Regényírás? Ti írtok regényt?

hát az én történetem arról szól, szintén vámpíros ami mostanába nagy divat nemde???

egy lányról szól aki vámpírok között nőtt fel, apja miatt, de az apja meghal ezért a lány egyedül marad, ámbár tudja, hogy soha egy vérszívó se bántaná és barátai is vannak és szerelme is van aki 10 éves kora óta vigyáz rá egyedül van és vámpír akar lenni, de az anyja akivel már 7 éve nem találkozott eljön érte, és a lány dühös lesz, hogy elviszi angliából egy vámpír városból egészen new yorkig.... és van egy iker testvére is, de nem igazán hasonlítnak, a lány szomorú lesz, és a szerelme sem keresi, vagyis hát.. vigyáz rá, de nem fei fel magát, mert nem helyes elhagyni a városát, ezért titokba lógott meg:)

Úristen ez nagyon jó lesz szerintem.. vagyis én elolvasnék egy ilyen regényt:D

Én egy lányról írok aki az alvilág sötét úrnője. Nagyon fiatalon lett az ami, ugyanis elrabolták a démonok 12 évesen és 4 éven keresztül "tanították" h hogyan legyen királynő.

Igazából nagyon gonosz, mert a bűnösöknek a legkínzóbb halálokat választja. Amíg, egy srác, (akivel még együtt járt oviba és suliba is) megtalálja őt.

És itt jön egy veszekedés, büntetés, szerelem, csöpögés, ...... és szomorú vég , de ez nem 100 még kitalálok valamit.

hát az én történetem egy lányról szól aki össze ismerkedik egy fiúval és az öccsével, csupán egy hétvégét tölt velük, de vágyódik utánnuk, így emlékek jutnak eszébe stb.... meg a pasi és az öccse menekülnek stb... ezért nem lehetnek együtt a csajjal, mivel a pasi egy harcos, vagyis küzd a vámpírok ellen, évszázadok óta(vagyis a családja) és megakarja bosszulni, hogy az öccse szeme láttára ölték meg a szüleiket.

aztán a csaj bentlakásos iskolába kerül, mert összeomlik stb és a szülei is utazgatnak meg ilyenek, aztán fogjul ejtik a lányt és beadják a fiúnak, hogy szive hölgye már közéjük való, ami persze nem igaz, csak hát ez itt kicsit horro( megkínozzák) na de mibe ne lenne kis horrror, am annyira nem durva

éheztetik bezárják stb...

igen, én is írok... egyetlen átkozott problémám, hogy rengeteget kotlok a történeteimet, formálom őket, aztán ha leírok két fejezetet, és előveszem nagyjából fél év múlva, kiírom azt a néhány mondatot, amit meghagyok... aztán a maradékot apró fecniként kidobom a szemetesbe.

több ötletem is van, folyton eszembe jut valami. :D

az egyik az "apatheia" címre hallgat, egy másik pedig szürrealista lelki utazás akar... akart lenni, ha nem múlt volna el az ihlető érzés (maró hatású múzsacsók).

az "apatheiában" egy hallgatag, látszólag kommunikációra képtelen, örökké csavargó embert (történetesen lányt) próbál lelkiekben megközelíteni egy roppant szelíd és türelmes másik lány. egyébként E., aki magányos és szól, de három szónál sosem többet, egy-két olvasásra megjegyez verseket, tkp. ezen keresztül kommunikál, de nagyon furcsa, külön utakon jár, nem közösködnek vele mások.

J. pedig nem erőszakolja rá a szeretetét, de szeret vele lenni, stb.

végülis, E., aki mindvégig érzelemmentes, valahonnan szerez egy berettát, és amikor J-t megtámadják, előbukkan és fejbelövi a delikvenseket. elég szándékosnak tűnik, fiatalkorúak intézete, stb.

a legvégét inkább nem árulom el. :)

volt fél-fantasy regényrügyezésem is, amiből végülis egy álközépkori rendszerű világ lett.