Személy szerint nem hiszek az evolúcióban , bár tudom vannak akik vallják , hogy megtörtént. A kérdésem : Honnan ,, tudta " az evolúció , hogy a lehetséges sérülések miatt szükség lesz majd véralvadásra ( ami amúgy egy rendkívül összetett folyamat) ?

Az evolúció semmit nem tud. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, honnan tudja a gravitáció, hogy a Föld középpontja felé húzza a leejtett poharat.

A folyamat pedig pont fordítva működik. Nem előbb van valamire szükség, ami aztán kialakul, hanem folyamatosan jönnek létre új tulajdonságok, amik ha előnyt biztosítanak az adott egyednek, akkor elterjednek a következő generációkban.

A ma összetettnek számító véralvadás mögött pedig elfelejtetted, hogy már eleve több száz millió éves evolúció áll, nem csak úgy kialakult a semmiből a mai formájában.

Az evolució nem tud semmit, véletlen folyamat.

Ajánlott "irodalom":

https://www.youtube.com/watch?v=U1dIQLlVeXo

"Személy szerint nem hiszek az evolúcióban"

Ez olyan cuki. "Én személy szerint nem hiszek a valóságban"... és ezt ilyen simán leírják. Nem az, hogy van bizonyítékom rá, vagy bármi. Nekem egyszerűen az a személyes véleményem, hogy a tudományos tények nem igazak.

"Honnan ,, tudta " az evolúció , hogy a lehetséges sérülések miatt szükség lesz majd véralvadásra ( ami amúgy egy rendkívül összetett folyamat) ?"

Az evolúciónak bármiféle célt vagy tudást tulajdonítani alapvető tévedés. Az evolúciónak két lépése van.

1) Random mutációk

2) Az előnyös mutációk kiválasztódása

-> Véletlenszerű mutációk miatt mindenféle vér összetétel létrejött, és azok az egyedek éltek túl, akiknek a vére gyorsabban megalvadt. És aztán ez a folyamat egyre komplexebbé vált, ahogy folyamatosan újabb mutációk jelentek meg, és közülük az előnyösebbek kiválasztódtak.

> Személy szerint nem hiszek az evolúcióban

A probléma az, hogy hitként kezeled. Láthatóan az evolúció alapműködésének elvével sem vagy tisztába, de nem hiszel benne. Ez olyan, mintha egy középkori polgárnak megmutattak volna egy repülőgépet, aki kijelenti, hogy fogalma sincs, hogy mi a működési elve, de nem *hisz* abban, hogy ez a gép tudna repülni.

Az evolúció részleteiben is és egészében is sokszorosan igazolt folyamat.

> Honnan ,, tudta " az evolúció , hogy a lehetséges sérülések miatt szükség lesz majd véralvadásra

Nem tudta. Az evolúció egy mechanizmus. Minden élőlény sejtjeiben keletkeznek mutációk. Az ivarsejtekben is, ami miatt az utód más génállománnyal fog rendelkezni. A mutációk egy részének nincs semmiféle jelentős hatása. Egy másik részüknek van hatása, de a hatás az élőlény túlélési esélyei szempontjából semlegesek. Vannak mutációk, amik rontják a túlélési esélyeket, sőt akár életképtelen utódot eredményeznek. Vannak viszont mutációk, amik olyan változást okoznak, amik növelik a túlélés esélyét.

A véralvadásnak nem a konkrét evolúcióját fogom leírni, mert arról túl sokat nem tudok. De tegyük fel, hogy van egy faj, ahol nincs véralvadás. Az utódok 50%-a nem is éri el azt a kort, hogy szaporodni tudna, mert elvérzik idejekorán. Aztán lesz egy mutáció, ami miatt a utód kicsivel más enzimeket termel. Előnyt nem jelent, de hátrányt sem, így a következő generációban hol nő, hol csökken ennek a módosulásnak az aránya a faj egészére nézve. Aztán jön egy másik mutáció, ami megint változtat valaminek a működésén. Ez a módosulás is változó arányban lesz jelen a jövőben, akár keveredve a másik módosulással.

Aztán kialakul egy újabb mutáció, ami az eddigiekkel együtt már valami hasonlót csinál, mint amit mi véralvadásnak hívunk. Lehet nem teljesen ugyanazt, nem annyira hatékony, de minimálisan előnyt jelent. Akiben nincs meg ez a gén, ott az utódok 50%-a nem éri meg azt a kort, hogy szaporodjon, viszont ahol megvan, ott csak a 49% nem éri el ezt a kort. A különbség kicsi, de generációról generációra egyre több lesz azon egyedek aránya, amelyek rendelkeznek ezzel a génállománnyal. Előbb csak 51-49% lesz az arány, aztán 52-48%, majd 60-40%, majd 70-30%. Lehet egyébként, hogy nem is tűnik el teljesen a másik változat, egy populáció teljesen leszakadhat a fajról, ahol megmarad az eredeti génállomány. De a lényeg, hogy mivel egy kicsit is előnyt jelent, ezért ez a módosulás nem hogy fennmarad, hanem elterjed, kiszorítva a kevésbé előnyös eredeti génállományt.

Aztán újabb és újabb hasonló folyamatok mentén kialakul az a komplex folyamat, amit véralvadásnak nevezünk. Ez sem egy befejezett állapot, idővel lehet olyan mutáció, ami ezt hatékonyabbá teszi, amihez képest mi átmenet vagyunk.

Nyilván azok a mutációk, amik kimondottan hátrányosak voltak, mondjuk az utódok csak 40%-a érte el a szaporodóképes kort, azok a mutációk meg idővel kikoptak.

Nincs itt semmiféle tudatosság, tervezettség, célkitűzés, még csak a szó hétköznapi értelmében vett fejlődés sem. Változás van. Amelyik változás növeli a következő generáció túlélési, szaporodási esélyét, az a változás elterjedté, sokszor teljesen egyeduralkodóvá válik.

Ebből fakadóan pl. lehet, hogy az emberi testnek lehetne sokkal hatékonyabb működése, csak éppen nem jött még létre olyan mutáció, ami ezt megvalósítaná. Ha jobban megnézzük, akkor azért az ember is, meg úgy az állatok is eléggé sérülékenyek, ha nekünk, embereknek kellene tervezni egy tökéletesebb élőlényt, akkor rengeteg ötletünk lenne, hogy mi működhetne jobban.

A véralvadás régebbi képesség, mint maga a vér.

A testfolyadék elfolyásának akadályt szabó mechanizmusra mindenhol szükség van, ahol van testfolyadék és sérülés lehetősége.

Szóval a legprimitívebb lényeknél már biztosan kialakult egy, testfolyadék-elfolyást akadályozó kémia (mert amelyik lénynek nincs, nagyobb eséllyel pusztul el.

Így a szükséges tulajdonsággal rendelkezők előnybe, lassan többségbe kerülnek, esetlegesen teljesen kiszorítják az ezzel nem rendelkezőket.

Aztán az evolúció folyamán, ahogy maga a szervezet egyre bonyolultabbra fejlődött, ez a tulajdonság is fejlődött.

Az elvérzést az emlősöknél már több párhuzamos folyamat együtt akadályozza, a vérlemezkék révén történő alvadás csak az egyik ebből. Esetlegesen a legfontosabb, de ez már egy komplex folyamat.

Most.

De erre úgy gondolni, hogy így, "konyhakészen" kapta a szervezet a tulajdonságot, az evolúció abszolút félreértelmezése.

A "véralvadás" már a növényeknél is kialakult.

Egy fának is, ha letöröd az ágát, nem "vérzik el", vagyis nem folyik ki azon keresztül az összes nedve.

A fajok sokszínűsége az ember számára szinte jogosan tűnhetett egy előre megtervezett folyamatnak: Mi is alkotunk tárgyakat és csak akkor működnek jól, ha kellően ki vannak találva. Az állatok meg az ember is óramű pontosságú, hihetetlenül bonyolult gépezetek. Mégis hogyan jöhetne létre ez véletlenül?

Darwin volt az aki ezt felvázolta és az elmélete igazolást is nyert: Az élőlények a szaporodásuk során véletlen mutációk miatt kicsit máshogy születnek meg. Ezek a mutációk ha segítik az egyed szaporodását, akkor nagyobb eséllyel tudják továbbörökíteni azokat a géneket, amik a mutációt okozták. Tehát az egyed specializálódik a környezetéhez, amiben szaporodik. Ez a folyamat évmilliók alatt új fajok kialakulásához vezet.

Mindez logikusnak tűnik de be is kéne bizonyítani. Nos, ez már meg is történt:

Minél régebbi egy megkövesedett fosszília, annál eltérőbben néz ki, mint a ma élők. Sőt észrevehető egy folyamat, ahogy egymásból alakultak ki. Aztán megfigyelhető, hogy állatokat lehet tenyészteni és növényeket lehet nemesíteni, ha megpróbáljuk az evolúció random folyamatát tudatos tervezés hatására irányítani. Ezért tudtunk csinálni farkasból palota pincsit. Az embriók fejlődése során is egy közös ősre hasonlít mindig a magzat. Ami aztán az anyaméhben való fejlődése során elveszíti ezeket a jellemzőit és kifejlődik az újszülött. Az emberi embriónak is még van hosszú farka és ugyan úgy néz ki, mint a többi emlős állat fiatal embriója. Sőt szinte az összes állatra hasonlít.

Ezekre a megfigyeléseinkre csak 1 olyan elmélet van, ami egyszerű és mindenre kiterjedő választ ad: Az evolúció! Ezért tekintjük ezt az elméletet az igaznak. A tudatos tervezésnek nem jut szerep. Nincs ami alátámasztaná vagy indokolná ezt jogosan. Az ev. elméletet viszont minden alátámasztja. Sőt megjósolhatunk általa létező még ismeretlen fajokat. Ez még Darwinnak is sikerült: Gondolta hogy kifejődhetett az elméletéből kiindulva egy állatfaj, amit aztán fel is fedeztek.

Maximum azt lehetne elképzelni, hogy vannak olyan még ismeretlen hatásai, amik megmagyarázhatnak több dolgot is a fajok kialakulásában, de ezek is már csak a részei lesznek az evolúciós elméletnek. A totális félreértése jogosan zárható ki.

A folyamatot még vallásos indíttatásból sem kell bírálni, mert nem zárja ki egy teremtő szerepét. Az evolúció a már kialakult életet írja le. És nem annak létrejöttét. Maga Darwin is úgy gondolta, hogy az első élőlényt Isten alkotta meg. Ezt a mai napig nem tudni még. Mert az élet kémiai úton való kialakulása még nem teljesen tisztázott. Nagyon jó elméletek vannak, de nem lehet tökéletesen leírni még a folyamat ok-okozati láncolatát. Tehát bölcsen be kell látni, hogy talán félreértjük és nem kémiai, hanem teremtés által alakult ki. Ebben lehet hinni, bár szerintem ez egy nagyon nyakatekert és önkényes elképzelés.

"A "véralvadás" már a növényeknél is kialakult."

Gyanítható, hogy a legprimitívebb alapjai öregebbek az állat-növény szétválásnál.

Persze elvileg kialakulhatott párhuzamosan is, de már egy egysejtűnek előny lehet, ha a sérülését túléli, nem végzi kiharapott tejeszacskóként.