A türk-mongoloid turáni sztyeppei nomád népeknek, vagy a fekete-afrikai dzsungelek törzseinek "köszönhet" többet az emberiség technikai vagy tudományos téren?

#41 Tényleg? Azok az “érveid”, hogy rendszeresen “proli származéknak” nevezed a veled egyet nem értőket.

De tessék. Hoztam neked még bizonyítékokat:

“ These ancient trousers were made of wool and designed with straight legs and a wide crotch. This wide crotch, often referred to as a steppe crotch, had a slit that might have been used to tie the trousers around the waist. Archaeologists speculate that these trousers were invented for riding, as they provide protection while allowing the rider flexibility and freedom of movement

The use of trousers began to spread with the advent of horseback riding and the strategic advantage it provided for warfare. This new mode of transportation necessitated a new type of clothing that allowed for greater flexibility and protection. As the popularity of horseback riding grew, so did the prevalence of trousers.

Trousers found their way to the Mediterranean world through cultural contact with Persians and other cultures of the East. Greek historians such as Herodotus described the Persian use of trousers in the 5th century BC, and it wasn't long before the Greeks and Romans adopted this practical garment, although not without some cultural resistance, as it was initially seen as 'barbarian' dress.“

Forrás: [link]

Tehát a lovas sztyeppei népektől került a perzsákhoz (“steppr crotch”) és tőlük vették át a görögök és a rómaiak. A görögök ismerték a lovasnomád népek nadrágviseletét is, ahogy az előző válaszaimban említettem.

“Who was the first to wear trousers?

Historical research suggests that Central Asian societies relying heavily on horseback riding were the first to invent trousers. “

forrás: [link]

Tehát a nadrágot a közép-ázsiai lovasok találták fel.

A nadrágot a sztyeppei népek már teljesen általánosan használták és nem csak harci öltözet volt.

A téma frissítése modern kutatások fejleményei alapján. Akit a valós történelem érdekel az nézze a leleteket! A forrásokat. Nem bonyolult, de tény, hogy rengeteg publikációnk van és rengeteg új kutatás.

Első

- Valójában nem a szkítáktól és rokonaiktól kell már indítanunk a nadrágviselést (bármennyire is megszoktuk ezt a témát ilyen módon), mivel a nadrágot már Mongólia területén az 19 000 évtől ismerték (lásd Malta Buret kultúra.

Második

- És nem a lovagláshoz találták ki, hanem a hideg időjáráshoz, mivel már évezredek óta hordtak Ázsiában nadrágot, mire egyáltalán a lovat háziasították volna.

És ehhez elég megnézni a két dátumunkat is (és nagyon nyilvánvaló az idővonalból):

1. Nadrág tárgyi lelete ie. 19 000 (kb Mongólia)

2. Ló háziasítása ie. ~5500~3500 (kb Kazahsztán és Mongólia)

Tanulság: sok ókorban megszokott dolgunk az már előtte a neolitban és még a paleolitban is már régóta megvolt. Érdemes hozzá a publikációkat olvasni.

#48. Létezik a sztyeppei nép fogalma. Nem igaz, hogy hatalmas kultúrális különbségek lettek volna közöttük. Hasonló volt a vallás az életmód, a hadviselés és a földrajzi terület is és sokszor genetikailag is rokonok voltak. Jó példa erre:

A szkíta népek fontos modabeli állat volt a szarvas, ahogy a honfoglaló magyarságnál is.(csodaszarvasmonda)

A tudomány is ismeri a sztyeppei kultúrkör létezését és igen jelentős találmányok elterjesztése, kifejlesztése is a nevükhöz fűződik:

“They domesticated the horse around 3500 BCE, vastly increasing the possibilities of nomadic lifestyle,[2][3][4] and subsequently their economies and cultures emphasised horse breeding, horse riding, and nomadic pastoralism; this usually involved trading with settled peoples around the edges of the steppe. They developed the chariot,[5] the wagon,[6]cavalry, and horse archery, and introduced innovations such as the bridle, bit, stirrup,[7] and saddle. The very rapid rate at which innovations crossed the steppelands spread these innovations widely, making them available for copying by settled peoples living in areas bordering the steppes“

Forrás: [link]

Valamint régi elképzelés szintén feljetős a nomád életmód túlhangsúlyozásáról, mind a paleolitban, mind a sztyeppvidéken és az észak-amerikai indiánok között is egyaránt. Az emberek a leleteink szerint többnyire letelepült életmódon éltek és a nomád vagy évszaki nomád életmód az ritka volt. Volt, csak az volt a ritkább. És mondjuk úgy ez is egy korrekció a közkeletű, de mára idejétmúlt nézetekhez.

Még a szkíták és többi ponti sztyepp kultúrákban is valójában elég későn lett jelen a nomádizmus, még ha részlegesen is, de későn. Ez nagyjából ie. 1000 környéke.

Szkíták - en.wiki

Szkíta előtti időszak /

A sztyeppei nomadizmus kezdete /

"Maga a valódi nomád pásztorkodás kialakulása az időszámításunk előtti 1. évezred elején következett be, az éghajlati változások következtében , amelyek hatására a közép-ázsiai és szibériai sztyeppék környezete a korábbinál hűvösebb és szárazabb lett."

( [link] )

------

Tényleg hanyagolható már ez az "általános nomád" teória. Itt van példának egy feltárt hun település Oroszországban - mivel sokakat érthetően érdekel a téma.

Ivolginsky régészeti komplexum - Xiongnu Hun erőd település

Ivolginszki gyűrűfal település (Iwolginsker Ringwallsiedlung, Ivolgínskoye gorodíshche, Khunnskoye gorodishche), Oroszország, Burját Köztársaság, ie. 300.

(Oroszul:Город гуннов - Gorod gunnov - Hunok városa)

Az orosz wikin vannak képek és a google térképen is.

[link]

[link]

[link]

[link]