Az ókori Rómánál és rómaiaknál gyakorlatiasabb és alkalmazkodóbb államot és népet még soha nem látott (se előtte, se utána) az emberiség a hosszú történelme során?

Nagy Sándor birodalma is elég alkalmazkodó lett volna, ha fel tudja építeni.

Sándor maga átvette más népek szokásait, és híve volt különböző népek közti házasságnak. Nem erőltette rá a hellenizmust sem senkire.

Ez a birodalom azonban nem tudott kiépülni, mert Sándor hamar meghalt.

Megjegyzem, Julius Caesar-t Sándor inspirálta a sikerre.

Egyáltalán nem. A rómaiak túl vannak hájpolva. Egyszerűen pont olyanok voltak, mint általában a gyarmatosítók, nem voltak jobbak, mint a spanyol, francia vagy brit gyarmatosítók. A rómaiak általában csak a pozitívumokkal vannak bemutatva, túl vannak reklámozva és már a végletekig tökéletesnek beállítva, olyannak ami nem fedi a történelmi tényeket és nem tükrözi a történelmi valóságot. Persze egy ókori Róma téma kedvelőnek ez biztosan nehéz feladat lehet, hogy ezt megértse...

A gond a történelem tankönyvekkel van, amiknek tartalma 1800-1900 környékén lett felvázolva és azóta is alig változott. A rómaiak a mai történészetben már nem pozitív szereplők ("hódító"), hanem gyarmatosítók, mint a spanyolok, és nem hősök mint ahogy Columbus sem az, aki valójában nem volt se felfedező, se tudományos úttörő, hanem egy zsarnok és pénzre hajtó kereskedő. És sok ilyen maradvány van a tankönyvekben ami téves és ilyen a Római Birodalom is.

Néhány példa, hogy lássad a rómaiaktól függetlenül is, hogy ez nem Róma specifikus eset - és így talán jobban érthető is lesz. Szóval némi ismert példa.

- "Tengerész Henrik" vagy "Henrik, a navigátor". Nos ... egyáltalán nem volt se tengerész se navigátor. Egy herceg volt aki a rabszolgakereskedelemben keresett új hajó útvonalakat. A "navigátor" kifejezést csak két történész találta ki a 19. században és azóta nem vették ki a téves információt a tankönyvekből. Senki sem hívta őt navigátornak se tengerésznek sem és nem is volt az. A neve "Infante Dom Henrique" volt. Itt is egy negatív történelmi szereplő pozitívként való beállításáról van szó, és már tudjuk, hogy ki volt Henrik herceg. Ő volt az a rabszolgakereskedő, aki az afrikai rabszolgakereskedelmet elindította.

- "Földrajzi felfedezések"

Nagyjából ilyen nem volt. Nem igazán fedeztek fel azok semmit, amit emberek előttük ne ismertek volna. A "felfedező" kifejezés mégis tévesen a tankönyvekben maradt.

- Columbus - Meglepőnek tűnhet, de kicsit régebbi tankönyvekben még volt olyan is, hogy Columbus azért hajózott, hogy bebizonyítsa a Föld gömb alakját, ami nyilvánvalóan nem igaz. Columbus nem volt tudományos ember sem, hanem kereskedő volt, aki sok pénzt akart - ezért hajózott. Valamint Columbus nem véletlenül vitte magával Alonso de Ojeda konkvisztádort sem, hiszen maga Columbus is már több száz rabszolgát hozott Spanyolországba (500-ról tudunk), akiket Sevillában a piacon vonultattak fel és kínálták megvételre. Ki szokták azt is hagyni, hogy harmadik útján letartóztatták kegyetlenségei miatt és visszahozták Európába. Valahogy ezek kimaradnak a történelem tankönyvekből, pedig ezek nélkül a tankönyvi vágott verziók más és történelmileg téves képet mutatnak.

- Magellan - ő is úgy került a tankönyvekbe, hogy körbehajózta a Földet, de ez csak történelmi sztereotípia. Nem hajózta körbe. Az út során meghalt, mivel háborúskodott a bennszülöttekkel és a többi hajós utazott csak tovább. És Magellan sem volt felfedező, mert ahol hajózott azt a környező helyiek már régóta ismerték. Például a nagy "felfedezésnek" mondott "Magellán-szoros" az már majdnem Dél-Amerika legdélibb déli csücskénél van és egyáltalán nem egy nagy "találmány", mivel alig több hajózással megkerülhető az egész Dél-Amerika is. Valamint a helyiek ismerték a szorost és a legkorábbi betelepülések a régióban már ie. 8000 körül megvoltak (ehhez képest Magellan 1520-ban kicsit megkésett felfedezőként). Magellan sem fedezett fel semmit, csak megtalálta azt, amit a helyiek már ősidőktől ismertek.

- Karavella - tankönyvileg az óceáni hajózáshoz karavellára volt szükség és úgy közlik, mintha a nélkül nem lehetne az óceánon hajózni.

Egyszerűen szólva a tankönyvi téves "találmányokat" veszik át az emberek (amúgy érthető módon) és cikkekben is visszaköszön a valótlan narratíva.

Róma és a rómaiak

Első lépésben más az ókori "római nép" és más az ókori "római államvezetés" (és ez mindig megkülönböztetendő a történelemben). A háborúkat és gyarmatosításokat nem a nép csinálja, hanem egy kis létszámú vezetői réteg plusz a katonaság, de a spanyol vagy római parasztok nem voltak gyarmatosítók, azok a vezetőik voltak. Ez nagyon nem mindegy.

Gyakorlatiasság kérdése

A rómaiak általában véve a görögöktől tanultak szinte mindent, mert maguk nem voltak annyira jók hozzá (ez ilyen). A metódusuk az volt, hogy a külsőségeket vették át, mert az ment nekik, arra volt beállítottságuk és emberi kapacitásuk. Még a legjobb szakácsaik is korinthosziak voltak, a naptárukat, a Julianus-naptárat is egy Egyiptomban élő görög csillagász, Szoszigenész csinálta meg nekik használhatóra és alig akad kivétel az ilyenek alól (de példa is van a római találmányokra, mint a gerinces könyvkötés, ami valóban jó lett).

Az egyéb emberi, filozófiai és kulturális dolgok már nem mentek a rómaiaknak. Például a matematika sem ment nekik és ez látszik is a matematikájukon, csillagászatukon és naptárukon is.

Például a görög és római matematikusok listája is horribilisan különbségeket mutat (link lent).

GÖRÖG MATEMATIKUSOK - wiki

- 76 nagy matematikus

RÓMAI MATEMATIKUSOK - wiki

- 3 matematikus

És ez érvényes a római per görög összehasonlításokra emberi értelemben. Például a rómaiak kultúrája is olyan volt, ami nem azonos a görögökével. A római amfiteátrumokban ölték egymást az emberek, míg ilyen nem volt a görögöknél. A görögöknél még a színházi darabokban is tiltották az ember ölés bemutatását, nemhogy nyilvános élet-halál harcokban. A rómaiak nem találták fel az égetett téglát amit persze használtak, se a vízvezetéket, az útépítést, a hidakat vagy a fürdőket sem, és még ... még a betont sem (!). De a boltívet sem a rómaiak találták fel, ami amúgy sem stabil konstrukció és ezt tudták róla a görögök és egyiptomiak, és éppen ezért nem is nagyon használták. A rómaiakat a külsőségek jobban érdekelték és a boltívet ezért, a tetszetőssége miatt használták.

A gyakorlatiasságuk lényegében igaz, viszont gyakorlatiasak voltak a görögök is, és a kínaiak és indusvölgyiek is. A rómaiak a befolyt adókból csinálták a nagyszabású építkezéseiket és nem az Itália területének gazdaságából, abból ugyanis nem ment volna.

A római politikai vezetés már a kezdetektől kezdve korrupt volt és nem szólt másról, mint a pénzről és hatalomról, valamint kimondottan bürokratikus és diktatórikus volt. Az ókori Róma tele van politikai összeesküvésekkel (különösen a köztársasági korban), politikai gyilkosságokkal és polgárháborúkkal, a családon belüli politikai erőszakkal és megfélemlítésekkel, amik a történészek szerint nagyon hasonlóak a fracia forradalom és a fasizmus időszakának erőszakjához.

Már az első 11 császárból négyet meggyilkoltak, Caligula, Galba, Vitellius és Domitianus, akik politikai és családi gyilkosságok áldozatai lettek. Ilyen volt Róma.

A népet is folyamatosan manipulálták (ami kevésbé ismert téma) és azt köztudottan fejlesztették is. Ékes példája az ismert mondás, hogy "Kenyeret és cirkuszt." ("Panem et circenses"). Csak hát ez nem mondás és mondásként tartani számon egyáltalán nem megfelelő történelmileg. Egy római költő, Decimus Junius Juvenalis fogalmazta meg szókimondó és leleplező társadalmi korrajz írásaiban a római politikáról. Az idézet azt jelenti, hogy a nép egyetértését nem valóban hasznos politikai intézkedésekkel nyerik meg, hanem a figyelem elterelésével és felszínes igények kielégítésével, mint az evés vagyis "kenyér" és a szórakozás, mint a "cirkusz" "jótékony" megadásával. És a római kultúra szórakozásnak tekintette a kivégzéseket. A módszer persze nevezhető "gyakorlatiasnak" de semmiképpen sem erkölcsi és emberi és kulturális értelemben.

Caligula - Már Caligula gyerekkorában megmérgezték az édesapját az előző császár, Tiberius utasítására. Caligula ellen több merényletet is terveztek amik meghiúsultak.

Ilyen meghiúsult merénylet volt Caligula két lánytestvérének, Agrippinának és Livillának, valamint egy másik lánytestvérének férjével kitervelt merénylet ("plot of the three daggers"). Belső körei szerveztek összeesküvést ellene, amiben Caligula és több szenátor is meghalt. A résztvevők között volt római katona tiszt, a császár tanácsadója, szenátor és prefektus is, a kitervelést többen csinálták és többen is tudtak róla. Ráadásul az összeesküvők egy külön katonával, egy századossal megkerestették a feleségét Milonia Caesoniát és néhány óra múlva egyéves csecsemő kislányával együtt őket is megölték. Szóval nem volt valami kellemes a római császárok és köreiknek élete, és bizony a császár ellen még a testvérei is merénylettel próbálkoztak. És a megszállt népek is igencsak lázadtak a rómaiak ellen, mert hát valljuk be, nem igazán kedvelték őket. Nem is barátkozni mentek Európa tájaira, hanem katonákkal, megöltek sok embert és követelték az adókat. Rómában meg egész Európából áramlott az arany, ezüst és más javak és elképesztő bevételekre tettek szert, amiért a politikum és arisztokrácia meg marakodott és részt akartak belőle. Nevezhetjük ezt "gyakorlatiasságnak", csak hát inkább hagyjuk is...

A rómaiak amúgy útjaik során alkalmazták azt amit megismertek és a bevételekből volt is rá pénzük az tény. De azért Európa népei dolgoztak meg és nem a rómaiak. Ha nem szállják meg Európát és maradnak ahol vannak, akkor Európa magától vette volna alkalmazásba a korszak vívmányait, így Róma szerepe valójában nem kizárólagos tényező, hanem "úgy esett" típusú.

A "gyakorlatias" szó használata mellett retorikailag tegyük hozzá az erkölcsi és emberi értékek javára való használat szemügyre vételét is. Egy sorozatgyilkos is lehet gyakorlatias a maga módján és mégsem méltatjuk semennyire sem. Így a gyakorlatiasság önmagában véve egy téves retorika tud lenni a történelem szemléletben, a rómaiak és más régiók esetében egyaránt. Nem mindegy, hogy mit és azt miért találnak fel, például a rómaiak nem tudták feltalálni a papírt ami még ma is alapvető cikkünk, és azt a kínaiaknak tudhatjuk be. És nem mindegy, hogy a találmány atombomba vagy a C-vitamin.

A kérdés amúgy egy nagyon felfokozó retorika, hogy "soha nem látott az emberiség"... De látott és Római nem volt "nagy" és nem volt "dicső", hanem az európai ókor szégyenfoltja az emberiség történelmében.

A római nép persze csinált klassz dolgokat és ez sem hagyható ki, de ők külön választandóak a római hatalomtól és politikumtól és a Római Birodalom területi méretétől. Csináltak szép szobrokat, építkeztek is és azokban a római művészek munkája megcsodálható, de nem a birodalom politikuma késztette azokat.

Hadrianus temploma és valóban szép munka:

[link]

[link]

Pantheon, Róma, szintén szép munkája a római művészeknek, kőfaragóknak és építészeknek:

[link]

[link]

Mellékletként: 10 dolog, amit a rómaiak valójában nem találtak ki

[link]

( [link] )

( [link] )

Remélem elég tartalmas és hasznos lett és nem lesz nehezen olvashatóan hosszú.