Létezik gaia evolúciós elmélet, vagy valami hasonló? Lásd alább kifejtve.

Annyira nem rossz helyre, mert evolúciós téma, azt meg csíped.

:D

"hosszú távon a fajoknak van egy légkörre, vízre stb. vett hatása és visszahatása is"

Igaz.

"és a kérdés, hogy ennek a dinamikájára létezik-e valami egyszerűbb vagy bonyolultabb elmélet, ami érthetőbbé is tesz bizonyos dolgokat, összefüggéseket hosszú távon"

Létezik.

Vannak mindenféle populációs-interakciós szimulációk.

Szimulációk, nem szimpla képletek, mert ez olyan borzalmasan sok változó, egymásnak oda-vissza függvényeként változó paramétert tartalmaz, hogy a legbonyolultabb szimuláció is csak csiszolatlan fakocka a valósághoz képest.

@Kérdező: "Tehát egyszerűen olyan életformák szaparodnak el, amik az életkörülményeket javítani tudják, légkört, óceánok savasságát stb. úgy változtatják meg, hogy az élet fokozatosan vissazálljon."

Hát, az élet alapvetően soha nem visszaállította az egyensúlyt, hanem mindig felborította, ugyanis az élet rendszeresen átformálta a Földet. A légkörét, a Föld anyagát, stb. Amikor az élet keletkezett és kezdett elterjedni, igencsak másképpen nézett ki a Földön minden, és hidd el, hogy nem lennénk boldogak, ha most hirtelen oda visszacseppennénk. :)

A Gaia elmélet mégis nem terméketlen abból a szempontból, hogy az élet és a Föld együttesen tényleg alakították egymást, vagyis ezzel az élet létezése, működése egyfajta közös rendszerbe simul a Föld változásaival. Mindenféle kihalási hullámok után változtak meg látványosan az életformák is (evolúciós radiáció).

A cikked: [link]

Szerintem itt az élet nem sok mindent állított helyre, csak egyszerűen megmaradt ott, ahol tudott, és amikor a Föld kezdett helyreállni, akkor kezdett jobban elterjedni.

Pl. idézve a cikkedből: "... az élővilág helyreállását potenciálisan segíthette. A Science cikkének szerzői szerint ugyanis a felmelegedési hullámokat a mai Indiai-szubkontinensen található Dekkán-trapp vulkanizmusból származó szén-dioxid-kibocsátás idézhette elő."

A becsapódás után (amely becsapódás azért megközelítőleg se volt a Földet komolyabban átformáló esemény) felkavarodott minden, de idővel le is ülepedett a dolog, vagyis szükségszerűen a Föld egy idő után elkezdett a régi valójára hasonlítani. A cikkedből is inkább azt olvasom ki, hogy az élet nem hozott helyre semmit se, hanem inkább alkalmazkodott, mint bármikor máskor.

Pl. a cikkedből: "ami a kutatók szerint annak a jele, hogy az evolúció a környezeti változások hatására a gyorsabb növekedési stratégiák felé mozdította el a növényeket."

Az ember hajlamos kissé misztifikálni, ha a látkép grandiózus, holott végül is kb. olyasmi történt, mintha te egy hangyaboly által lakott kupacot dühödten felásnál, és beszórnád méreggel, de egy hónap múlva látnád, hogy a kupac megint ott van hangyástúl, és a hangyák kissé nagyobbak, és már alkalmazkodva a méreghez, lelkesen falják azt.

Persze az élet egyre komplexebbé való válása hajlamosít minket a filozofálgatásra, hogy a Föld önszabályzó rendszere pl. azért termelte ki az embert a felszínén, hogy az majd végül meg tudja védeni a testét a kisbolygók, aszteroidák becsapódásaitól. De így mondhatnánk, hogy a kenyér is védekezésképpen hozza létre a kenyérhéjat maga körül a kemencében, hogy a belső szép fehér részét megvédje a hőtől. Vagy az univerzum azért hozta létre az embert, hogy azon keresztül megismerje önmagát.

@11

Wadmalac...

Most aztán foghatod a fejed... :D

@Kérdező: "Ugyanakkor első látásra nem világos, nem törvényszerű, hogy az egyensúly helyreáll"

Nem értem. Pl. amikor a Jupiterbe becsapódott a Shoemaker–Levy 9 üstökös, akkor alaposan felkavarta a Jupiter felszínét, de idővel a változások eltűntek és helyreállt a régi rend.

Miért ne állt volna vissza?

Az igaz, hogy már a Jupiter is végérvényesen kissé megváltozott, de azért korántsem annyira drámaian, hogy az észrevehető maradjon.

#15: Nem fogom. :D

Szerintem ez ne megy tipikus vitazónánk.

Itt az evolúció és a természettörvényekben, fizikában, kémiában ismert egyensúly-szituációk nagyon hasonlóak.

A léptékek, sebességek, fluktuációk eltérnek, de az "irányelv" tök azonos.

Valahol mind egy lokális energia-minimumra alapul.

A Gaia-hipotézissel szerintem nem az a gond, hogy nem igaz, hanem nem igazán van egzaktul megfogalmazva, így nem lehet miről eldönteni, hogy igaz-e, avagy sem. Valaminek az igazsága egyébként teljesen független attól, hogy hány tudós fogadja el, továbbá az sem igaz, hogy komoly tudósok nem támogatták, mert pl. Lynn Margulis volt az egyik nagy támogatója, aki azért elég nagy tudós (de mondom, nem ez számít). Az például nem igaz, hogy a bioszféra úgy önmagában önfenntartó lenne, hiszen folyamatosan külső energiát igényel, amit a Nap elektromágneses sugárzása biztosít. Persze a különböző anyagok "elosztása" egy önfenntartó körfogás, lásd biogeokémiai ciklusok. Itt elég sok katyvaszt írtak az ökológiai egyensúlyokról, mindenféle konkrétumot mellőzvén. Valóban vannak egyensúlyi helyzetek, de ezek jelenlegi ismereteink szerint csak a populáció és a társulás szintjén működnek. A populáció egyensúlyi számát illetően semmi misztérium nincs, meg energiaminimum (wtf) stb. Csupán annyiról van szó, hogy minden populáció potenciálisan exponenciálisan képes növekedni, viszont a források korlátoltak (limitáltság elve), így ez csak relatíve rövid ideig valósulhat meg. Van egy elméleti egyensúlyi szám, adott környezetben, adott populációval, adott reprodukciós rátával; a telítési szint (K). Ezt a szintet elérvén a populáció logisztikus egyensúlyba áll be -nem nő, nem csökken. Természetesen ez a valóságban csak átlagolva igaz, hiszen a populáció egyedszáma fluktuál. Viszont az egyensúlyra való "törekvés" (Inkább kényszer) megjelenik ott, hogy ha N>K, akkor egy idő után biztosan csökken a méret, míg N<K esetén van lehetőség a növekedésre (ez már nem biztos, hogy bekövetkezik).

A populációs kölcsönhatásokra is igaz valamennyire ez a z egyensúly, de ott mindig dinamikusan jön létre az "egyensúly") -lásd Lotka–Volterra modell.

Az önző gén elmélet önmagában nem állja meg a helyét.

A kihalásokra csak annyit mondanék nagyon lerövidítve, hogy ökológiai vákuum alakul ki, tehát niche-ek üresednek meg -ezt a darwini evolúció miatt betöltik új fajok. Ha érdekel, később tudok róla bővebben írni, bár célszerűbb A fajok eredetét elolvasni.

@18

Mindenben egyetértés, de egy apróság...

#18: "Az például nem igaz, hogy a bioszféra úgy önmagában önfenntartó lenne, hiszen folyamatosan külső energiát igényel, amit a Nap elektromágneses sugárzása biztosít."

Biztos vagy abban, hogy a Gaia-hipotézis "önmagában" önfenntartásról beszélne? Szerintem csak szimplán önfenntartó rendszert feltételez, és mint ilyentől nem tagadja meg azt a lehetőséget, hogy az energiaforrás pl. a Nap legyen. A Gaia-hipotézis mindössze annyit állít tudtommal, hogy a földi élet, és maga a Föld egy komplex és egybeforrott rendszer, amely valami módon állandóan igyekszik együtt egymásért úgy összedolgozni, hogy az élet fennmaradásához szükséges fizikai és kémiai környezetek egyre és egyre kedvezőbbek legyen. Vagyis a Gaia-hipotézis tulajdonképpen egy organizmusként kezeli az életet és a földi élettelen kontextust, ami persze használja a Napot, mint energiaforrás, de ebben az organizmusban van valami misztikus erő, ami "AKARJA", hogy az élet minden körülmények között helyreállítódjon és/vagy fejlődjön.

A legnagyobb probléma ezzel a nem körülírható "akarhatnékkal" van, bár az összkép tényleg az, hogy mind a "kettőnek" (Föld és földi élet) az alkalmi másiktól független apróbb változásai egyúttal interaktívak. Vagyis az élet és a Föld oda-vissza változtatják egymást.

Olyan ez, mint a reklám. Az első reklámok szerények, racionálisak, de néha egy-két reklám kissé harsányabbra, kissé meseszerűbbre sikeredik. Ezért a többség ezeket elítéli, de kiderül, hogy mégis jobban eladhatóak így a termékek, mert valahogy ezekre mégis jobban emlékszik a nép. Tehát egyre több reklám rugaszkodik el a valóságtól, és egyre harsányabb lesz. Közben a nép izlése is megváltozik, és már azokat a reklámokat tartják elfogadhatónak, amiket korábban az őseik még túl harsánynak és túl meseszerűnek gondoltak, de most is születnek még ennél is...

Tehát az emberek folyamatosan szidják a reklámokat, de valójában ők az okozói az egyre harsányabb és valótlanabb reklámok kialakulásának, és a reklámok is visszahatva alakítják az emberek izlését, mert állandóan emelik az ingerküszöbüket. Nincs itt semmilyen "akarhatnék", de a folyamat mégis remekül oda-vissza szabályozva működik.

@19

"A Gaia-hipotézis mindössze annyit állít tudtommal, hogy a földi élet, és maga a Föld egy komplex és egybeforrott rendszer, amely valami módon állandóan igyekszik együtt egymásért úgy összedolgozni, hogy az élet fennmaradásához szükséges fizikai és kémiai környezetek egyre és egyre kedvezőbbek legyen."

Igen én is így tudom. Csak nekem ez kicsit ilyen nesze semmi, fogd meg jól, ezért írtam, hogy számomra nem elég egzakt a Gaia-hipotézis. De ha valaki tovább fejlesztené, kidolgozná. meg tényleges bizonyítékokat adna, akkor szerintem nagyobb lenne az elfogadottsága.