Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

"...a Tetrahedron motornál forgás közben állítottam be a Reed relé legkedvezőbb zárási szögét, hogy a holtpont után hány fokkal zárjon. Viszont a nyitási szöge nem volt állítható, azt a mágnes mechanikai mérete határozta meg. Így az impulzus szélessége viszonylag nagy volt, de még így is meglepően jó volt a hatásfok."

A gerjesztöenergia bevitelénél az lenne a fö elv, hogy minden fordulatnál állandó szögtartomány alatt vigyük be a segédnyomatékot. A fordulatszám növekedésével csökkenni fog a segédnyomaték nagysága, de ez normális. A nagyságát olyan értékre kell állitani, hogy a folyamatos maradjon a forgás. Vagyis folyamatosan megismételhetö legyen az energiakonvezrió a kvatmvilágból származó energia és a klasszikus energiarendszerünk között. Csökkenteni egészen addig, amig a 0 nyomatékkal induló rotor visszafelé kezd elmozdulni (csillapitott lengésekkel álna le végül is). Mikor megállapitottuk a minimális energiaigényt, akkor azt kis mértékben növeljük valamelyest a biztonság végett. Az inga hatásfoka függ annak szerkezeti felépitésétöl, az állandó sztátor mágnesek erejétöl és a tengelyvonaltól mért távolságától. Ezeket az arányokat összehangolva tudjuk optimális hatásfokra finombeállitani a motort. Ezeket a paramétereket is meg lehet fogalmazni matematikailag és akkor számitásokkal lehetne definiálni az egyes alkatrészek helyét, méretét, a mágnesek erejét stb.

Mérésekkel kaptam bizonyos görbéket melyek megfelelö matematikai képletekkel leirhatók lennének. Itt számitok továbbra is a szakemberek segitségére. [link]

A sztátormágnesek közelebb vannak a tengelyvonalhoz mint a rotormágnesek. Ahogyan az a képen is látahtó:

[link]

Magyarázat a grafikonhoz:

G - a sztátormáhnesek ereje

r - a sztátormágnesek tengelyvonaltól mért távolsága mm ben.

COP - a kimért hatásfok.

Az optikai visszacsatolás jobb megoldás, mert pontosan tizedmiliméterre meg lehet határozni a ki/be kapcsolások helyét. A reed relé max kapcsolási frekvenciáját nem ismerem, visoznt akkor is biztonságosabb az optikai kapu ahol nincs probléma a kapcsoló alkatrész tehetetlensége miatt fellépö lomhaságból származó "kihagyások" miatt. Szükség van 0.1mm es pontosságra a szögtartomány meghatározásánál. Stabil, állandó szög alatt kell kapcsolni a gerjesztötekercset. Fontos még a konstrukció szerkezeti stabilitása is. Tehát ne legyen "lötyögés" mondjuk a mágneseknél vagy tengelynél. Mert ha némileg elmozdulnak ott ahova rögzitve vannak, mégha kicsit is, az rontja a hatásfokot é "kopogás" is megjelenik. Szilárd stabil armatura legyen függetlenül a motor méretétöl.

https://www.youtube.com/watch?v=yheVAF-Zrvo

Ezzel a géppel kapcsolatban jutott eszembe, hogy jobb lenne ha az ingatömeg karja és az ingatömeg nem mozdulna el tengelyirányban a forgómozgást tengelyirányú mozgásra átalakitó csukló müködése közben. Feleslegesen mozgatjuk a tömeget axiálisan ami rontja a szerkezet hatásfokát. Az inagtömeg karjának csapágyazása csúszkálhasson tengelyirányban a tengelyen. Ne követhesse az axiális elmnozdulást ami energiaveszteséggel járna.

Létezik e mechanikai megoldás ahhoz, hogy a folyamatos forgómozgást (pl. a gép kézi kurbli része) szinkronizáljuk az inga igényeihez mérten? Létezik e mechanikus szinkronizátor?

Nincs hang a gépemen, ezért csak a szememre hagyatkozva:

a videó nem arról szól, hogy egy pumpát kézzel milyen nehéz előre-hátra mozgatni és ez mennyivel könnyebb az inga felhasználásával?

Ez esetben éppen a tengely irányú mozgatás a célja a szerkezetnek.

Tehát azt a mozgást szüntetnétek meg, amiért a gép épült...?

Bocs a kitérőért, ezt az érdekességet megemlítem, de a valamikori K-fórumon is előhoztuk:

A gyakorlatban rengeteg helyen előfordul az említett energianyerési módszer (ω+Δω vagy v+Δv formában).

Például a gerelyhajításhoz hasonlóan a faltörő kos is akkor a leghatékonyabb ha a becsapódás előtti pillanatban, azaz futás közben a testükhöz képest előre is lendítik. Ezt a trükköt a mai napig is alkalmazzák a haditechnikában az úgynevezett "HEAT (High Explosive, Anti-Tank, azaz nagy robbanóerejű, páncéltörő) lövedék" esetében. Itt egy mozgókép róla:

[link]

Látható hogy a becsapódás közben, amíg még mozog az egész lövedék, egy újabb v kezdősebességgel kilövődik belőle egy kisebb lövedék. Ez által a kicsi lövedék két sebesség összegére tesz szert.

A kép forrása:

[link]

"Ez esetben éppen a tengely irányú mozgatás a célja a szerkezetnek.

Tehát azt a mozgást szüntetnétek meg, amiért a gép épült...?"

Nem a tengely axiális mozgása a felesleges, hanem az ingakar és az ingatömeg axiális iránmyú elmozdulása. Ez teljesen nem ugyanaz. Tehát az inagtömeg kizárólag körpálán mozoghasson teljesen meröleges sikban a tengelyvonalra. A bevitt kézi erövel minek rángatnád az ingatömeget elöre hátra? Az energiapocsékolás lenne.

Aha...

Nem láttam elég jól.

Egyébként, az ingával vannak fenntartásaim, de mégis úgy hozta a sors, hogy ingával próbálom bizonyítani a mágnesmotor működésének lehetőségét.

Nem feltétlenül jó így (mert mi is az inga?ingó-inog-mozog,bár többnyire függőleges mozgásra értik.?),de számomra inkább ez lenne az inga:

[link]

Bár itt nincs benne az a plusz "valami" mint pl karvak demonstrációjában.

Itt egy,hogy is mondjam,egy elképzelés a gravitáció hasznosítására https://www.youtube.com/watch?v=ZKacNA389S8

De ugye ez így nem más csak egy "lendkerék".

Tehát szerintem a lényeg,a megfelelő időpontban való "rásegítés",vagy legalábbis -valami új kezdete-.

https://www.youtube.com/watch?v=3Rg4Jk2A2nw itt is egy hatás visszahatása.

Természetesen ezt periódikussá,folytonossá kell tenni,hiszen a cél a folyamatos mozgás előállítása a hagyományoshoz képest.

Az ingával nekem az a bajom,hogy túl nagy a lüktetése vagy rángatása.Nem beszélve arról,hogy ha belenyúlok (tehát mint a rezgőkörbe) akkor lassul vagy le is állhat a nyereséget előállító hatás.(pont úgy mint a meddőnél)

Ha körkörössé,és folytonossá teszem a folyamatot ,akkor fennáll a kérdés mekkora az a minimális "lüktetési" idő amitől még nem válik "lendkerékké". [link]

Tehát én inkább a hatás felé megyek,ami segíti a folyamatot.De ettől még lehet inga.

Az impulzus hasznát, illetve energia takarékosságát a vízbontásban kísérletezők annak idején (vagy most) kellően megtapasztalták.Erről (meg az ingáról is!!) pr Kanarev igen szép munkát végzett [link]

Itt az egyik impulzus üzemű motorral hajtott generátorát láthatjuk [link] hasonlóan mint egy szinkron generátor.

És ha már itt tartunk,szerintem valami ilyesmiről beszélt dr Szabó . [link]

A megoldást keresve.

Ha csak pongyolán szeretném mondani karvak demonstrációs kísérletét, akkor a következőképp lenne a lényeg:

húzás-lendület-taszítás

Erről viszont egy régebbi kísérletem jutott az eszembe:

https://www.youtube.com/watch?v=tdx8VIOWEy0&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=NRYOBGKVJCo

Egy darabkája a már fentebb említettnek,párosulva még egy taggal,és a fordulatszám változás máris olvasható a multiméteren.