Az ókori Rómánál és rómaiaknál gyakorlatiasabb és alkalmazkodóbb államot és népet még soha nem látott (se előtte, se utána) az emberiség a hosszú történelme során?

MDaniel értékelem a választ, de higgyük el, hogy a teljes és valós történelem az más, mint amit általában megszoktunk és ismernek az emberek. Tényleg más. És érthető, ha újszerűen hatnak amúgy történelmileg tudott csak kevésbé ismert tények. Ami az 5-6-7 válaszokban van az le is ellenőrizhető. Nézzünk még hozzá államalakulatok fennállási időtartományokat.

Római Királyság - Regno di Roma - ie.753 - ie.509

Római Köztársaság - Res publica Romana - ie.509 - ie.27 (ie. 31)

Római Birodalom - Imperium Romanum - ie.27 - isz.395

— Római Királyság - Köztársaság - Római Birodalom — ie.753 - 395

= 1147 év

Viszont voltak ennél tovább fennmaradóak is! És még több hasonló is volt.

— Pandyan-dinasztia királysága (India) — ie.350-isz.1618-1759

= 2108 év

= 1967 év

— Keleti Ganga-dinasztia (India) — 493 - 1947

= 1454 év

— Asszíria — ie.2025 - ie.609

= 1 416 év

— Babylonia — ie.1894 - ie.539

= 1355 év

— Chera-dinasztia — ie.200 - 1100

= 1299 év

— Ghána Birodalom — 100 - 1240

= 1140 év

— Magyar Fejedelemség - Királyság - Magyarország — 895 - 2024

= 1129 év

— Kusita Királyság — ie.780 - 350

= 1129 év

— Akszúmi Királyság — ie.150 - 960

= 1109 év

— Velencei Köztársaság — 697 - 1797

= 1100 év

— Bizánci Birodalom — 395 - 1453

= 1058 év

És 10-es, ha már felhoztad Magyarországot... nem véletlenül szoktam említeni, hogy a tankönyvi történelem nagyon messze van a tényleges történelemtől ami nem nyugatcentrikusra van megvágva.

Egy magyar tanuló elolvassa a töri tankönyvet és lebiggyesztett szájjal teszi le, mert úgy van kiválogatva az ami benne van és kimaradnak a lényeges dologok. A nagy vesztes csatákat tanítják (és érthető és az sem maradhat ki), de meg kellene említeni azért azt is, hogy bőven több győztes csatánk volt, mint vesztes. Itt a wiki listája és össze is lehet számolni. És nyilvánvalóan lényeges történelmi tényről van szó ebben is!

győzelem: 136

vereség: 49

A Magyarországot érintő háborúk listája - en.wiki

List of wars involving Hungary - en.wiki

[link]

Hát... Azért bizonyos területek keltáit meg lehetne kérdezni erről... A zsidókat is megkérdezhetnénk a szeleukida makedón-görögök toleranciájáról (Mi is a hanuka előtörténete?), ahogy bizonyos perzsa rétegeket is (lásd: megölt mágusok és elégetett Aveszták egy időben)... De a koptokat és berbereket is kifaggathatnánk az arab hódítók barátságosságáról vagy az avarokat a frankokéról...

Ugyanakkor például Egyiptom is elég színes volt. Éltek ott már az ókorban is arabok, kánaániták/föníciaiak, arámiak, szírek, héberek, berberek/líbiaiak, núbiaiak/kusiták, szudániak, perzsák, európaiak stb.

Történelmi szempontból hibás ilyen állításokat tenni. A történelem nem fekete vagy fehér.

Gyakorlatiasság és alkalmazkodás, mint közösen jó jellemzők? Az asszírok által gyakorolt módszer, miszerint a nép egyes rétegeit elhurcolják a Birodalom legmesszibb pontjaira például marha gyakorlatias, de cseppet sem nevezném alkalmazkodónak.

Egyébként a többiekkel egyetértek: a Makedón Birodalom is annak tekinthető, ahogy a hellenisztikus utódállamok is nagy általánosságban. Az Arab Birodalom bár erősen asszimilált, ugyanakkor ezt általában a helyi kultúra meghagyásával tette. A bizánciak és a frankok is sok esetben tolerálták a többi nemzetiséget, kultúrát, bár NEM mindig. Ázsiában a Perzsa Birodalmat és a Maurja Birodalmat említeném meg. Mindkettő a maga módján alkalmazkodó volt, ahogy később az mongol és az oszmán hódítók birodalma is.

Nem véletlen: BIRODALMAT NEM LEHET FENNTARTANI ÚGY, HOGY ÉN ELDÖNTÖM, HOGY A SAJÁTOMMAL LEGYALULOM A TÖBBI KULTÚRÁT. Akkor a népek összefognak ellenem és megdöntenek.