Ha a termékenységi ráta 2.1 alá esik egy adott országban akkor ott garantált hogy ki fog halni az őslakos népesség?

Először is a termékenységi ráta magában nem mond semmit.

A népszaporulat a szülni képes és akaró nők számától függ, ebben a férfiak statisztikai szerepet nem játszanak. Vagyis a fiú utódokat nem kell számolni, csak a lányokat.

Természetesen majd a későbbi nemzéshez szükségesek lesznek a férfiak, de addig, amíg a számarányuk nem mutat drasztikus fogyatkozást, nem játszanak szerepet a statisztika alakulásában.

Másrészt a jelenlegi trend nem volt és nem lesz mindig érvényes, azt számos körülmény befolyásolja.

Csak ha a végletekig és örökre vetítik tovább a trendet, ami viszont a valóságban ingadozik. A népesség különböző mértékben növekedett és csökkent eddig is. Voltak nagyobb ingadozások is a történelemben és nyilván ez ma sincs másképpen. Ettől még lehet ez figyelemfelhívó és megoldandó kérdés (természetesen).

De a végtelenbe vetíteni nincs sok értelme. Olyan lenne mintha most télen egyre hidegebb kezdett lenni és akkor ezt is a végletekig vetítjük és végül kapunk egy abszolút nulla fokot a becsült diagramon. Csak ennek így nincs se realitása se értelme. A folyamatokat teljességükben kell nézni.

Az is külön tanulmány, hogy hogyan és miktől haltak ki egyes népek és hogyan és miktől mégsem haltak ki, csak erősen csökkent a népességük. Ez utóbbiból van variáció, mint a máig tartó népesség csökkenés és az ideiglenes. A téma nem reális egy jelenlegi végtelenítésével, akár népességnövekedés témában, akár népesség csökkenés témában sem.

Az egyes vagyok.

Nem tudom valakinek mi nem tetszett, talán hogy a születési rátába nem számítandók a fiúgyermekek, pedig értelemszerűen ők aligha fognak gyermekeket szülni, a megtermékenyítésre meg kevesebb férfi is képes. Speciel az állattenyésztésben mindig csak egy-két hím, bak, bika, csődör, kakas, stb kap helyet a sok nőnemű mellett és bár az emberek nem állatok, ezzel messzemenően egyetértek, statisztikai szempontból mégsem játszanak szerepet a hímnemű egyedek a népesség számában.

Ami meg a befolyásoló tényezőket illeti, mondok egyet: a csecsemő és gyermekhalandóság egészen az újkorig tarolt, mert az élve született gyermekek fele meghalt korábban egy éves kora előtt és a maradéknak a fele sem érte meg a felnőtt kort, így négy gyermekből csak egy élte meg, hogy génjeit továbbadhassa. Természetesen a modern orvostudomány segítségével ezt leküzdöttük nagyjából, de ha nem is ekkora mértékben, de változhat a trend, mert például az oltásokat megtagadók számának erős növekedését tapasztalva, újra nőhet a csecsemő és gyermekhalandóság, illetve az ellenkezője is könnyen felléphet, a gyermekvállalási kedv növelésére vannak lehetőségek akár adminisztratív úton is, ha figyelembe veszik a gyermekeket vállalók anyagi, gazdasági és társadalmi politikai helyzetét, státuszát.

Erre most nincs időm bővebben kitérni, mert van más dolgom is egy csomó, de annyit megemlítek, hogy a történelem során voltak ilyen jellegű ösztönző próbálkozások és ha keresik az utat ebben az irányban, akkor minden bizonnyal újabb ösztönzőket is sikerülhet felismerni, csak kellő törekvés kell erre és releváns helyzetmegítélés a legjobb módszer megtalálására.

Az a ráta egy mai állapotot tükröz, ami egyébként is eltérő a különféle kultúrákban, de ez nincs kőbe vésve, mert bármikor javulhat, vagy rosszabbodhat a helyzet hosszabb távon, mert a gyermekvállalás kulturális kérdés is.