Képesek voltak egyáltalán az amerikaiak vagy a britek akár egyetlen csatát is megnyerni légifölény és a légierő masszív támogatáss nélkül a II.VH-ban?
válasza:Kedves Kérdező!
Németország tehát 1913-ban a 45 000 000 fős Egyesült Királyság népességénél sokkal nagyobb, 65 000 000 népességgel állított elő egy kicsit nagyobb GDP-t.
A Te általad linklet könyv 1913-as adatai még egyszer:
Németország:
Népesség: 65 000 000 fő
GDP: 237 332 000 000 dollár
GDP/fő: 3648 dollár
Egyesült Királyság:
Népesség: 45 000 000 fő
GDP: 224 618 000 000 dollár
GDP/fő: 4921 dollár
Vagyis Németország az Egyesült Királyságénál 1,44-szer nagyobb népességgel állította elő az Egyesült Királyság GDP-jének 1,0566-szorosát.
Vagyis 1913-ban Németország GDP-je az Egyesült Királyságénak csak 105,66 %-a volt, úgy hogy Németország népessége az Egyesült Királyságának a 144,44 %-a volt.
GDP/fő adatban, 1913-ban az Egyesült Királyság magasan verte a Németországot:
GDP/fő - 1913
Egyesült Királyság: 4921 dollár
Németország: 3648 dollár
Vagyis megismétlem, 1913-ban az Egyesült Királyságban a GDP/fő jóval magasabb volt, mint a Németországban, azaz a brit gazdaság fejlettsége, termelékenysége jobb volt a németnél, valamint természetesen a brit életszínvonal is magasan verte a németet.
válasza:"Vagyis Németország az Egyesült Királyságénál 1,44-szer nagyobb népességgel állította elő az Egyesült Királyság GDP-jének 1,0566-szorosát."
Ennek a jövedelemnek egy nagy részét mégsem a Britek állították elő Brit földön, hiszen volt egy versenyképtelen fele akkora iparuk mint a németeknek. PL: Gyarmatokról behozott óriási mennyiségű nyersanyagot egy brit kikötőben átpakolták francia / spanyol / olasz német exportra, de a bevételt a briteknél könyvelték el a brit hajózási kereskedelmi cégnél. Ez is egy kamu "brit" GDP-vé alakult át.
"azaz a brit gazdaság fejlettsége, termelékenysége jobb volt a németnél"
HA ez így van, nyilván azt is meg tudod magyarázni miért szorultak ki az ipari termékeik Európából? Főként nagyon gyengén muzsikáló szar minőségű gépgyártása is kiszorult.
válasza:Kedves Kérdező!
Téged egyszerűen nem érdekelnek a válaszok.
Ha példákkal cáfolom, akkor sem. De csak azért is bemásolom megint! :)
Itt vannak a példák, hogy a brit ipar igenis exportképes volt Európában:
A brit ipar aligha szorult ki Európából az I. világháború előtt, továbbá se versenyképtelen, se elmaradott technológiai színvonalú nem volt. Ezt bizonyítja, hogy az akkori legnagyobb hadiipari üzletben a dreadnought csatahajók lövegeinek, turbináinak, kazánjainak exportjában első helyen álltak mind Európában, mind a világban, magasan verve a németeket.
Az Osztrák-Magyar Tegetthoff osztály 3 db dreadnought csatahajója (SMS TEGETTHOFF, SMS VIRIBUS UNITIS, SMS PRINZ EUGEN) is brit Parsosns turbinákkal lett felszerelve.
Az összes olasz dreadnought csatahajó (RN DANTE ALIGHIERI, RN CONTE DI CAVOUR, RN LEONARDO DA VINCHI, RN GIULIO CESARE, RN CAIO DUILIO, RN ANDREA DORIA) brit Parsosn turbinákat és brit 305 mm L/46 Model 1909 Elswick Pattern "T", vagy 305 mm L/46 V1909 Vickers Mark "G ágyúkat kapott.
A három orosz Gangut osztályú dreadnought csatahajók (GANGUT, POLTAVA, SZEVASZTOPOL) és az Imperatrica Maria osztályú csatahajók (IMPERATRICA MARIA, IMPERATRICA JEKATYERINA VELIKAJA, IMPERATOR ALEXANDER III) brit Yarrow kazánokkal volt felszerelve. Az Izmail osztály épülő orosz csatacirkálói (IZMAIL, BOROGYINÓ, KINBURN, NAVARIN) brit Vickers 356 mm L/52 Pattern 1913 ágyúkat kaptak volna.
A francia Courbet osztályú dreadnought csatahajók (COURBET, FRANCE, JEAN BART, PARIS) és a Bretagne osztályú szuper dreadnought csatahajók (BRETAGNE, PROVENCE, LORRAINE) szintén brit Parsons turbinákkal volt felszerelve.
A spanyol Espana osztályú dreadnought csatahajók (ESPANA, ALFONSO XIII, JAIME I) brit Parsons turbinákkal és Yarrow kazánokkal épültek, továbbá szintén brit Vickers 305 mm L/50 VSM Mk H. ágyúkkal voltak felszerelve.
Törökország 3 db dreadnought csatahajót építtetett Nagy-Britanniában, a SULTAN OSMAN-I EVVEL-t és a Resadiye osztályt (RESADIYE, FATIH SULTAN MEHMED).
Továbbá, ha a brit gépek olyan rossza voltak, akkor a németekkel szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia vajon miért brit turbinákat és távmérőket vásárolt a dreadnought csatahajóihoz?
A Tegtthoff osztály tűzveteése ugyanis csatahajónként 2 db 3658 mm-es és 4 db 2743 mm-es brit sztereoszkopikus Barr & Stroud távmérőn alapult. Német tűzvezető berendezéseket egyáltalán nem használtak, mivel az 1909 és 1911 között a német Zeiss, a brit Barr & Stroud és az osztrák-magyar Karl Pecene cégek részvételével lezajlott pályáztatás eredményeként, végül a brit Barr & Stroud távmérők rendszeresítése mellett döntöttek.
Mivel az osztrák-magyar flotta parancsnoka, Anton Hauss tengernagy tudta, hogy a sima optikai tűzvezetés már nem elégséges, ezért rendszeresíteni akarta a brit Arthur Pollen által kifejlesztett tűzvezető, mechanikus analóg számítógépet, az Argo-órát (Argo Clock), melyből 2 db-ot 144 000 osztrák-magyar koronáért 1914-ben meg is rendelt, de a britek nem szállították le a háború kitörése előtt.
Továbbá az osztrák-magyar haditengerészet brit Parsons turbinákat és brit Yarrow kazánokat rendszeresített az első 3 db Tegetthoff osztályú csatahajójába, csak a negyedik, az SMS SZENT ISTVÁN kapott német AEG turbinákat, és amerikai Babcock-Wilcox kazánokat.
A következő Ersatz Monarch osztály 4 db osztrák-magyar csatahajója már kivétel nélkül brit Yarrow kazánokkal és Parsons turbinákkal épült volna.
Az Ersatz Monarch osztály tűzvezetése pedig brit Barr & Stroud távmérők, és szintén brit Argo-óra mechanikus analóg számítógépen alapult volna.
Forrás: Krámli Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia csatahajói 1904-1918, Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest 2018, 214-215. oldal
"A brit ipar aligha szorult ki Európából az I. világháború előtt, továbbá se versenyképtelen, se elmaradott technológiai színvonalú nem volt. "
Hülyeségeket írstz, hadiipari hajómegrendelésről hadoválsz, észre sem veszed hogy az iparnak egy kis szelete a hadiipar, és ennek is csak egy része a hajógyártás. NYilván ezzel jöttél elő, mert mással nem voltál képes, ez azonban nagyon gyengére sikerült, és ezt te is érzed .
Jó analógia a Szovjet ipar. USA után a legkorszerűbb hadiipara a Szovjetnek volt, ettől eltekintve azonban a szovjet polgári (NEM HADIIPARI) termékek versenyképtelenek lettek volna ha nincsenek a mesterségesen kierőszakolt komcsi KGST határok.
Hülyeségeket olvastam eddig. A Szent Istvánba nem tettek brit gőzturbinát se változtatások nélkül Siemens németet, hiszen nem bíztak azok minőségében és hatásfokában sem a Ganz gyárban. Újratervezték őket amint megérkeztek. Nem véletlen hiszen Parsons és Siemens elektromosságot termelő turbinái (azaz turbógenerátorokban) alacsonyabb hatásfokkal bírtak mint a magyar gőzturbinák, és meghibásodásuk is gyakoribb volt. Ne feledjük, a magas hatásfokú gőzturbinát Bláthy találta fel, előtte a Parsons turbináknak gyengébb hatásfoka volt. Csatahajónk gőzturbináját eredetileg Siemens-t engedélyezték, de azt a magyarok (a Parsonshoz hasonlóan) szarnak találták, és kiegészítették átalakították újratervezték amint megérkezett. Ez lett az osztrák hajók brit turbinájával is.
" A Ganz-Danubius mérnökei önálló kutatás-fejlesztés keretében hozták létre a SZENT ISTVÁN gőzturbinájának „zárt rendszerű, pumpából, tar-tályból és vízhűtő rendszerből álló kenőolajozó rendszerét, amelynek a tengerészeti műszaki bizottság előírta utólagos beépítését a még épülő TEGETTHOFF és PRINZ EUGEN dreadnoughtokba is. Az újításért (szabadalomért) a hadi-tengerészet külön fizetett a Danubiusnak"
" és amerikai Babcock-Wilcox kazánokat."
Nem amerikai kazánok, hanem a rendszer neve volt ez, ahogy a ZBD transzformátornak nevezték sokáig még a 20-as években is a zárt vasmagú korszerű trafókat. A Kazánokat SVÁJCBAN GYÁRTOTTÁK, csak alapvető tulajdonságai voltak az amerikaihoz hasonlóak, ahogy az amerikai General Eletric un. Ganz ZBD -rendszerű trafóinak sem volt köze már az eredeti kezdetleges 1885-86-os eredeti GANZ trafókhoz az 1920-as években, csak az alap koncepciója volt hasonló.
válasza:"USA után a legkorszerűbb hadiipara a Szovjetnek volt, ettől eltekintve azonban a szovjet polgári (NEM HADIIPARI) termékek versenyképtelenek lettek volna ha nincsenek a mesterségesen kierőszakolt komcsi KGST határok."
Szerinted a tervgazdálkodásnak lehetett köze hozzá? A marxista-leninista szovjet rendszerben a versenyképesség nem volt szempont, mert nem piaci alapokon működött a gazdaság.
"Szerinted a tervgazdálkodásnak lehetett köze hozzá?"
Ez azonban csak részben igaz. Az orosz keleties mentalitás lustaság, és fél-ázsiai Ortodox kultúra és civilizáció öröksége (imár vallás nélkül is) és igénytelenség éppúgy.
HAsonlítsd össze az NDK-val. Az NDK gazdaság a tervutasítások ellenére nem volt olyan rossz mint a többi komcsi népé. Jóval magasabb volt az életszínvonaluk is mint más komcsi országoknak. Náluk nem termeltek veszteséget az üzemek mint más komcsi népeknél, tehát még a gagyi tervgazdaságból is kihozták amit lehetett, igaz nem olyan jól mint a kapitalista piacgazdaságok, de legalább az NDK tényleg nem volt egy veszteségeket termelő gazdasági csődtömeg szemben a szovjetekkel magyarokkal csehszlovákokkal Románokkal stb....
válasza:Gondolom csak elfelejtetted bebiggyeszteni a forrást a kijelentéseidre, nem csak ilyen profetikus magasságokból beszélsz, ugye? Megbízható, tudományos kutatásokkal alá tudod támasztani, hogy az NDK gazdasága a német kultúra miatt volt erősebb, ugye? Más fontos tényező nem játszott szerepet, ugye?
Hihetetlen, hogy te folyamatosan tolod a tudománytalan, történelmietlen hülyeségeket.
Történelmietlen a te szótáradban = "MERT NEM TETSZIK NEKEM" vagy "politikai világlátásom és érzelmeim miatt elfogadhatatlan" az információ.
DDR volt az egyetlen komcsi ország ahol általában nyugati minőségű és képességű termékeket állítottak elő az egész keleti blokkban.
OLVASS:
válasza:Kérdező, tanulj meg olvasni.
Nem azzal vitatkoztam, hogy az NDK jobb gazdasággal és minőségibb termékkekkel rendelkezett, hanem azzal, hogy szerinted ez a német kultúra általad vélt fölényessége miatt volt.
Egyébként nagyon tetszik, hogy én egyszerre vagyok kommunista, cigány, zsidó, villanyszerelő, meg f...tudja mi, de azért te hozod fel itt azt, hogy az NDK-ban működött a tervgazdálkodás (legalábbis annyira, hogy ne legyenek veszteségesek a gyárak, ami amúgy nem igaz), holott nem, nem működött.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!