Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

[link]

Az ábrán a lejtőn guruló golyó esetében az F gravitációs erőnek van egy kékkel jelzett, azaz F2-vel jelölt lejtő irányú összetevője is. Ez egy plusz gyorsulást okoz neki. Lehetővé téve hogy az energiaképlet négyzetes része két sebességből tevődjön össze. Ez lehet a többletenergia magyarázata.

Valamit találtam róla, de az két olyan pont közötti pálya, amik között magasságkülönbség van.

A legrövidebb idő alatt mgtehető út pályáját keresi, ami tényleg nem egyenes.

Van egy magyar pdf, ami tömény matek, annak a végén egy ciklois görbét mondanak. Van egy angol oldal, ott grafikon van:

[link]

Hogy ezt hogyan lehet alkalmazni a Karvak videójára azt nem tudom.

De az tény, hogy az alacsonyabb pont elérésekor még bármilyen pályán energiával rendelkeznek, de hogy az mennyi, nem tudom.

Karvaknak van fenn másik videója is. Ott Blade Attila megjegyezte, hogy tény a hamarabbi megérkezés, de az egyenes pályán lévő golyó még gurult volna tovább.

Csak azért próbáltam utána járni, hogy ne mondja senki, hogy mindent kritizálok.

Én is mágnes motort akarok építeni, de teljesen másként. Lehet, hogy az sem lesz jó, de ami másoknak sem sikerült én miért tudnám jobban megépíteni?...

" [link]

Az ábrán a lejtőn guruló golyó esetében az F gravitációs erőnek van egy kékkel jelzett, azaz F2-vel jelölt lejtő irányú összetevője is. Ez egy plusz gyorsulást okoz neki. "

És fölfelé?...

Ami ábrákat láttam, azok nem voltak szimmetrikusak. Vagyis felfelé rövidebb ideig kellett haladni a golyónak. Ezért azoknál a pályáknál vélhetően nagyobb volt a nyert energia lefelé haladáskor, mint a vesztett energia felfelé haladáskor. Például ez a pálya sem szimmetrikus:

[link]

[link]

Az lenne a nagy durranás, ha az ábrán a bal oldali, 1-essel jelölt henger nagyobb energiával lökné a nyíllal jelzett irányba a kereket, mint a jobb oldali 2-es henger ellenkező irányba. Mivel a jobb oldali 2-es henger egyenes lejtőn gurul.

Orffyreus nem engedte meg a nézőknek hogy a hengerek végét megérintsék. Valószínű furatos hengerek voltak. (A furatos henger nagyobb tehetetlenségi nyomatékkal rendelkezik mint az ugyanolyan tömegű és külső átmérőjű tömör henger).

Persze az ilyen mechanikus szerkezetek pályáinak és egyebeknek a próbálgatása körülményes, nem úgy mint ha mondjuk elektromos esetnél egy tekercset egy egyszerű mozdulattal széthúzunk és máris hangolható egy rezgőkör ha éppen az szükséges.

"de csak erős idegzetűeknek javaslom megtekintését mert hosszas, nem kapkodják el..."

Délutáni szabadom választható pihenős tevékenységként ezt választottam.Végignéztem mind a négy videót,valóban nyers de mindenképp ajánlanám mindenkinek.Amit leszűrtem az a következő a gépével kapcsolatban (remélem nem értetem félre,de ha igen majd szóltok)

-az idei évben már (talán)kiskereskedelmileg is kapható lesz(inkább ez mint egy hálózatra visszatáplálós)

-önjáró,tehát nem igényel külső betáplálást és 7-3 arányban a nyereség(itt viszont két értelműen beszélnek)

-első kulcs mondat a 26. percnél https://www.youtube.com/watch?v=U64DLuFfRm4

két hajtó egység és egy generátor,valamint egy a már előzőekben szabadalmaztatott mő és villamos energiát előállító "slissz" gép

-37-39. percnél a meghajtás illetve annak kapcsolásának módja és kép.Vagyis amiről József beszélt.

-érdekes elejtett mondat:forgó indukciós kemence

Tehát külön egységekre kell bontani az egészet,külön a meghajtást ami szintén furfangos (és mivel itt is kettő darab van belőle,számomra még egyértelműbb,hogy Bóday is miért használt két trafót) és külön az érdekes saját tervezésű generátora.

És néhány infó még bogarászás közben,ha már ennyire szóba került ez a nagyszerű gép.

[link]

[link]

"Persze az ilyen mechanikus szerkezetek pályáinak és egyebeknek a próbálgatása körülményes, nem úgy mint ha mondjuk elektromos esetnél egy tekercset egy egyszerű mozdulattal széthúzunk és máris hangolható egy rezgőkör ha éppen az szükséges."

Ezt mechanikai szimulátorban kellene megszerkeszteni. Az alkalmas ettöl öszetettebb mozgásrendszerek valósághü utánzására is mint pl. a zsiroszkóp, innerciós meghajtás stb...

Mikor elkap az ihlet, akkor nekiállok és megszerkesztem a szimpatikus modellt, viszont konkrétran erre a modelre nem érzek különösebb indittatást, mert a szimmetrikus szerkezeti felépitésböl kifolyólag kiegyensúlyozottságot látok ami nem folyamatosithatja a remélt folyamatos elfordulást. Na ebben azért szeretnék tévedni tényleg. Talán több egybávágó, de fázisban elforgatott gravitációs kerék képes lenne folyamatosan forgatni a közös központi tengelyüket. Nemtudom biztosan.

NeoSzZ - lejtön felfele azért gurulhat a gólyó, mert impulzusmomentuma a pálya legmélyebb pontján nagyobb mint nulla. Ezt a matematikusok képletekkel elözöleg elmagyarázták. Tehát kap akkora lendületet, hogy csaknem ugyanannyit felgurul, mint amilyen magasról gurult le. Ha belegondolsz, akkor látható, hogy a elzmoditást a gravitáció vonzóerejének pályairányú vektor komponense okozta, ahogyan az látható is volt az általad belinkel rajzon. Jobb a cikloid alakú pálya, mert ott maximálisan "zökkenömentes" az a kényszerpálya amin a golyó elmozdul. Igy alalkulhat ki maximális hatásfok. Minekután pedig a szimulátorn csak sima "lejtö/sik/emelkedö" alakzatú pályát tudtam szerkeszteni, igy a zöld golyó nem kaphatta meg azt a maximális sebességet amit csak a cikloid alakú pályán érhetett volna el.

Brachistrochrone paradoxonnál belebonyolódtak az "ideális pálya alak" témába, ami nem elhanyagolandó természetesen. Viszont a cikloidtól sokkal "simább", egyszerübb pályák is már képesek új mozgási energia elöállitására. Persze a cikloid a a tuti király. Az nem kétséges :)

Karvak!

"Tehát kap akkora lendületet, hogy csaknem ugyanannyit felgurul, mint amilyen magasról gurult le."

Nem akkor van zéró energiamérleg, ha ugynannyit felgurul, és akkor van pluszban, ha még feljebb, magasabbra gurul?

Úgy néz ki, kormányunk rászált a napelemekre, megadóztaja őket rendesen. (Szerintem, még meg is emelik majd az adó mértékét, hogy ha úgy látják jónak!)

Mivel a napelem kizárólag áramtermelésre jó, ezt a lépést viszonylag könnyen megképhetik.

De gondolom a napfényt nem tudják adóztatni (legalább is remélem), tehát, minden másnak, ami nem napelem (tükör, lencse, fekete cső kollektorhoz, stb jövője van...

Szóval,a lényegre térve, látszik, hogy a Curie motor nem megoldás, akkora energia igénye van.

De mi van akkor, ha a hőt nem arra használjuk, hogy elérjük a Curie pontot (nikkelnlk is min 340 celsius és a nikkel drága, a neodym mágnesek meg nem szeretnek többet 80 Celsiusnál)?

Az olcsó anyagok közül van olyan anyag, amit simán (egyelőre nem is koncentrálva) napfénynek kitéve a hőtágulása akkora erőt adna, hogy a mágneses vonzásban lévő vasakat elválassza egymástól, mitegy légrést képezne közöttük? Ha elérhető az, hogy a hideg oldalon összeérő vasak a meleg oldalon szétnyílnak (hézagok keletkeznek vagy tűnnek el, teljesen mindegy) akor a Curie motor hatását (egyik oldalon nagyobb térerő mint a másikon) ki lehetne használni.

Persze, ha van ilyen (olcsó és viszonylag hirtelen táguló) anyag.