Miért Angliából indult ki az ipari forradalom?

Ha sorolnom kéne, akkor több oldal lenne az egész, rengeteg tényező volt, egyrészt szigetország volt anglia, így nem nagyon költött hadseregre, inkább hajókra, ami kereskedelmet lenditette föl, jobb szállitás, emellett szárazföldön is igény lett erre, könnyen bányászható volt még akkor a vas és szén, a fákat kivágták így ez alternatív fütő volt, emellett technólogiai robbanást is angoloknak volt köszönhető, a gazdasági elit egyre inkább jobb módszerek felé hajlott a profit maximalizálására ilyenek stb.

Míg a kontinentális területeken az ment, hogy a háborúk miatt nem nagyon érte meg vasútatakat építeni mert nem volt stabil állásuk, a gazdasági elit nem nagyon gondolkodott technológiai ujitásokon azért hogy több profitja legyen, helyette a jobbágyok még nagyobb munkába fogásába láttak lehetőséget.

De szerintem ezek levannak írva sok helyen sokkal részletesebben és pontosabban.

Nagyon röviden és leegyszerűsítve, az ipari forradalom alapja az a globális kereskedelmi rendszer volt ami a 16. század elején, a gyarmatosításokkal kezdett kialakulni. Néhány olyan európai állam volt ami ebben komoly szereplő volt és központi országgá vált vagy válhatott volna; közülük Spanyolország gazdasági szerkezetét és politikai rendszerét eltorzította a hatalmas nemesfém-bevitel, illetve annak felhasználása (főleg más Habsburg területeken zajló háborúk, a rendi intézmények eljelentéktelenedése); Portugália, majd Hollandia túl kicsi volt; Franciaország pedig más politikai fejlődési pályán volt, és a 18. századra erősen központosított abszolutista monarchia lett.

Anglia viszont elég nagy méretű volt, a gyarmatosítás korai szakaszából kimaradt (így nem érintették azok a negatív hatások amik Spanyolországot és Portugáliát), és parlamentáris monarchiává alakult, szemben Franciaországgal. Valamint, szigetország lévén a flotta fejlesztése sokkal hangsúlyosabb lehetett mint a fenti országok esetében, és mivel az angol monarchiának nem volt a szigeteken kívül Európában birtoka, ezért nem is kellett minden komolyabb konfliktusban részt vennie.

Kb ezek együtt adták azt a társadalmi-gazdasági-politikai környezetet, amiben az ipari forradalom elindulhatott. De ez tényleg egy nagyon leegyszerűsített változat.

Tényleg nagyon hosszú lenne ecsetelni, mert nagyon sok tényező együttese kellett hozzá, sok dolog szerencsés együttállása miatt alakult így.

Egyrészt, Anglia gyarmatosító nagyhatalom volt, a világkereskedelem egyik fő tényezője.

A társadalom eléggé átalakulóban volt az ipari társadalom felé, nem volt már feudalizmus, jobbágyság (már régen), hanem vállalkozók, pénzemberek, gyárak, üzemek, városiasodás, ipari munkásság stb. jellemzi a társadalmát.

A textiliparnak történelmi előzményei voltak, céhes szinten már a középkorban is nagyon fontos volt az angol gyapjúfeldolgozás. A feudalizmus lebomlása is nagyrészt ennek köszönhető. Amikor pedig megjelent az olcsó gyapot a gyarmatokról, egy csapásra megjelent az igény, hogy elárasszák a világpiacot (főleg a gyarmataik piacát) a gyarmatokról hozott olcsó textillel, amit a hazai ipar dolgoz fel. Egy óriási nagy kereslet jelent meg, amivel az ipar csak úgy tudott lépést tartani, hogy technikai újításokat kellett bevezetni, aminek eredménye volt a fonalipar és a textilipar gépesítése (ami nem direkt történt, hanem magánszemélyek találták ki a fonó Jennyt és a többit). Ehhez járult a gőzgép felfedezése és tökéletesítése Watt révén, ami szintén Angliában történt (és egy másik jellegzetes brit iparnak, a szénbányászatnak köszönhető), és a kettő találkozása hozta magával a textilgyárak létrehozását, a tömeggyártás pedig az infrastruktúra (főleg közlekedés) fejlődését, gőzgépek, gőzhajók, vasút stb. megjelenését, ami a nehézipart is magával rántotta stb. Ezek egymást gerjesztő folyamatok voltak.

Kérdezted, hogy miért nem máshol történt ez, pl. a Habsburg Birodalomban. Nos, a Habsburg Birodalomnak nem volt gyarmatbirodalma, nem volt kereskedelmi flottája (legalábbis világméretű), a gazdasági háttere nem a tömeggyártásra volt alkalmazkodva, hogy világpiaci igényeket elégítsen ki, a társadalma pedig még nagyrészt a földesúr-paraszt felállásra tagolódott még a 18. században (bár ezt csak nagy átlagban lehet kijelenteni, igazából elég heterogén volt a birodalom).

De ami a legfontosabb: Nagy-Britanniában (talán helyesebb így nevezni) soha nem volt abszolutizmus, Európa legtöbb országában viszont a 18. században az abszolutizmus volt a fő államberendezkedés. Az abszolút forma eleve gátja a szabadkereskedelemnek, a vállalkozásoknak, hiszen minden állami kézben van, és a fő cél nem a gyártás mennyiségének növelése, hanem a gazdaság alárendelése annak, hogy minél nagyobb legyen a profit, ezáltal a hadsereget, az államapparátust el lehessen látni. Eleve az, hogy ez egy felülről meghatározott, államilag ellenőrzött, protekcionista gazdaságpolitika, akadályozza az ipari forradalmat, hiszen az angoloknál éppen ennek az ellenkezője volt, a gazdaság nagy része magánkezdeményezéseken alapult, az állam csak koordinálta, de nem meghatározta. Nem véletlen, hogy az Adam Smith-i liberális gazdasági elvek szülőhazája angolföld... Ahol az egyéni kezdeményezések, a piaci igények szabják meg a gazdasági alakulásokat, ott hamarabb megtörténik egy ipari forradalom, mint egy abszolút államban, ahol minden az uralkodó ellenőrzése alatt van.

Még annyit tennék hozza, hogy az angol polgári forradalom egy olyan társadalmi és államszervezeti alapot teremtett meg az alkotmányos monarchia képében mely nem emésztette annyira az állami pénzeket mint pl a Spanyol abszolutizmus.

Azt is ide sorolnám még hogy a filozofiai alap (John Locke-2 értékezés a polgári kormányzatról +értékezés az emberi természetről c. művei) inditotta el a felvilágosodást mely a politikai eredményei mellett egy új gazdaságpolitikát talalt ki a fiziokratizmus képében mely megszemélyesítője volt Robert Ann Turgot es Francois Quesney.

Szerintem ezek a gazdasági es társadalmi/ filozófiai alapok hoztak letre egy olyan fejlettségét melynek keretei között jobban megindult a fejlodes folyamata kiváltva a klasszikus ipari forradalmat