A Brit Birodalom miért nem volt képes felépíteni egyetlen egy ipari mamutvállalatot sem a II.VH előtt?

Kedves Kérdező!

Ezt írtad: "Ha egy ország voltak miért tartottak fenn külön ausztrál és kanadai nagykövetséget és diplomáciát legtöbb országban a 20-as évek elejétől, miért nem intézhették maguk a brit követségek az Ausztrálok és Kanadaiak ügyeit?"

Például Ausztrália egyáltalán nem tartott fenn külön nagykövetségeket.

Idézem: "After federation in 1901, Australia's presence abroad was largely limited to state and Commonwealth agents and trade offices. The United Kingdom played a defining role in Australia's foreign policy, limiting its need for missions abroad. In 1939 there were only two External Affairs officers posted overseas: one in London (known as Australia House), and one in Washington attached to the UK Embassy." [link]

Vagyis az Ausztrál külügyeket még 1939-ben is az egyesült Királyság intézte, hiszen összesen kettő, azaz kettő ausztrál diplomata (External Affairs officer) létezett, egy Londonban, egy pedig Washingtonban, de ott is az Egyesült Királyság nagykövetségén funkcionálva.

Kedves Kérdező!

Például Bermuda és a Kajmán-szigetek saját pénznem, a bermudai és a kajmán dollár mellett saját kormánnyal, miniszterelnökkel, parlamenttel, saját törvényekkel bírnak, vannak diplomáciai képviseleteik is.

Mégsem önálló országok, hanem az Egyesült Királyság birtokai.

Kedves Kérdező!

Ezt kérdezted: „Ha egy ország voltak, miért volt külön parlamentje és kormánya?”

A válasz: Az Egyesült-Királyságon belül például Skóciának, Észak-Írországnak, Walesnek, Gibraltárnak, Bermudának, a Kajmán-szigeteknek többek között van saját kormánya, miniszterelnöke, és parlamentje is. Mégsem önálló országok.

Ezt kérdezted: „Ha egy ország voltak, miért nem voltak ott érvényesek az ó-haza törvényei?”

A válasz: Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon például a mai napig hatályos több, 19. századi, vagy 20. század eleji brit törvény.

Továbbá Skóciában, Észak-Írországban, Walesben, Gibraltáron, Bermudán, a Kajmán-szigeteken többek között rengeteg saját, helyi törvény van hatályban, és az Egyesült Királyság törvényeinek jelentős része nem érvényes. Mégsem önálló országok.

Ezt kérdezted: „Ha egy ország voltak, miért volt külön képviselve a népszövetségben Kanada és Ausztrália?”

A válasz: Brit India is képviseltette magát a Népszövetségben, pedig az tényleg csak egy brit koronagyarmat volt, önkormányzat, autonómia nélkül.

Ezt kérdezted: „Miért volt saját pénzük, és miért volt kötelező abban fizetni az adót a Font helyett?”

1825-től a brit font sterling, és a brit aranyfont, a sovereign az egész Brit Birodalomban törvényes fizetőeszköz lett.

A sovereign érméket 1870-től egységes brit érmeképpel, előoldalon az aktuális uralkodó portréja, hátoldalon Pistrucci híres sárkányölő Szent György (Anglia védőszentje) ábrázolása motívumokkal verték Brit Birodalom szerte. Ausztráliában, Kanadában, a Dél-Afrikai Unióban és Indiában ezek a brit sovereign érmék tízmilliós darabszámban készültek. [link]

Jelenleg, 2021-ben Skócia, Észek-Írország, a Man-sziget, Jersey, Guernsey, Gibraltár, Szent Ilona és a Falkland-szigetek is rendelkeznek saját papír és/vagy fémpénzekkel a mai napig, mégsem önálló államok.

Kedves Kérdező!

Úgy látom, nem vagy tisztában vele, hogy a font sterling pénznem alap érméi, a mindennapi készpénzforgalom legfontosabb résztvevői az arany 1/2 és 1 sovereign (aranyfont) voltak. Ezért lényeges, hogy 1870-től a sovereign érméket egységes brit érmeképpel, előoldalon az aktuális uralkodó portréja, hátoldalon Pistrucci híres sárkányölő Szent György (Anglia védőszentje) ábrázolása motívumokkal verték Brit Birodalom szerte.

Ausztráliában, Kanadában, a Dél-Afrikai Unióban és Indiában ezek a brit sovereign érmék tízmilliós darabszámban készültek.

Pound Sterlingnek csak a 20 ezüst shillinget érő papírpénzt hívták, a vele egyenértékű aranyérme a sovereign. Vagyis más-más elnevezést használtak az azonos értékű papírpénze és pénzérmére.

Egy 1 brit font sterling, vagy sovereign aranyérme az I. világháború előtt kb. 25 000 Ft vásárlóértéket képviselt.

1 brit font sterling / sovereign 20,43 német márkát ért 1871 és 1914 között.

A Bank of England (Angol Bank) bankjegyeit, mivel ezeket 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 fontos címletekben adták ki, nem ám a napi kiskereskedelmi készpénz forgalomban, használták.

Hiszen a legkisebb, az 5 fontos kb. 125 000 Ft mai vásárlóértéket képviselt.

A németeknél a legkisebb papírpénz egyébként az 5 márkás címlet volt.

Kedves Kérdező! # 97

Számtalanszor leírtad itt, és más kérdéseidnél is, hogy a brit ipar sehol sem volt a némethez képest, exportban pedig különösen nem versenyezhetett a németekkel, különösen igaz ez a gépgyártásra. Többször nyomatékosítottad, hogy a brit ipar versenyképtelen volt, amit mutat gyatra exportteljesítménye.

Erre belinkelsz Te magad egy könyvet, egy másik kérdésednél, amelyben ez áll: "At the turn of the century, German machine exports amounted to just a half of British exports; by 1913, with a world market share of about 30 per cent, Germany had almost caught up with the U.K. and easily beat the U.S. in to third place."

[link]

Kiemelve a lényeg: " by 1913, with a world market share of about 30 per cent, Germany had almost caught up with the U.K. and easily beat the U.S. in to third place."

Azaz: "1913-ra, mintegy 30 százalékos világpiaci részesedéssel Németország majdnem utolérte az Egyesült Királyságot, és könnyedén a harmadik helyre szorította az Egyesült Államokat."

Vagyis a brit gépgyártás első helyen állt export terén a világon 1913-ban, megelőzve Németországot. Ez ékes cáfolata annak, hogy a brit gépgyártás, illetve a brit ipar export, vagy versenyképtelen lett volna.

Megint saját magadat cáfoltad meg a saját forrásoddal. Ismételten.

Bravó!

Kedves Kérdező! # 58

Ipari törpe vállatok?

Már a jó múltkor válaszoltam Neked, hogy több nagy brit cég is volt.

Érdekes, mert ez alapján a szerinted brit "ipari törpe vállaltok" nagyobb gépipari exportot teljesítettek 1913-ban, mint a német konszernek.