Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

NeoSzZ irta: "Nem akkor van zéró energiamérleg, ha ugynannyit felgurul, és akkor van pluszban, ha még feljebb, magasabbra gurul?"

Zéró mérleg mihez képest? Ha nem lenne gravitáció, akkor a golyóra csak az inditáskor bevezetett kezdöimpulzus hatna. Akkor a golyó késöbb érne végcéljához mintha a gravitáció is hatott volna rá.

Az energiamérleg egyik serpenyöjébe kerül az az eset, amikor a segédimpulzus mellett a gravitáció ereje is hat.

Az energiamérleg másik serpenyöjébe kerül az az eset amikor csak és kizárólag a segédimpulzus hat.

Ez utóbbinál válik szembetünövé, mit kapunk akkor, ha kiiktatjuk pont azt a komponenst amitöl gyorsabb lett a golyó. Mivel erre a kisérletre a valós világban nincs lehetöségünk (mert nem tudjuk kikapcsolni a gravitáció hatását a kisérlet idejére), igy eleve megszokásból nem számolunk vele. Innen adódhat az, hogy képtelenek vagyunk felismerni azt a "jót" amit a gravitáció jelenléte okoz a szóban forgó konkrét kisérletre vonatkoztatva.

Tehát forgathatjuk mi a motorral közös tengelyre szerelt generátorunkat hagyományos forrásból származó energiával is, viszont akkor 100% alatt marad a hatásfok, hiszen az energiarendszerbe nem léptettük be azt a plussz mozgási energiát, amit a gravitáció vagy a mágnesek vonzóerejéböl kapunk és nagyobb lesz vele a tengelynyomaték. Nagyobb nyomatékkal pedig több áramot termelhetünk mint a normál mennyiséggel. Ilyen módon is felhasználható az energiatöbblet. Ez olyan "akkor tudod meg majd igazán mennyit ér valami ha majd egyszer nem lesz" tipusú problematika.

Figyeld meg, hogyan mozog a zöld golyó akkor mikor nem hat a föld gravitációja. Kicsivel lassabb mint a sárga golyó azért, mert mozgása közben ütközik egyes pályarészekbe. Ez az ütközés nagyságától függöen csökkenti a golyó sebességét. Ettöl eltekintve azonosnak mondható a két golyó sebessége. Annál is inkább, mert teljesen egyforma feltételek mellett mozdulnak el (tömeg, térfogat, geometria azonos).

https://www.youtube.com/watch?v=JPuFoRqECkk&feature=youtu.be

Gravitáció erejéböl "készitenek" új mozgási energiát.

Uhhf, igy most elestem a Nobeldijtól, na de majd máskor :)

https://www.youtube.com/watch?v=ZtOpHVKYUW4

https://www.youtube.com/watch?v=yheVAF-Zrvo

Egy világ onlott bennem össze :( :) Mi lesz most a köolajtermeléssel?

A titkolózós Orffyreussal ellentétben megemlítem egyik módosítási ötletemet:

Említettem a ω+Δω szögsebesség összeget a mechanikus megoldásoknál, de még a "Pulse Motor"-oknál is, mint többletenergia okát. Ez alapján már régebben is megfordult a fejemben a görgős örökmozgók módosításának lehetősége. A képen látható típus még nem működött senkinek:

[link]

Talán annyiban kellene módosítani, hogy a kis tömegű és átmérőjű golyók helyett nagyobb tömegű furatos hengereket kellene alkalmazni. Mert a furatos henger rendelkezik a legnagyobb tehetetlenségi nyomatékkal:

Tehetetlenségi nyomatékok listája

[link]

Hogy miért lényeges ez? Mert akkor létrejönne az említett ω+Δω szögsebesség összegzés.

Magyarázat:

Az ábrán az 1. görgő nekigördül a kerék belső falának. Ekkor az F1 súlyereje ad a keréknek egy ω szögsebesség lökést. Viszont ekkor a görgő kerékhez viszonyított gördülése hirtelen megáll, ezért a görgő átadja perdületét az egész keréknek. Ezért ez okoz egy plusz Δω szögsebesség lökést is. Ezért lényeges hogy a görgő ne biciklicsapágy golyó legyen hanem minél nagyobb tehetetlenségi nyomatékú furatos henger.

Ez a perdület átadás forgózsámollyal és forgó biciklikerékkel is igazolható: Ha a biciklikereket hirtelen lefékezzük, a forgózsámoly forgásba jön, a perdületmegmaradás miatt.

[link]

Orffyreuss kerék a föld gravitációjával müködne kizárólag. Ugyértem, nem lenne szükség delta omega nyomatékkal átsegiteni a holtpontokon. Megfigyeltem, hogy a "holtpontok" pontosan a vonzóerö forrásával ellentétes irányban van(nak). Tehát a föld gravitációja esetében - fent. A Perendev/Torian 3 mágnesmotoroknál az egész körpálya mentén több vonzáspont is elhelyezkedik, igy értelemszeren, több holtpont is. A holtpontok száma szerintem egyenlö a vonzáspontok számával. Mivel egyik esetben sem használhatunk klasszikus mozgási energiát "átsegitésre", igy marad az, hogy a vonzóerök keltette forgatónyomaték egy részét használjuk fel átsegitésre. Perendev nél ezt 3 tárcsával oldották meg azonos tengelyre szerelve öket 1/3 periódus fáziseltolással. Egyszerre 2 tárcsa segiti át a 3. tárcsát. Igy folyamatositható a forgás. Azonban hogyan kellene ugyanezt az elvet alkalmazni a gravitációs motornál, ahol csak 1db vonzáspontunk van és 1 holtpontunk?

A gravitációs keréknél tükörszimmetrikusnak látom a két fél kjeréken létrejövö eredö eröhatásokat. Az asszometriát talán egy kezdö impulzus- tengelynyomaték bonthatná meg amitöl a kerék elfordul ugyan, de a veszteségek miatt egy idö után leállna. A hengeres megoldásmnál is látom ezt az eröszimmetriát. Ha le is áll egy henger hirtelen az egyik oldalon, a másik oldalon is keletkezne egy vele azonos intenzitású, de ellentétes pályairányú nyomaték. E kettö kioltaná egymást. Talán az egytöl több tárcsás megoldás lenne jó, ahol az egyes ingák fáziseltolással követnék egymás forgását. Igy képzödne egy végtelenitett nyomatékspirál ami az összes ingát folyamatosan mozgásban tartaná.

Talán igy: https://www.youtube.com/watch?v=y47LmlHTVhA

De ebben a megoldásban sem biznák túlzottan.

Az Orffyreus kereket csak érdekességképpen említettem. Viszont a forgórészt is tartalmazó megoldások közül a "Pulse Motor" félék (Müller generátor, Bedini, Adams, stb.) vizsgálata és fejlesztése ígéretesek lehetnek így hogy már ismert a többletenergiájuk magyarázata.

Valamikor megépítettem egy Tetrahedron motort, aztán változtatható feszültséggel járattam. (Kialakítása hasonlít a mágnesinga motorodhoz).

Tehát rövid impulzusokban kapta a két tekercs a gerjesztést. Meglepő volt hogy akár 3 V-os feszültséggel és néhány mA áramfelvétellel is forgott a viszonylag nagy tömegű rotor. Pedig ekkora feszültséggel táplált 3 V körüli kis DC motor tengelyét könnyedén le lehet fogni két ujjunkkal. Pedig az a DC motor folyamatosan kapja a tápfeszültséget és jóval nagyobb az áramfelvétele is. De akkor még nem értettem a "Pulse Motor"-oknak a többletenergia magyarázatát, ezér magát a többletenergiát sem láttam, pedig ott volt az orrom előtt.

", ezér magát a többletenergiát sem láttam, pedig ott volt az orrom előtt."

Nekem akkor volt szembetünö a többlet, mikor a gerjesztötekercs által leadott impulzus olyan gyenge volt, hogy képtelen volt teljesen körbehajtani a rotortárcsát. Miután behelyeztem a sztátor mágneseket, a rotor eröre kapott. Nemhogy csak körbeforgott, hanem a dozbozoláson éreztem egy kis rántást is, ami azt jelezte, hogy megnött az ereje. Szóval szubjektiv úton is némi gyakorlattal meg lehet állapitani a plusz jelenlétét. Magát a hatásfok optimalizációját is gyakorolni kell. Megvan mit és milyen sorrendben kell beállitani a maximális hatásfok eléréséhez. Ezt kell dokumentáljam.

Annál a Tetrahedron motornál forgás közben állítottam be a Reed relé legkedvezőbb zárási szögét, hogy a holtpont után hány fokkal zárjon. Viszont a nyitási szöge nem volt állítható, azt a mágnes mechanikai mérete határozta meg. Így az impulzus szélessége viszonylag nagy volt, de még így is meglepően jó volt a hatásfok.

Akkor még villamos paraméterekkel próbáltam magamnak a többletenergiát megmagyarázni. És úgy a magyarázat persze nem állt össze. Meg sem fordult a fejemben hogy mechanikai paraméterekkel (ω+Δω, ½Θω²) meg lehet magyarázni.

Inkább ez: (ω+Δω, ½Θω²), mint ez: C6H14, C7H16 (pentán, hexán, heptán) XD :D :)

Olyan "sunyin" keletkezik az új többletenergia. Észre sem veszed mégha már meg is van. Egyszerüen csak hozzáadódik a tengelynyomatékhoz, és ottvan a kis aranyos. A mágnesingamotorom pontos hatásfokát nem tudtam megállapitani, hacsak valaki a görbékböl meg nem mondja utólag, de szerintem eléri a befektetett energia kétszeresét, tekintettel a gyorsulási adatokra. És ez még nem is optimális szerkezeti felépités sem maximalizált hatásfok. A kapott energia mennyisége töbszöröse lehet a befektetettnek. Különösen gravitciós inga esetén ahol csak az ingán 4, 5, 9 szeres hatásfokot mértem. A gravitáció forrását nem kell költségesen elöállitani. Bárkinek rendelkezésére áll ingyen ott ahol van, itt talajközelben. A mágnes már valamennyivel költségesebb eröforrás. Mindkéttönek megvannak a maga elönyei és hátrányai is. Ráéreztem a többlet jelenlétére, viszont képzetlenségem miatt nem tudtam magam szakszerüen kifejezve dokumentálni felismeréseimet. Örülök a (ω+Δω, ½Θω²) képletnek. Végre megismertem egy matematikai kifejezést a jelenség magyarázatához.