Képesek voltak egyáltalán az amerikaiak vagy a britek akár egyetlen csatát is megnyerni légifölény és a légierő masszív támogatáss nélkül a II.VH-ban?
Peer reviewed: Dákó-Román elméletek neves angol történész lapoknál.
VAGY:
A mai Magyarok a Hunok leszármazottai, és rokonaink a kazahsztáni MADI-JAR nép is....
Ezek mind lementek a NATURE-ben peer review -el gazdagon ellátva....
on a 2009 paper by Zsolt Andras Biro in the
American Journal of Physical Anthropology
( [link] ) which discovered modal Y-haplogroup G among the Madjar (whose name is of course pronounced the same as Magyar), and hypothesized that the two peoples share the roots.
Neparácki áltudományos cikke a NATURE-ban.
Hogy mennyire amatőr és áltudományos arról itt olvashatsz: [link]
válasza: válasza:Kedves Kérdező!
A francia Henry IV pre-dreadnought főtüzérsége egyáltalán nem szupertüzelő elrendezésű.
Az, hogy a hátsó 274 mm-es fő lövegtorony fölött egy szinttel van egy 139 mm-es könnyű, mindössze 30 kg tömegű lövedéket tüzelő ágyú. A Henry IV főtüzérsége hagyományos elrendezésű, egy torony elől, egy torony hátul.
Hoppá.
A főtüzérség első szupertüzelő ágyúelrendezését az amerikaiak valósították meg.
Forrás: Keegan, John: A tengeri hadviselés története, 99-121. o., Corvina Kiadó 1998
válasza:Kedves Kérdező! # 97
Na még egyszer, mert valami kimaradt.
A francia Henry IV pre-dreadnought főtüzérsége egyáltalán nem szupertüzelő elrendezésű.
Az, hogy a hátsó 274 mm-es fő lövegtorony fölött egy szinttel van egy 139 mm-es könnyű, mindössze 30 kg tömegű lövedéket tüzelő ágyú, az nem azt jelenti, hogy a Henry IV főtüzérsége szupertüzelő elrendezésű lenne. A főtüzérség ennél a francia hajónál a 274 mm-es kaliber.
A Henry IV főtüzérsége tehát hagyományos elrendezésű, egy torony elől, egy torony hátul.
Hoppá.
A főtüzérség első szupertüzelő ágyúelrendezését az amerikaiak valósították meg.
Forrás: Keegan, John: A tengeri hadviselés története, 99-121. o., Corvina Kiadó 1998
válasza:Kedves Kérdező! # 97
Számtalanszor leírtad itt, ebben és más kérdéseidnél is, hogy a brit gépgyártás sehol sem volt a némethez képest, exportban pedig különösen nem versenyezhetett a németekkel. Többször nyomatékosítottad, hogy a brit ipar versenyképtelen volt, amit mutat gyatra exportteljesítménye.
Erre belinkelsz Te magad egy könyvet, amelyben ez áll: "At the turn of the century, German machine exports amounted to just a half of British exports; by 1913, with a world market share of about 30 per cent, Germany had almost caught up with the U.K. and easily beat the U.S. in to third place."
Kiemelve a lényeg: " by 1913, with a world market share of about 30 per cent, Germany had almost caught up with the U.K. and easily beat the U.S. in to third place."
Azaz: "1913-ra, mintegy 30 százalékos világpiaci részesedéssel Németország majdnem utolérte az Egyesült Királyságot, és könnyedén a harmadik helyre szorította az Egyesült Államokat."
Vagyis a brit gépgyártás első helyen állt export terén a világon 1913-ban, megelőzve Németországot. Ez ékes cáfolata annak, hogy a brit gépgyártás, illetve a brit ipar export, vagy versenyképtelen lett volna.
Megint saját magadat cáfoltad meg a saját forrásoddal. Ismételten.
Bravó!
In 1910, the British Empire's share of world industrial capacity stood at 15%, just behind Germany's 16%, and less than half of the United States' 35%.
Lawrence James (1994). The Decline and Fall of the British Empire. p. 202.
Tehát a Birodalom ipara is kisebb volt a németnél, nemhogy a szigetország ipari teljesítménye.
Ugynez az angol gazdaságtörténész leírja
It has been suggested that the industrial sector was slow to adjust to global changes, and that there was a striking preference for leisure over industrial entrepreneurship among the elite.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!