokban továbbra is vígan használjuk a newtoni mechanikát, mert a szükséges pontosságon belül a képletei továbbra is helyesek.

Ugyanez igaz az evolúcióra. Ha a tudomány tovább fejlődik és egyszer születni fog valami új elmélet, az szükségszerűen magába kell, hogy foglalja azt, amit az evolúció elmélete mond. Nota bene az evolúció elmélete abban a formában, ahogy Darwin leírta azóta folyamatosan fejlődött, de nyilván úgy, hogy az alapjai megmaradtak. Az evolúciót két jelenség működteti, a mutáció és a szelekció, mindkettő sokszorosan igazolt, kísérleti úton is, megfigyelések által is, közvetett módon is, más tudományos eredményekkel összhangot alkotva.

> Sokak szerint az evolúciós fejlődés létezik, de nem kizárólagos.

Sokak szerint meg a Föld lapos. És?

> Az első lény, ami nem állat az ember.

Rossz hírem van. Biológiai szempontból az ember az állatok országába tartozik. Lásd: [link] , jobbra ott a rendszertani besorolás. Amitől az embert erősen megkülönböztetjük az állatoktól, annak az okai nem biológiai természetűek.

> Az első lény, ami nem állat az ember. Alttunk csak majmok vannak.

A majom egy hétköznapi fogalom, a ma is élő élőlények egy csoportját nevezzük a hétköznapi szóhasználatban majmoknak. Ez nem egy tudományos besorolás, rendszertanban olyanok vannak, hogy emberfélék, főemlősök, meg az ezek alá tartozó nemzetségek, fajok.

Az embernek és a majmoknak volt közös ősük. Ezt nem szokták sem tudományos, sem hétköznapi szóhasználattal majomnak hívni. Hogy jobban értsd: Ez kicsit olyan, mint ahogy Csehország nem Szlovákiából származik és Szlovákia nem Csehországból származik, hanem mindkettő Csehszlovákiaból származik.

De igen, bár a majom elnevezés hibás, de valóban egy olyan élőlényből származik az ember is, meg a majmok is, ami sok tekintetben hasonlóságot mutat a mai majmokhoz (meg természetesen az emberhez is).

Mai napig megfigyelheto az evolucio az emberen, de ebben nem hinni kell, ez nem egy vallas.

[link]

Válaszok voltak. Vita nem. A szavaknak jól definiált jelentésük van. Néha egy, néha több. Az emberek tapasztalata, tudása viszont eltérő. Ebből pedig következik, hogy egy kimondott szónak annyi olvasata, értelmezése van, ahány ember olvassa. Ez néha alig tér el, néha borzasztóan - mint itt is.

Az egymás után mondott kijelentések nem vita. Csak akkor lesz azzá, ha ugyanarról beszélünk. Pro és/vagy kontra. Itt a "majom" számtalan értelmezéssel bír. A "származik" úgyszintén. A „tudomány”, ha nem fejlődik, nem tudomány, hanem dogma. A „fejlődik” véletlenül sem jelenti azt, hogy „most van valami”, „később pedig van valami más”. Az „anyag” fogalmát már Arisztotelész és az ókori bölcsek is leírták. Később, az ismeretek bővülésével például Diderot más megközelítésben, lényegesen árnyaltabban fogalmazza meg ezt. A 20. században ezt Einstein alapjaiban írta át. És a jövőben is nyilván kap majd bővebb értelmezést. Aki azonban azt állítja, hogy íme, hányszor lett „kidobva”, az nagyjából nem illetékes a téma tárgyalására. Egyszer sem lett kidobva semmi! Mindössze ismereteink bővülésével árnyaltabb megfogalmazást kapott. A használhatatlant dobjuk ki! Ami szervesen következik az előzőből, az anélkül értelmezhetetlen.

Aki nem érti, hogy mi a fejlődés, aki azt képzeli, hogy ez úgy zajlik, hogy az idő előrehaladtával egyre másra dobjuk ki előző „elméleteinket”, és cseréljük újra, az ennek alapján azt képzeli (bár nem feltétlenül tud erről), hogy egy adott kor tudományos ismeretei létezhetnek az előző korok ismeretei nélkül, sőt, azok nélkül értelmezhetők az adott kor ismeretei. Röviden és más szavakkal szólva, a leghalványabb fogalma nincs a való világról.

És ilyen körülmények között nem vitatkozunk, mert az önmagunk becsapása lenne. Maximum azon gondolkodhatunk el, adottak-e a tanítás feltételei. Az eddigiek alapján azok sem adottak. Vagyis a problémát megoldatlanul lezárjuk. Persze aki szereti fecsérelni idejét fölöslegesen, az folytathatja.