Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Neo!

Mi a szél?

És mi a mágneses tér?

A szél természeti erők által mozgatott ANYAG.

Van úgy hogy a szél sem fúj.Ilyenkor áll az anyag.

nem mozgat sem fát,sem vitorlát.

Lehet hogy a mágneses tér is anyag?...csak épp áll?

Mozgasd meg hogy legyen hatás!

Csak így lesz "ellenhatás"

Trükkökkel vagy furfangos módon nem lehet hatást gyakorolni egy tömegre úgy,hogy az ne hasson vissza.

Józsi!

Be tudsz verni úgy egy szöget hogy megmutatod neki a kis kalapácsot?

Ez az igazi művészet!

Szöget benyomni vagy beveregetni a falba:Ugyanannyi energiát igényel.A szög tűrőképessége(anyaga)határozza meg a kísérlet sikerét.

Idegen!

Tisztában vagyok azzal, hogy mi a különbség a szél és a mágneses erő között.

Ezért mondtam, hogy ne a befektetett energia eredete legyen a kiindulási pont, mert akkor nem is lehet továbbmenni ezen az úton.

A szél erejének a következménye viszont az, hogy forgatja a függőleges tengelyű turbinát, méghozzá úgy hogy erőt gyakorol a lapátokra, amelyek nyomatékot képezve létre hozzák a forgómozgást.

A végeredményt tekintve mindegy, hogy van-e anyag, vagy nincs.

Az erő viszont nagyon különbözik a két esetben. A szélnél elképzelhető egy állandó sebesség.

Ez a szélhenger egyik oldalára hatva meg tudja a hengert forgatni.

A mágnes tulajdonságából ered, hogy ha hat egy vasra és azt meg tudja mozdítani, akkor nem csak egy gyorsulás jön létre az erőtől, hanem maga az erő is növekszik.

Belátható szerintem, hogy a mágneshez közeli területeken ez az erő növekedés sokkal meredekebb, mint a mágnestől távolabb.

Nekünk (maradva a szélnél) nem is kellene, hogy növekedjen az erő, de ez kizárt.

De az igenis fontos, hogy ez a növekedés minél kisebb legyen, mert annál nagyobb a hasonlóság a széhengerhez, és annál nagyobb az esély a működésre is.

(Nem tudok még egy hülyét, aki a mágnestől minél távolabb szeretne vonzást létesíteni. Ezt csak azért mondom, mert szerintem ez még nincs cáfolva sem, annyira új/extrém a dolog.)

Ha el lehet érni azt, hogy az erő lassan növekedjen és ne legyen nagyon nagy, akkor tartunk ott, mit amikor kissé gyorsuló szél forgatja a szélhengert.

Terhelés hatására ekkor is beállhat egy stabil fordulatszám, ami magasabb és nagyobb teljesítményt ad.

(a terhelés kérdésére még visszatérnék)

Tehát az elgondolt megoldás hasonlít a szélkerékhez, de abban különbözik, hogy a rotor kar taszításba kerül a sönttel (szerintem inkábbb a sönt szélével).

Ekkor jöhet az, hogy növeljük a lapátok számát.

A végtelenségig itt sem lehet, mert ha nagyon sűrűn vannak a keréken a lapátok, elő állhat az, hogy nem csak egy, de akár kettő is tazsításba kerülhet a sönttel.

Itt megállnék, mert a mágnestől viszonylag távol vagyunk, szinte biztos, hogy a sönttől egynél több lapát nem kerül gerjesztés alá, mert a mágneses térerő nem olyan nagyon nagy.

Tehát a lapátok számának a növelése gyakorlatilag a taszítások sűrűségét jelenti, ami nyugodtan felfogható egy egyenletes terhelésnek a motor felé.

Nem állítom, hogy működni fog a dolog, de jóval nagyobb az esélye, mint a mágnesközeli verziónak.

Neo!

Azt írtad:"A végeredményt tekintve mindegy, hogy van-e anyag, vagy nincs."

Szerintem nem mindegy.A szél az anyag mozgása.

Anyagáramlás.

Lehet folyadék,vagy gáz.Az a mindegy.

Áramló anyag hajthat lapátokat.

Csak egy kitérő. Mi van akkor, ha a lapátkerék tengelyén van mégegy kerék, mi egy vízzel teli hordóban foroghat.

Megmozgatja a vizet, ami a lapát és sönt taszításakor besegít a viztömeg lendületével. Ez a lendület nem teljesen olyan mint egy lendkerék, mert foyadék és nemszilárd halmazállapotú. A lapátok fékeződésekor a folyadék nem fog megállni, csak folyamatosan tolja a lapátot maga előtt.

Idegen!

"Áramló anyag hajthat lapátokat." (az anyagra tetted a hangsúlyt, szerinted anyag nélkül nem megy)

Ha egy vas lapát tud forogni és körülötte forgatod a mágnest, viszi magával.

Méghozzá anyag nélkül, csak az erőtér miatt.

Ha a lapátok forgatásán azt érted. hogy egyik lapátot a másik után mozgatja, az pontosan azért nem jön össze, mert a lapátra ható erő hiperbolikusan növekedik.

Hiperbolikus gyorsulás lesz, utól fogja érni a mágnest...

Ezért kellene az egyenletes mágneses erőtér, hogy ez a növekedés minél kisebb legyen.

Egyenletes, azonos nagyságú erő is gyorsulást okoz.

Ezt lehet fékezni egy adott, állandó súrlódással, vagy adott, állandó terheléssel.

A hiperbolikus gyorsulást is hiperbolikus súrlódás vagy terhelés növekedéssel lehetne ellensúlyozni.

Ez mondjuk eléggé kivihetetlen, de elméletileg így van.

A kitérő jó,de tévút(szerintem)

1:a vaslapátot kéne hajtania az álló mágneses szélnek.

2:folyékony lendkerék is lendkerék.(függetlenül attól,hogy változó nyomatékú illetve "kuplung" hatása is van).

3:A mozgatott mágnes is anyag.

4:igen szerintem anyag nélkül nem megy,de nem zárható ki az,hogy a "mágneses tér" anyag.

Mozgó,forgó mágneses szél hatással van az álló mágneses térre és viszont.Mágnesre,vasra...vagy vezetőre amiben áram indukálódik.

Szerintem mindegy, hogy az erő miért hat a vasra?

A mágnes egyszerűen mozgási energiát ad a vasnak, aminek az iránya a mágnes felé mutat. Ez az energia pedig a mágneshez közeledve még növekszik is. Ha a mágnes előtt a vasat megállítjuk, akkor a mozgási energiáját elvettük (eltároltuk). Célszerú lenne ezt az elvett energiát arra használni, hogy ne kapjon a vas többé helyzeti energiát.

A helyzeti energia akkor szünik meg, amikor a vas nem vonzódik a mágneshez.

Kérdés, hogy a vas mozgás energiája összefügg-e azzal az energiával, amivel meg lehet szüntetni a helyzeti eneriáját? Ha összefügg, lehet-e a mozgásenergiája nagyobb, mint a megszüntetni kívánt helyzeti energia.

A mozgás energia a sebesség négyzetével arányos, míg a helyzeti energia a mágnestől való távolságtól függ.

A mágnes közeli helyen a vas helyzeti energiája a négyzetes növekedéstől (lásd sebesség ) nagyobb mértékben nő.

A mágnestől távolabbi helyeken ez az arány megfordul.

A sebesség négyzetes energia növekedést jelent, míg a helyzeti energia (a mágneses erő görbe laposabb szakaszán vagyunk) sokkal lassabban nő.

Tehát ezen a szakaszon jobban nő a mozgási energia, mint a helyzeti.

Mondjuk, a sebesség nem lehet túl kicsi mert a parabola görbe kezdeti szakasza is lapos...

(Lehet, hogy mégis van némi alapja a kezdeti felpörgetésnek? Két három gyorsuló fordulat után, már van elegendő kezdeti sebesség, van mit négyzetre emelni.)

A helyzeti energia, az mágneses erő görbe ezen szakaszán, soha sem fog négyzetesen nőni!

Persze, ott van még a vas remanenciája, ami adott esetben még jól is jöhet.

Talán, szerkezetileg egy jó nagy átmrőjú spirál lenne az igazi, ahol a mágnest nem engedjük nagyon közel a vashoz, de elegendően hosszú pálya áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vas felgyorsuljon.

A spirál meredekségével lehetne azt szabályozni, hogy az erő hirtelen ne nőjön.

A söntölésről itt nincs még szó. (lehet, hogy nem is lesz...)

"A mágnes egyszerűen mozgási energiát ad a vasnak"

Ez megcáfolhatatlan tény,ráadásul exponenciálisan növekszik a vonzás(erő).Ez egészen ütközésig növekszik,azután vége.

(valójában nincs vége,mert ütközésnél sem a tömegek,sem a sebességük nincs megadva).

A vas és a mágnes tömegének aránya meghatároz egy "eredő"elmozdulást.Ez a kettőjük közötti kölcsönös viszony nem hat kifelé.

Spirál?...

Minek?Spirálból szerzett lendület SEM visz át egy holtponton.

A vonzást a holtponton(ahol a legnagyobb erő van)megszüntetni nehezebb mint amivel létrejött.

Idegen!

Azéert nem ennyire az alapoknál tartok.

Az itt a kérdés, hogy a mágneses erőgörbe nem egyenletes.

A mágneshez közel nagyon hirtelen megnő a mágneses erő, míg távolabb az erő növekedése nem olyan intenzív, a megtett úthoz képest.

Azt boncolgatom, hogy a vas ezeken a szakaszokon hogyan mozog?

Ha a nemlétező erővonalakat vizsgálom, azokról el lehet mondani, hogy rugalmasak.

A mágneshez közel nagyot rántanak a vason ezek az erővonalak. Mivel a vas amúgy is közeledik, mindenképpen odaér a mágneshez.

De, ha egy gumi szalaghoz hasonlítom az erővonalakat, akkor elképzelhető, hogy a vas még fel sem tudott gyorsulni az erőtől ervárható sebességre és már ott is a mágnes, vagy annak fékező hatása.

Az erőgörbe laposabb szakaszán ez nem így van. Ott kisebb az erő, de van úzhossz és idő ahhoz, hogy a vas felgyorsuljon.

Itt, lehet hogy nem lesz olyan féle veszteség, hogy a vasnak nem volt lehetősége felgyorsulni az erőnek megfelelően.

Ha engedem a vasat nekimenni a mágnesnek, akkor van a legnagyobb veszteség. Ha engedem elmenni közel a mágnes előtt, akkor van az, hogy nem volt lehetősége megfelelően felgyorsulni.

Az vizsgálom, hogy mi a helyzet akkor, ha minden marad a régiben, de nem engedem a vasat közel menni a mágneshez.

Itt is lehet probléma, de legalább a vas fel tud gyorsulni az elérhető sebességre valamivel kevesebb veszteség elérésével.

Hagyd az erővonalakat a fenébe,legrövidebb úton igyekeznek záródni...mint plusz a mínuszhoz,mint meleg a hideghez,mint nyomás a vákumhoz.Soroljam még?

Mindegy hogy mennyire engeded közel,az eltávolításhoz UGYANAKKORA erő kell.A lendület NEM többlet.

A közeledéskor nyert energiát visszakéri távolodáskor.

(a veszteséget is igényli)

Nincsenek ilyen típusú cselek vagy furfangok a természetben.

Zsákmányszerzés céljából ezerarcú a természet:színek,illatok,mérgek,gyorsaság,méretek, stb.