Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Na, itt a videó!

https://www.youtube.com/watch?v=P2yYaK2GJpg

Névtelen, vesézd már ki légy szíves!

Javaslom kezd azzal, hogy mennyi energia kellett a felhasznált sűrített levegő előállításához!....

Az energia a sebesség négyzetével arányos.

Ebből lesz egy rugalmatlan ütközés, amikor is tökéletes az energia átadás.

Ha csak nyomod a szöget, még csak nem is rugalmatlan ütközésről beszélhetünk (ahol nagy a veszteség), hanem az átadott erő meg feleződik. Amennyire nyomod a szöget annyira nyomódik a kalapács is.

Ha a szöget nyomod a kalapáccsal, akkor valójában a deszkát nyomod.

Ha a deszka nem tud elmozdulni, akkor nincs is energiaátadás, és nincs munkavégzés sem az elmozdulás hiánya miatt...

Jav.

"Ebből lesz egy RUGALMAS ütközés,"

"Amúgy vesézd ki magad, én nem érek rá olyannal foglalkozni ami nem a legjobb szabadenergia készülékekkel függ össze.",

Nehogy válogassál már a nemlétező megoldások között!

Mi az, hogy nem a legjobb szabad energia készülék???

Egyet sem tudsz mutatni, nem hogy a legjobbat!!!

Idegennel együtt, ahogy sok más ember is egyszerűen le is akartok beszélni másokat a szabadenergia kutatásáról. Kijelentitek hogy nincs többletenergia semmiféle esetben. Ez rosszabb a Karvak által említett passzív hozzáállásnál.

Például jelen esetben is kijelentitek hogy a leírt impulzus üzemben nem töltődik hatékonyabban az akku. Vagyis a Müller generátor sem tölti hatékonyan. Régen én vizsgáltam az impulzus üzemű akkutöltést, meggyőződtem az elmélet valóságtartalmáról. Bár a kísérletek előtt is elhittem, mivel tévé nyilvánossága előtt nyilatkozó fizikusnak talán meg lehet előlegezni a bizalmat. Aki az ultrarövid lézerimpulzusok vagy áramimpulzusok kutatásának jelentőségéről beszélt. Idehaza építenek is ilyen lézerközpontot.

Egyik kedvenc áramköröm ez volt:

[link]

Két kondi párhuzamosan kapcsolva töltődik fel, majd sorba kapcsolódva sül vissza az akkuba. Jól látja mindenki, hogy ugyanazt az energiát tölti vissza az akkuba, hisz a sorba kapcsolódástól csak a feszültségük adódott össze, az energiájuk nem változott. Viszont a sorba kapcsolt két akku eredő kapacitása kisebb, ezért hamarabb sül ki mint amennyi idő a párhuzamosan kötött két kondi feltöltéséhez kellett. (Tau = RC időállandó szerint). Az ábrán a két vonalkázott görbe alatti terület azonos, ami az energiájukkal arányos. Viszont a jobb oldali az rövidebb idő alatt süti vissza az akkuba az energiát. Az eredmény az volt hogy az összekötő vezetékek melegedtek, az elhasznált akku mégsem merült hanem a feszültsége folyamatosan emelkedett. A végén már kibírt világítani egy 21 W-os kontroll izzót, amit a kísérlet előtt nem. (A két kondi nagy kapacitású, 10 000 uF feletti volt, a kapcsolást relé végezte).

Ha a Müller generátor az ábrán látható görbét mégjobban felfelé nyújtja, akkor semmi akadálya annak hogy az méghatékonyabban töltse a rá kapcsolódó akkut. Ahogy az Adams és Bedini motor is. Márpedig megnyújtott impulzusokat állít elő, mert induktivitást kapcsolgat, és kapcsolgatott induktivitással szintén sikerrel töltötte fel magát az akku egy másik kísérletemnél.

Ennek ellenére kijelentitek hogy sem a Müller, sem más készülék nem működhet. Érdekes, de Egely is marhaságnak tartja az idehaza épülő lézerközpontot, ahol az ultrarövid lézerimpulzusok hasznosítását vizsgálják például molekulák bontására is. Igaz hogy sokba kerülő beruházás, de legalább van értelme. Például fel lehet használni hidrogén előállításra, kis energiával, nagy hatásfokkal.

Például a Rosemary Ainslie féle, más néven COP 17 Heater áramkör meg a tekercs kikapcsolásakor keletkező önindukciós tüskéket tölti vissza az akkuba:

[link]

Idegen helyett ide írom hogy a tekercsből az az energia jön ki amit beletettek. Csak rövid impulzusokban. Ez is tölti az akkut, miközben a tekecs jelentős hőt is ad le. Egy hasonló, saját összeállítású áramkört is kipróbáltam, no nem fűtő tekerccsel hanem kapcsolgatott fénycső fojtóval. És hosszú öntöltés után nem csak az akku feszültsége emelkedett, hanem a kontroll izzó is jelezte hogy az akkuból kivehető energia is emelkedett. Pedig kívülről nem kapott energiát.

Vagy Horváth István és Meyer hogy bonthatott vizet ha nem a tárgyalt rövid impulzusokkal?

A két kondenzátoros kapcsolásról annyit, -bár az elektromossághoz nem értek- hogy addig nem tud kisülni se gyorsan se lassan a kondi, amíg fel nem töltődik.

Olyan ez, mint amikor az emelkedőn felgurítunk egy golyót és az az emelkedő végén egy szakadékba lezuhan.

Ha nincs veszteség, akkor sem gurulna magasabbra a golyó, mint ahonnan leesik.

Így van, idő kell a nagy kapacitású kondi feltöltéséhez. Ha nagy a kapcsolgatás frekvenciája és nem marad idő a kondik feltöltődéséhez, akkor hatástalan vagy pocsék hatásfokú. Ez csak az elmélet igazolására volt jó, a gyakorlatban a két kondis nem elég hatékony. Viszont például a Horváth-vízbontó áramköre lehet hogy hasonló hatásfokkal töltené az akut mint a Müller generátor, ráadásul mozgó alkatrész nélkül.

Mindezeket a K-fórumon is le akartam írni, hogy közös munka induljon be ez irányban is. De például idegen már akkor lelőtte a témát amikor hozzászólt hogy a tekercsből miért jönne ki több energia mint amit beletettek. Sehogy, de hagyni kellett volna hogy közzé tegyem mindezt, és akkor megindul a közös fejlesztés. A Horváth vízbontó tekercséből sem, vagy a Müller tekercséből sem jön ki több energia, ezt idegen nélkül is tudjuk. Ennek ellenére az ezen az elven működő molekulabontós (akku impulzustöltős, vízbontós) találmányok sokasága született. Idegen is elkezdett egyet, a Müllert. Valamint az autósboltok is árulják az elektronikus szulfátoldót (desulfator), ami szintén az itt bemutatott elven bontja szét a megkeményedett szulfátréteget.