Képesek voltak egyáltalán az amerikaiak vagy a britek akár egyetlen csatát is megnyerni légifölény és a légierő masszív támogatáss nélkül a II.VH-ban?
"Thus, the purpose of this critique is not to resolve the issue of the meaningfulness
of the Flynn Effect or to specify the causes of the effect. Neither is the purpose to
present extensive empirical analysis to provide further data or evidence concerning its
legitimacy (although one suggestive empirical study will be presented). Rather, the
purpose is to frame an approach to studying the Flynn Effect by defining a set of
questions, criticisms and a research agenda. This critique opens discussion over what
the nature of the Flynn Effect is, and of whether the Flynn Effect is real or a
methodological artifact (or some combination). Other interpretations besides Flynn's
and the ones presented here certainly exist as well, and should also be subjected to
logical and empirical scrutiny."
Tehát nem azt vitatják, hogy a Flynn-effektus létezik-e, hanem az eredeti metodológia hibáira vetítenek fényt. Még szerencse, hogy ma már a Flynn-effektust más módszerekkel is bebizonyították!
Ha megnézed, a 6 kérdésből egyik sem a Flynn-effektus létezését vitatja, hanem annak mechanizmusait és a kutatás módszertanját. A két kritika közül az egyiknek igazából nincs köze a Flynn-effektushoz, a másik pedig nem az adatokat vitatja, hanem a konklúziót, vélt módszertani hibákra vonatkozva. Szerencsére azóta ezeket a hibákat korrigálták, és a Flynn-effektus ma már konszenzus, sőt, ma már inkább a csökkenő IQ-pontok miatt aggódnak a társadalomtudományok szakértői. Az általad belinkelt cikk több, mint 20 éves, azóta sokat fejlődött a tudomány.
"Tehát nem azt vitatják, hogy a Flynn-effektus létezik-e, hanem az eredeti metodológia hibáira vetítenek fényt. "
Hibás metódus és módszertan = hibás eredmény és következtetések.
"Szerencsére azóta ezeket a hibákat korrigálták, és a Flynn-effektus ma már konszenzus, "
Azok számára akik nem szakemberek hanem tömegmédia újságcikkeit olvassák a neten.
Szóval Flynn effect nem tud megoldást adni a 20.század elején idősebb anyáktól született gyermekek ma is helytálló teszteredményeire.
A másik: Problematikus hogyan lehet átszámolni teljesen más metódussal készült teszteket modern 21.sz-i teszteredményekre, nincs lehetőségünk azt a korosztály fiatalon újratesztelni modern tesztekkel (mert meghaltak, vagy megöregedtek és csökkent az IQ szintjük)
Harmadik: Nem ad választ arra a kérdésre hogy miért nem képes az egypetéjű (genetikailag azonos) sokkal tanultabb ikerpár jobb eredményt elérni a teszteken mint tanulatlan ikertestvére...
Azaz majd az iskolai varázsfuvola megnöveli az IQ-t magyarázatod eléggé esélytelen....
De az Iq itt oftopic, javaslom ezt a témát fojtassuk itt:
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
vagy itt:
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Kedves Kérdező!
Lassan eljutunk oda, hogy a Brit Birodalom, mely a világ vezető, első számú nagyhatalma volt legalább 1914-ig, szerinted nem is létezett.
Ezek szerint ki lehet dobni az összes történelemkönyvet, amelyben a Brit Birodalom szerepel. :))))))
"Brit Birodalom, mely a világ vezető, első számú nagyhatalma volt"
Abban a formában ahogyan te azt naívan elképzeled ("egy ország") úgy valóban nem.
Kérdéses hogy annak a vezető hatalomnak miért nem volt vezető ipara?
Miért volt nagyobb a GDP-je a nádfedeles szó szerint putri országként működő Indiának nagyobb GDP-je mint az anyaországnak?
Miért volt az UK gazdasága kisebb mint a német? Miért szorította ki Németország az iparcikkeit Európából? Még Magyarország és Ausztria is tudta növelni (igaz kismértékben) a korszakban az exportját. Ez jelent valamit a Brit ipar versenyképtelenségével elmaradottságával kapcsolatban.
Kedves Kérdező! # 76
Nézzük egyenként a felvetett kérdéseidet!
KÉRDÉSED: „KÉRDÉSES HOGY ANNAK A VEZETŐ HATALOMNAK MIÉRT NEM VOLT VEZETŐ IPARA?”
De, a brit ipar igenis vezető volt a világon.
Hiszen a brit ipar később, a II. világháborúban a páncélosok kivételével szinte minden fontosabb fegyverzettípusban, így a repülőgépek, ágyúk, katonai gépjárművek terén megelőzte az akkori Németországot.
Hadiipari termelés, II. világháború:
Repülőgépek:
Németország + német megszállás alatt álló országok: 133 387 db
Brit Birodalom: 177 025 db
Tüzérségi lövegek:
Németország + német megszállás alatt álló országok: 73 484 db
Brit Birodalom: 226 113 db
Katonai gépjárművek:
Németország + német megszállás alatt álló országok: 159 147 db
Brit Birodalom: 1 475 521 db
Harckocsik, önjáró lövegek, vadászpáncélosok:
Németország + német megszállás alatt álló országok: 67 429 db
Brit Birodalom: 47 862 db
A briteknek mindig óriási hadiipara és hajóépítő ipara volt, hajógyártásban a világ nagy tengerjáró hajóinak 50 %-a 1941-ig Nagy-Britanniában épült.
Már többször leírtam: a korszak legnagyobb méretű, legdrágább és legbonyolultabb haditechnikai eszközei éppen a dreadnought csatahajók és csatacirkálók voltak. A brit ipar pedig képesnek bizonyult 1905 és 1918 között 51 db ilyen egység megépítésére. Amivel világelsőnek számított.
Ugyanezen időszakban Németország 26 db, az USA 16 db, Japán 9 db, Franciaország 7 db, Oroszország 6 db, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig csak 4 db dreadnought csatahajót és csatacirkálót épített meg és állított szolgálatba.
Konkrétan senkinek nem volt akkora erejű hadiipara, hogy dreadnought csatahajók, csatacirkálók tekintetében felvegye a britekkel a versenyt.
Közepes és kisebb felszíni egységek, páncélos cirkálók, könnyűcirkálók és rombolók terén szintén hasonló a brit fölény.
Sőt, olyan államok, mint Franciaország, Oroszország, Olaszország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Japán, vagy Spanyolország csak brit technológiai segítséggel, brit turbinákkal, kazánokkal, esetenként brit ágyúkkal voltak képesek megépíteni a maguk dreadnought csatahajóit.
Kedves Kérdező! # 76
Nézzük egyenként a felvetett kérdéseidet!
KÉRDÉSED: „MIÉRT SZORÍTOTTA KI NÉMETORSZÁG AZ IPARCIKKEIT EURÓPÁBÓL?....EZ JELENT VALAMIT A BRIT IPAR VERSENYKÉPTELENSÉGÉVEL ELMARADOTTSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN.”
A brit ipar aligha szorult ki Európából az I. világháború előtt, továbbá se versenyképtelen, se elmaradott technológiai színvonalú nem volt. Ezt bizonyítja, hogy az akkori legnagyobb hadiipari üzletben a dreadnought csatahajók lövegeinek, turbináinak, kazánjainak exportjában első helyen álltak mind Európában, mind a világban, magasan verve a németeket.
Az Osztrák-Magyar Tegetthoff osztály 3 db dreadnought csatahajója (SMS TEGETTHOFF, SMS VIRIBUS UNITIS, SMS PRINZ EUGEN) is brit Parsosns turbinákkal lett felszerelve.
Az összes olasz dreadnought csatahajó (RN DANTE ALIGHIERI, RN CONTE DI CAVOUR, RN LEONARDO DA VINCHI, RN GIULIO CESARE, RN CAIO DUILIO, RN ANDREA DORIA) brit Parsosn turbinákat és brit 305 mm L/46 Model 1909 Elswick Pattern "T", vagy 305 mm L/46 V1909 Vickers Mark "G ágyúkat kapott.
A három orosz Gangut osztályú dreadnought csatahajók (GANGUT, POLTAVA, SZEVASZTOPOL) és az Imperatrica Maria osztályú csatahajók (IMPERATRICA MARIA, IMPERATRICA JEKATYERINA VELIKAJA, IMPERATOR ALEXANDER III) brit Yarrow kazánokkal volt felszerelve. Az Izmail osztály épülő orosz csatacirkálói (IZMAIL, BOROGYINÓ, KINBURN, NAVARIN) brit Vickers 356 mm L/52 Pattern 1913 ágyúkat kaptak volna.
A francia Courbet osztályú dreadnought csatahajók (COURBET, FRANCE, JEAN BART, PARIS) és a Bretagne osztályú szuper dreadnought csatahajók (BRETAGNE, PROVENCE, LORRAINE) szintén brit Parsons turbinákkal volt felszerelve.
A spanyol Espana osztályú dreadnought csatahajók (ESPANA, ALFONSO XIII, JAIME I) brit Parsons turbinákkal és Yarrow kazánokkal épültek, továbbá szintén brit Vickers 305 mm L/50 VSM Mk H. ágyúkkal voltak felszerelve.
Törökország 3 db dreadnought csatahajót építtetett Nagy-Britanniában, a SULTAN OSMAN-I EVVEL-t és a Resadiye osztályt (RESADIYE, FATIH SULTAN MEHMED).
Továbbá, ha a brit gépek olyan rossza voltak, akkor a németekkel szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia vajon miért brit turbinákat és távmérőket vásárolt a dreadnought csatahajóihoz?
A Tegtthoff osztály tűzveteése ugyanis csatahajónként 2 db 3658 mm-es és 4 db 2743 mm-es brit sztereoszkopikus Barr & Stroud távmérőn alapult. Német tűzvezető berendezéseket egyáltalán nem használtak, mivel az 1909 és 1911 között a német Zeiss, a brit Barr & Stroud és az osztrák-magyar Karl Pecene cégek részvételével lezajlott pályáztatás eredményeként, végül a brit Barr & Stroud távmérők rendszeresítése mellett döntöttek.
Mivel az osztrák-magyar flotta parancsnoka, Anton Hauss tengernagy tudta, hogy a sima optikai tűzvezetés már nem elégséges, ezért rendszeresíteni akarta a brit Arthur Pollen által kifejlesztett tűzvezető, mechanikus analóg számítógépet, az Argo-órát (Argo Clock), melyből 2 db-ot 144 000 osztrák-magyar koronáért 1914-ben meg is rendelt, de a britek nem szállították le a háború kitörése előtt.
Továbbá az osztrák-magyar haditengerészet brit Parsons turbinákat és brit Yarrow kazánokat rendszeresített az első 3 db Tegetthoff osztályú csatahajójába, csak a negyedik, az SMS SZENT ISTVÁN kapott német AEG turbinákat, és amerikai Babcock-Wilcox kazánokat.
A következő Ersatz Monarch osztály 4 db osztrák-magyar csatahajója már kivétel nélkül brit Yarrow kazánokkal és Parsons turbinákkal épült volna.
Az Ersatz Monarch osztály tűzvezetése pedig brit Barr & Stroud távmérők, és szintén brit Argo-óra mechanikus analóg számítógépen alapult volna.
Forrás: Krámli Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia csatahajói 1904-1918, Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest 2018, 214-215. oldal
Kedves Kérdező! # 76
Nézzük egyenként a felvetett kérdéseidet!
KÉRDÉSED: MIÉRT VOLT NAGYOBB A GDP-JE A NÁDFEDELES SZÓ SZERINT PUTRI ORSZÁGKÉNT MŰKÖDŐ INDIÁNAK NAGYOBB GDP-JE MINT AZ ANYAORSZÁGNAK?
Először is, Brit India nem ország volt, hanem brit koronagyarmat, azaz egy másik ország, az Egyesült Királyság birtoka. Brit India gazdasága nagyrészt brit cégek tulajdonában volt.
Brit India 1907-ben csekély 289 606 000 lakossal rendelkezett, továbbá India területe történetileg mindig a világ legfontosabb gazdaságai közé tartozott. [link]
1938-ban az Egyesült Királyság GDP-ja 284 milliárd dollár volt, ezzel szemben az egész brit gyarmatbirodalomé 285 milliárd dollár, a domíniumoké (Kanada, Dél-Afrikai Unió, Ausztrália, Új-Zéland) pedig 115 milliárd. Vagyis 1938-ban Brit India GDP-ja kisebb kellett legyen, mint az Egyesült Királyságé, hiszen az amerikai, afrikai, ázsiai és óceániai brit gyarmatok Indiával együtt csak 1 milliárd dollárral több GDP-vel rendelkeztek, mint az Egyesült Királyság. [link]
A Brit Birodalom lakossága 1939-ben 550 398 825 fő volt, ebből akkor Brit India 377 800 000 főt tett ki. [link]
Kedves Kérdező! # 76
Nézzük egyenként a felvetett kérdéseidet!
KÉRDÉSED: "MIÉRT VOLT AZ UK GAZDASÁGA KISEBB MINT A NÉMET?"
Egy korábban, pont általad linkelt könyvből az is kiderül, hogy az Egyesült Királyság jóval fejlettebb volt Németországnál 1913-ban:
A Te könyved adatai alapján:
Németország:
Népesség: 65 000 000 fő
GDP: 237 332 000 000 dollár
GDP/fő: 3648 dollár
Egyesült Királyság:
Népesség: 45 000 000 fő
GDP: 224 618 000 000 dollár
GDP/fő: 4921 dollár
Vagyis az Egyesült Királyságban a GDP/fő jóval magasabb volt, mint a német, azaz a brit gazdaság fejlettsége, termelékenysége jobb volt a németnél, valamint természetesen a brit életszínvonal is magasan verte a németet.
Nagyhatalmak bruttó hazai terméke 1938-ban:
Brit Birodalom: 684 milliárd dollár
Ebből Egyesült Királyság: 284 milliárd dollár
Brit gyarmatok: 285 milliárd dollár
Domíniumok (Kanada, Dél-Afrikai Unió, Ausztrália, Új-Zéland): 115 milliárd dollár
Németország: 351 milliárd dollár
Még az Egyesült Királyság és a gyarmatbirodalma GDP-je is messze nagyobb 569 milliárd dollár értékkel, mint a németeké.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!