Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?
Erről van szó:
Legutóbb a gyakorlatban is működő mágnesmotorokról volt szó. Lehet hogy valakiknek ez nem tetszett hogy ilyen információk terjedjenek?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Idegen, az autósboltokban is árult elektronikus szulfátoldó az akkumulátor energiájával végez az akku lemezein olyan kémiai reakciót (szulfátbontást), ami a töltéskor is történik. Csak több másodpercenként kap az akku egy impulzust (15 másodperc is lehet), ezért a feszültségének emelkedése jelentéktelen. A vizsgált áramköreimmel (pl. Tesla Switch, stb.) már jobb eredményt értem el, mert kb. 1 másodpercenként kapott az akku ilyen impulzust. Ezért fogyasztó működtetése mellett is ki lehetett mérni a feszültség emelkedést és az akkut nem merítette le a fogyasztó.
Utána lehet járni hogy a Müller gép meg másodpercenként milyen sok impulzussal bombázza a töltendő akkut. Kb. 15 mágnes is lehet a kerületén, és ezt még be kell szorozni a másodpercenkénti fordulatok számával. Ami már nem 1 impulzust ad másodpercenként mint a Tesla Switch. Arról nem is beszélve, hogy az impulzusokat is jobban "kihegyezi".
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
tudod mit?
Menj az autósboltba!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem megyek.
Mert például a Horváth-féle vízbontó áramköre biztosan több töltő impulzust képes leadni másodpercenként és mozgó alkatrész sem kell hozzá.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Te Tényleg nem érted?
Impulzust lehet csinálni egyszerűen,sokat,nagyokat....de nem ez a lényeg.
Kémia az amihez szintén fingod sincs,úgyhogy menj tanulni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Te meg ne mászkálj éjjel a panelházak oldalán:
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Csüszi!
A demonstrációs motorodhoz néhány gondolat.
"Lenz" hatás csak a szemközti tekercsen van.
A meghajtó tekercsen(dióda után)az az áram folyik tovább amit a mosfet lezárásakor megszakítottál.Ez fontos!
(József szerint ez az "önindukciós"feszültség,szerintem nem,de az eredményt szemponjából ez lényegtelen)
A meghajtótekercs ilyenkor a diódán és az izzón keresztül táplálja magát.Igyekszik fenntartani ugyanazt a mágneses teret,amit a mosfettel létrehoztál.
Ezért gyorsul a motor,és látszólag"ingyen"
Az indukált feszültség,ahol a Lenz erő hatna,jóval alacsonyabb ezen a fordulatszámon.
Ha ebben lenne többlet akkor nem kellene forgórész!
A gyorsuló motorod titka:A rotoron elhelyezett mágnesek viszonylag nagy távolsága!
Sűrűbben lakott rotornál ez a hatás nem érvényesül,mert az ingyenáram a következö rotorlakót is taszítja.
Ja és van még egy kis probléma:Az ingyenáram,és az általa létrehozott mágneses tér abból származik amit a mosfet nyitásakor betápláltál.
Érdekes még a terhelés.
Izzó kontra akku.(Józsit is érdekelni fogja)
Izzó hideg ellenállása kicsi.Nagy árammal indul,ez izzáskor csökken.(nulla voltról indul a grafikon)
Az akkumlátor a kapocsfeszültség eléréséig nem terhelés.
Úgy működik mint egy szikraköz,vagy egy zéner dióda,vagy egy vízbontó...:)
Pont fordítva működik mint az izzó.A kapocsfeszültség elérésekor exponenciálisan növekszik az áram.
De attól hogy lendületből nekitámadsz a kiskalapáccsal(Józsi)...nem vesz fel több elektront,mint amit kap.Ez nem egy szög a deszkában.
Üdv mindenkinek!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Idegen írta: "A meghajtó tekercsen(dióda után) az az áram folyik tovább amit a mosfet lezárásakor megszakítottál."
Ez így igaz. Viszont ehhez az áramhoz hozzáadódik a mozgási indukcióval keletkező áram is. Létrejön a sokat emlegetett I+ΔI.
Hogy tényleg hozzáadódik-e, arra választ kapunk ha megállapítjuk ennek a mozgási indukcióval keletkező áramnak az irányát, hogy azonos irányú-e a tekercs kikapcsolásakor tovább folyó árammal. Tápforrás nélküli motornál el kell mozdítani a forgórészt abból a kiindulási helzetből, amikor a MOSFET kikapcsol és a megfelelő kivezetésnél nézni az áram irányát. (Egy multiméter elég hozzá).
--------------------------
Idegen írta: "De attól hogy lendületből nekitámadsz a kiskalapáccsal(Józsi)...nem vesz fel több elektront,mint amit kap.Ez nem egy szög a deszkában."
Izzónál így igaz. De molekulabontás esetére érvényes a "kalapácsos" hasonlat, amit kísérletek is igazolnak és Kanarev professzor is említi, idézet a soraiból:
"Úgy gondolom, hogy ennek a nagyon jó hatásfoknak a "titka" éppen a nagyon kis kitöltési tényezőjű tűimpulzusok használatában rejlik. Gondoljunk csak bele, mi történik, mikor beverünk egy szeget a falba: rövid idejű, de nagyon intenzív energiaimpulzusokat használunk. Ha ugyanezt az energiát elosztjuk az időben egyenlő mértékben, vagyis egyenletesen nyomjuk a szeget a kalapáccsal, akkor a munka ugyanakkora lesz, de a szeg nem fog a falba fúródni.
Ezt az impulzusadási módszert Mi is kihasználhatjuk. Tételezzük fel, hogy van egy 1 A-es áramforrásunk. Ha ezzel az 1 A-ral próbáljuk meg lebontani a vizet, akkor 6,2728 ml hidrogéngáz termelődik egy perc alatt. Most sűrítsük össze ezt az energiát az időben: az eddigi 100 %-os kitöltés helyett vegyünk 1 %-os kitöltést. Ahhoz, hogy ugyanakkora legyen az energia, ezalatt az 1%-nyi idő alatt 100 A-t kell keresztül vezetni az elektrolizálón, a fennmaradó 99 %-nyi időben pedig nem vezetünk rá áramot. Az áram átlagértéke ekkor is 1 A marad, de az időben összesűrített energia egészen más hatást vált ki a vízmolekulákra: hirtelen széttépi azokat. A brutális erő hatására sokkal több molekulát szakíthatunk szét, mint ha ugyanezt az energiát apránként, egyenletesen adagolnánk.
A módszer lényege abban rejlik, hogy 1 A-t veszünk fel az áramforrásból, de ennek az energiának a hatása 100-szorosára növekszik."
Forrás:
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Még ilyen nem volt, arra kérnék mindenkit segítsen megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen különbségek vannak a függőleges tengelyű szélturbina és egy sematikusan lerajzolt mágnesmotor között. (az elsőről tudjuk, hogy működik).
A jobb oldali rajzon a vaslapátkerék van söntölve az egyik oldalon. A mágnes egy korong, vagy rúdmágnes felülről.
Nem az a kérdés, hogy az energiát honnan kapják, hanem a fellépő erők ée hatásaikból induljunk ki.
Én azzal kezdeném, hogy a vas lapátkerék nem tud könnyen bebújni a sönt mogé, mert mindkettő gerjesztése azonos (kék)...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Idegen!
"A meghajtó tekercsen(dióda után)az az áram folyik tovább amit a mosfet lezárásakor megszakítottál.Ez fontos! "
Ez így is van.Végeredményben egy boost konverternek is felfoghatnánk ha pl nem változna a fordulata (emelkedő frekvencia és paraméterei).Így akként is kell kezelni.
Tehát nem jön ki belőle több,de inkább kevesebb.
"Sűrűbben lakott rotornál ez a hatás nem érvényesül"
Ez viszont nem igaz.
"József szerint ez az "önindukciós"feszültség,szerintem nem"
Fejtsd ki,hogy mi az?
"Ja és van még egy kis probléma:Az ingyenáram,és az általa létrehozott mágneses tér abból származik amit a mosfet nyitásakor betápláltál."
Igen,abból származik ami be lett pakolva előzőleg,viszont nem állítottam,hogy ez ingyenáram.
------------------------------------------------------
És végül igen,semmi sincs ingyen,nem is volt és nem is lesz soha.
------------------------------------------------------
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!