Melyik kung fu irányzat alkalmas harcra, önvédelemre?

Amúgy miért ne lenne kung-fu a sanda? Eredetileg a hadsereg számára fejlesztették ki == TOVÁBB a kung-fuból, hatékony technikákkal kombinálva.

Nyilván ha a tradicionális kung-fu olyannyira hatékony lenne, főleg harci szituációkban, akkor a hadsereg se vesződne ostoba, csak ringbe való versenysportokkal, hanem a kifejezetten harctérre, ölésre kifejlesztett, hatékony kung-fut tanítanák a katonáknak, nem? Hiszen a hadszíntéren nincs ring, puhakesztyű meg bíró, sem tévé meg nézők, hanem csak minél gyorsabban kell elintézni az ellenséget -- erre pedig a rendkívül hatékony imádkozó sáska, majom, rák stb. stílusok sokkal jobbak, halálos technikáikkal.

Erre a katonaság nekiáll kick-boxolni, hát nem fura?

[link]

Akkor hogy is van ez? Ostoba, agyatlan ringsport vs. utcai gyilkolásra kifejlesztett, hatékony harcművészet... Avagy sanda vs. kung-fu...

[link]

A videón világosan látszik, hogy a valós küzdelmekhez nem szokott kung-fus szétesik a támadás alatt.

Egy nagyon érdekes cikk, amely szerint Kína behódol a sandának/MMA-nak, a tradicionális kung-fu pedig hatalmas válságban van kínában -- mivel a kínaiak is kezdik meglépni a harcművészetek evolúciójának egy következő szintjét.

[link]

De persze lehet álmodozni meg ideológiákat gyártani önigazolás végett.

Aikiboxer, a videon a gyenge csavot miert nevezed kungfusnak? O nem tud bunyozni, latszik hogy semmit nem tanult de azt is szarul.

A katonasagnak azt oktatnak ami epp divat, ez penzrol szol. Kravmagat is oktatnak pedig kozismert, hogy elegge kozepszeru dolog.

En lattam sandasokat, persze nem altalanosithatok oket alapul veve, de barcsak ne lattam volna oket :)

"Az embernek van egy anatomiaja, a karate erre fittyet hany, szerintem ezert nem teljesit jol"

Karate pont az ember anatómiáját használja ki. :)

"A karaténak a mozgásanyaga valóban, szögletes, merevebb, statikusabb. De ez is irányzatfüggő! Egy shotokan, shito-ryu, kyokushinkai, wado-ryu valóban igen merev (főleg a shotokan és a shito-ryu, azok brutálisan merevek!). De egy goju-ryu vagy egy ashihara karate már egyáltalán nem merev."

Lehet te merevnek látod, de valóságban pont az ellenkezője. Csak a technikák kivitelezése miatt tünik merevnek. Ha merev lenne, nem is tudná megcsinálni at amit akar.

Na végégolvastam ezt a több oldalt. Sajnos még mindig az a gondolkodásuk sokaknak, hogy ha valamiben ütnek rúgnak, akkor már össze kell hasonlítani valamivel, például a boxal.

Box a mai világban már egy látványos cirkuszi előadás, tele sok sok pénzel. Elismerem, a box marha hatékony. A saját ringjében. Mma vagy k1 mérkőzésen már bajban vannak, akár kungfus vagy karatessal szemben is. Utcán, sima önvédelemre akár jó lehet. Ökölvivó mozgása csodálatraméltó, nagyon szép, ütni pontosan tudnak. 500 boxolóból talán 1. :)

Különféle távolkeleti harcmüvészetet nem azért fejlszteték évszázadokon keresztül, hogy abból valamikor emberek szórakozására cirkuszt csináljanak. Még mindig az a cél, hogy megvédje magát hatékonyan az ember. Edzésekről edzésekre ugyan azt a technikát gyakorolja, csiszolja, akár levegőben, akár társsal, mig a boxolo a zsákot püföli. Karates nem a szabályok közé szorított versenyzésért edz naponta. Persze, itt is vannak versenyek, amire rá kell készülni, plusz a vizsgákon 10-25 ember ellen kell küzdenie, amit egy sima tradicionális karate edzéssel nem lehet, mert nem lesz meg neki a fizikai felkészültsége. Számomra ez nem több mint sport.

"A Seibukai filozófiája szerint a versenyek, valamint az azokra való edzések áthaladási pontok. Más küzdősportokban a Budóval való kapcsolat lezárul az életben egy rövid versenyzői korszakkal, egy meghatározott időszakkal. A Seibukai filozófiája szerint nem kellene, hogy így legyen. Arra van szükség, hogy a versenyzői szakasz végével egyre inkább a testet hosszútávra felépítő edzések épüljenek egymásra. Például: az izomerő, a szív-tüdő kapacitás növelésének, a test edzésének – az euró-amerikai sportos elképzelés szerint – fizikai és életkori határa van. Ez a gyakorlat a Budo félreértésének tendenciája, és igazában ez itt a probléma. Először is meg kell érteni, hogy ha valaki karatézik, az még nem Budo, csak egy euró-amerikai sport saját elmélettel, testépítéssel, szabályhoz kötött viadalokkal. Ez nem több mint karate sport.

A Budo Japán valamint a távol-kelet filozófiája a test átalakításának módja, s mindezen túl a küzdelem módszere, technikája. A Budo az az eszköz, amellyel az élet alkonyáig eddzük a lelket és a testet. Hogy miért? Mert végső soron az önátalakítást és önmegvalósítást célozza meg. De ha a jelenlegi full-kontakt karatevilág állapotát nézzük, akkor úgy gondolom kevés az olyan ember, aki a fenti edzésmódot tanítja. A Seibukai az ifjúkori versenyeken való részvételt és az arra való edzést nem ellenzi, sőt, azt gondolom, éppen ezeken a kihívásokon keresztül van lehetőség egy különösen magas szint elérésére. Ezért bátorítom és támogatom is tanítványaimat a versenyzésre. De! A versenyküzdelmeken való részvétel és az erre A Seibukai karate filozófiája történő felkészülés nem a végső célt, hanem pusztán az edzések egy részét képezi. Éppen ezért fontos, hogy amikor a versenyzői pályafutásunkat befejeztük, a gyakorlás egy másik szintjére váltsunk át. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy sokkal hosszabb idõszak az életünkben az, amely a versenyzéstől való visszavonulással kezdődik, mint az, amit versenyzéssel töltöttünk el. Ezen felül, ha azt tűzzük ki célként, hogy akár életünk hatodik évtizedében is egészséges, teljes értékű emberek legyünk, ezt is elérhetjük a Seibukai filozófiájának alapját képező, az egész életen át tartó Budo napról napra való gyakorlásával." (Sihan Nishida Yukio)