Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

"Nem az van véletlenül, hogy a taszításra bekapcsolt mágnes leküzdi az állandó mágnes VISSZAFELÉ HÚZÓ erejét?"

Amikor az elektromágnes bekapcsol, a taszítóerő nagyobb lesz mint a rotormágnes és a vasmag közti vonzóerő. A két ellentétes irányú erő eredője egy taszítóerő lesz (ugyanazt a vasmagot vizsgálva).

Viszont Szabó László a YouTube-on a 3 hosszas videó egyikén elárult egy mondatban annyit a házi méretű mágnesmotorjairól, hogy ő csak akkora taszítóerőt hozott létre az elektromágnesre adott energiával, hogy a vonzás megsemmisüljön. A rotormágnes odavonzódik a vasmaghoz, ez biztosítja a folyamatos forgását a készülékénél.

Itt egy hasonló mozgókép:

[link]

Vagyis amikor a rotormágnes távolodik a vasmagtól, nulla lesz az erő nagysága. Ez által a tekercs kevesebb elektromos energiát igényel mintha nullánál nagyobb taszítóerőt is létrehoznának.

Vagyis amikor a rotormágnes távolodik a vasmagtól, akkor úgy tekinthető mint ha a vasmag hirtelen eltűnne a tekercsekből. Mert ekkor gyakorlatilag nulla lesz a vasmag és a rotormágnes közti erő. Nem pedig taszítás, mint más példáknál.

[link]

Persze az előbbi motor működhet, de a többletenergiáját még ne vegyük készpénznek. Szabó László a videóin ezt a működést árulta el a 10 kW-os változatait illetően. Ez lehet hogy csak kísérleti stádiumban van neki.

A YouTube videó "Forradalom az energiatermelésben" mondattal kereshető, de csak erős idegzetűeknek javaslom megtekintését mert hosszas, nem kapkodják el...

""Nem az van véletlenül, hogy a taszításra bekapcsolt mágnes leküzdi az állandó mágnes VISSZAFELÉ HÚZÓ erejét?"

Igen, pontosan ez történik szerintem. És hogy az energiaegyenleg pozitiv legyen igy a leküzdésre szánt energiát annyira kell minimalizálni, hogy éppenhogycsak folyamatositható legyen a konverzió (inga esetében a folyamatos lengetés). Amint már emlitettem kigondoltam módszert, amivel megállapitható a konkrét inga hatásfoka és az a gerjesztési mozgási energia ami folyamatosan tarthatja mozgásban....folyt. köv...

Kavak,

"Ehhez semmi köze nincs a mágnesingamotornak"

Nem azt írtam,hogy az ingamotor,hanem,hogy ugyan az az effektus megtalálható máshol is.

"Nemcsak karvak észrevételében, modellében"

De nekem mindegy,ha a szavakon kell lovagolni hát tegyétek.

Készitettem egy virtuális kisérletet amivel bizonyitható az, hogy a folyamatosan ható vonzóeröböl mozgási energia keletkezik.

Két golyó mozdul el jobbról bal irányba különbözö tipusú pályákon. A sárga szinü golyó az egyenes vonalú vizszintes pályán.

A zöld szinü pedig, a völgyszerü mélyedéssel készült pályán. A lenti pálya, a völgyszerü, alakja egyszerü lejtö és emelkedö. A jobb hatásfok elérése végett a cikloid

alakzat lenne a legmegfelelöbb. Mindkét golyó azonos méretü, térfogatú, tömegü. Csak szinükben különböznek egymástól. Mindkettö golyót azonos idöben inditjuk egyforma

nagyságú kezdöimpulzussal (-1.3m/sec). Megfigyelhetö, hogy a zöld szinü golyó elöbb ért a pálya végére mert kezdösebességéhez hozzáadódott az a mozgási energia ami a

föld vonzóereje által keletkezett (alapértelmezett 9.81m/sec^2). A zöld golyó mozgása egyenetlenebb mint a sárga golyóé, viszont az eredö vizszintes sebessége

nagyobb. Mivel nagyobb a sebessége, igy elöbb juthatott ugyanarra a horizontális távolságra mint a sárga golyó amire nem hatott a föld vonzóerejéböl keletkeztethetö

mozgási energia.

https://www.youtube.com/watch?v=CL2rSCtqidA&feature=youtu.be

Ha a szükséges minimálistól kissebb kezdöimpulzussal inditom a golyókat (-1.3m/sec helyett csak -1.2m/sec), akkor a zöld golyó már képtelen célbaérni, mert a

kezdöimpulzus és az útközben keletkezett töblet összege nem éri el azt a minimumot amivel teljesen túl tudna jutni az emelkedö legmagasabb pontján. Tehát van egy

bizonyos határérték ami alá nem szabad csökkenteni a kezdöimpulzus nagyságát, mert akkor a "gép lefullad".

[link]

Miként lehetne megállapitani mekkora, a klasszikus mozgási energiának megfelelö új, ekvivalnes mozgási energia jutott be a rendszerbe a gravitáció segitségével?

Ellenpróbaként ha a vizszintes pályán haladó, sárga gólyóra hetó kezdöimpulzust akkorára növeljük, hogy ugyanabban az idöpontban érjen célba mint a zöld golyó, akkor

kiszámithatjuk mekkora annak az ekvivalens energiának a mennyisége ami a gravitációval keletkezett mint ingyenes, plussz mozgási energia.

De számithatjuk úgy is, hogy megállapitjuk mennyivel kellene növelni a sárga golyó kezdöimpulzusát ahhoz, hogy ugyanakkor érjen célba mint a gyorsabbik zöld golyó.

A hatásfok esetünkben: COP= 1.9/1.3 = 1.46

Az idömérések is ugyanazt a hatásfokot kell mutassák.

Tehát a hatásfokot számithatjuk abból az idötartam-arányból is amely alatt a golyók eljutottak a kiindulási ponttól a célpontjaikig (ugyanaz a horizontális távolság

és a kezdö/végpontok magasságkülönbsége is).

https://www.youtube.com/watch?v=C7DwALDoZfM&feature=youtu.be

"Nem azt írtam,hogy az ingamotor,hanem,hogy ugyan az az effektus megtalálható máshol is."

Csüszi123, az effektus lehetséges hogy ottvan. Én a szrekeztei felépitésre értve gondoltam azt, hogy teljesen különbözö.

A fenti elözö hosszabb post omat szövegrendezöben irtam amivel bután széthuztam a szöveget. Attól lettek szükségtelen üres sorok.

Karvak!

Ez a program mennyire megbízgató?

Nekem is van egy mágnes szimulátorom, nagyon sokszor átvert.

Sajnos:(

Egy fizikus mit szólna vajon ahhoz, hogy a lejtő-emelkedő sorozatból energiát lehet kinyerni?

De azt hiszem, már meg is van a válasz.

Ha a súrlódásokat nem számoljuk, akkor a lejtő-emelkedő egy örökmozgó.

Ha ugyanúgy nem számoljuk a súrlódásokat, akkor pedig egy egyenes irányú egyenletes sebességű mozgáshoz nem kell erő.

Magyarán súrlódás nélkül a legkisebb erővel is egyenes vonalú gyorsuló mozgásnak kell lennie.

Olyan, mint ha az egyenes vonalú mozgásnál másképpen számolná a súrlódást, mit a lejtőn-emelkedőn...

Lehet, hogy nem ez a magyarázat, de elvileg a gravitációből nem lehetne energiát nyerni ugyanolyan lejtő és emelkedő esetében.

Csak a szimulációra támaszkodsz, vagy más érved is van a hatás magyarázatára?