Az ipari forradalom előtt a gyalogos/lovas seregek milyen gyorsan haladhattak?

A lovasok vagy a gyalogosok mellett ügettek, vagy bevárták őket bizonyos stratégiai pontokon, tehát a két nem átlagban azonos mértékben haladt. Egy gyalogos teljes menetfelszerelésben kb. 4-6 km/h sebességgel tudott haladni, és szinte kizárólag nappal meneteltek, éjjel csak nagyon ritka esetben. Tábort is csak világosban vertek, és a szedelőzködést is pirkadatkor kezdték el. Ezen kívül gyakorta kellett a szekereket (amelyek a lőszert, kaját, vizet, stb. szállították) megtankolni mondjuk folyókból, erdőből, útba eső falvakból, vagy éppen kicibálni a sárból, ez is csökkentette a menetelés idejét. Meg kb. fél-egy órai pihenő dél körül, kajálás, tehát naponta kb. összesen 6 órányi lehetett a nettó menetelési idő. Ha 5 km/h átlagsebességet számolunk erre, akkor napi 30 km jön ki, de ez is csak sík, relatíve jól járható terepen érvényesült. Ha valami hegyen vagy láposabb vidéken kellett átkelni, akkor ez simán lecsökkenhetett akár napi 10-15 km-re is. Tehát úgy összességében olyan napi 20 km-t számolhatunk éves átlagban.

Az ember (ha elég edzett) nem sokat változott az ókor óta. Végy magadra egy jókora hátizsákot és vágj neki. Szinte tökéletes a szimulálása, meglehetősen pontos eredményt kapsz mondjuk egy hetes túra esetén. De ne az aszfaltúton menj, ők se ezt tették.

Pedig az ókorban, de még a középkorban is ez jelentette a legnagyobb problémát a birodalmak számára. A Római Birodalom egyik fő gondja az volt, hogy bár rendelkezett még a bukását megelőzően, úgy a 2-3. század környékén is tekintélyesnek mondható központi haderővel, de ezek nem a határ menti provinciákban állomásoztak. Ha egy barbár (értsd: nem római) haderő megtámadta a Birodalom határmenti településeit, akkor a csak hónapokkal a támadás után tudott odaérkezni egy nagyobb római sereg, ami leverhette volna a barbárokat. Ennyi idő alatt azonban jellemzően már kifosztották, amit ki akartak fosztani, és elég nagy mészárlást rendeztek a lakosság körében. Többek között ez is szerepet játszott a birodalom bukásában, hogy nem tudtak a támadásokra és ellenséges betörésekre időben reagálni, mert nem tudták a hadsereget elég gyorsan mozgatni, a határmenti provinciákban pedig a barbár hordák nagyon nagy pusztításokat végeztek.