Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Neo!

Szerintem attól hogy a nagy vasat jobban vonza a vékony lemezek nem fognak elfordulni.Odavezetik csak a mágneses teret ami a nagy vasat vonzzá ugyan,de mivel az is állórész így semmi sem mozdul.

A link amit felraktál több mint érdekes( [link]

Semmi infóhoz nem lehet hozzáférni.Ennyi pénzből ha nem lehet megcsinálni akkor ez valószínűleg:Lehetetlen.Nekem kicsit gyanús,hogy az Önök pénzéből épülő fejlesztés miért ennyire titkos?Lehet hogy egy darab mágnest sem vettek?Ezt a szálat mindenképpen végigcsinálom…

Karvak!

Nekem régebben volt módom,pénzem csak épp tudásom nem.Ma már nincs módom se pénzem.Ma már a kukából is lehet építkezni.Mi kell ahhoz(pénzen kívül)hogy összerakj egy tesztelhető szerkezetet?Elektronikát tudok csinálni,esztergáltatni is.Odaadok bármit amit itt felhalmoztam,és szerintem ami itt nincs abban mások is tudnának segíteni.

Más kérdés a „jelenség”ahol a tengely jobban forog.Hát igen a mostani villanymotorok mindegyike így reagál.Naggyából értem hogy mit akarsz mondani,de sajna az a paradox az egészben,hogy ha a terheléstől esik vissza a fogyasztás akkor az alapbeállítás rossz és a terhéléssel lesz „ideális” és ez nem többlet.Megpróbálom egyszerű magyarázatot:Egy rezonananciára hangolt szekunder oldalon terhelt trafó picit többet vesz fel mint a számított kimenő teljesítmény.Leveszed a terhelést és elmúlt a majdnem ideális rezonancia…így sokkal többet vesz fel.

Idegen!

"Szerintem attól hogy a nagy vasat jobban vonza a vékony lemezek nem fognak elfordulni.Odavezetik csak a mágneses teret ami a nagy vasat vonzzá ugyan,de mivel az is állórész így semmi sem mozdul."

Ha csak a mozgatható elemeket nézem, elegendő a mozgáshoz az is, ha a felső tárcsa erővonalai csak felülről, az alső tárcsa vonalai csak aluról tudnak rüvidülni, és ez a rövidülés nem szimmetrikus a mágnesre nézve.

Mintha egy fixen álló vasról és egy fiyen álló műanyagról a mágnes lerántana egy rajta lévő vasat. Ha a műanyag felé kevesebb erővonal megy, nem azt fogja lerántani.

Arra gondolok, hogy nem egyformán húzza meg a tárcsákon azokat a részeket, ahol van köztes vas, vagy nincs.

Ha a köztes vas oda vonzz több erővonalatés mégsem forognak a tárcsák, akkor annak más oka lehet, nem az álló köztes vas.

El tudom képzelni, hogy a köztes vas alatti/fölötti elmozdulásnak vannak káros következményei. (örvény áram, mágneses súrlódás stb..)

De ezek fel tudnák emészteni az összes asszimetrikus erőt?

"Hát igen a mostani villanymotorok mindegyike így reagál.Naggyából értem hogy mit akarsz mondani,de sajna az a paradox az egészben,hogy ha a terheléstől esik vissza a fogyasztás akkor az alapbeállítás rossz és a terhéléssel lesz „ideális” és ez nem többlet."

Egyenáramú motornál a terhelés növelésével megnövekszik az áramfelvétel. A mágnesmotor is egyenáramot használ, viszont a tekercs fogyasztása állandó. Mindössze annak bekapcsolt állapota tart több kevesebb ideig (kb. 3 fok a 360 fokbol, de ez nem szigorú méret), attól függöen, hogy milyen sebességgel forog a rotor. Ha pedig nagyobb sebességgel forog, akkor a pluszt máshonnan nem lehet származtatni, csakis az állandó mágnesek vonzóerejéböl származtatható mozgási energiatöbbletböl. Mert nincsenek rejtett tápok a motoromban. Ventillátorral sem fújom oldalról. Tehát ha az eredö fogyasztás csökkent de a gyorsulás nagyobb, akkor ott kell lennie egy energiaforrásnak amiböl a töblet származtatható. A motor szerkezeti felépitése állandó. Mikor behelyezem a sztátor mágneseket. Leesik az eredö fogyasztás és megnövekszik a rotor gyorsulása.

[link]

Gyorsulási diagramm:

piros vonal: a már maximumra felpörgött rotor (a már folyamatosan forgó rotor görbéje)

zöld vonal: állandó mágnesek erejétöl kapott nagyobb gyorsulás (nyugalmi állapotból inditva)

fehér vonal: kizárólag a tekercsböl származó energiával gyorsulás (nyugalmi állapotból inditva)

Vizszintes koordináta az idö. A függöleges pedig a forgórész által megtett fordulatok száma (NEM sebesség).

Gondolom azért, mert az ereje is nagyobb (gain). Töbször megismételve a kisérletet, olyan érzésem támadt, mintha a mágnesek akkumulátorok lettek volna, a szó szimbolikus értelmében, vagy pedig valamilyen rádioaktiv izotóp amiböl az atomrekator höenergiát állit elö. Valahogyan most úgy tekintek a mágnesra mint egy olyan fajta képtelen elektromágnes ami láthatatalan forrásból táplálódik. Pont ez a "láthatatlan energiaforrás" lehet a motoron kapott plusz energia tényleges forrása. Az állandó mágnes folyamatosan megujuló erejének elöállitásához szükséges energia honnan származik? Kvantumfizika. A mágnest mágnesingamotorral energiatermelésre lehet használni, viszont miután megtermelödött a plusz energia, a mágnes nem változik semmit. Talán minimálisan lemágnesezödik, de most ne gondoljátok azt, hogy a mágnesböl annyi energiát lehet csak "kivenni" amennyit gyártásakor belefektettek. Mert ez tévhit. A mágnes nem akkumulálja az energiát hanem áteresztö csatornak§nt viselkedik (addig amig mágnes). Készitd el magadnak a mágnesinga motor megismételt változatát. Mert akkor a kezedben lesz az ami új dolgokra tanit majd és megváltoztatja gondolkodásmódodat. Itt csutkáig lekoptathatom a kezem az irástól magyarázva állandóan ugyanazt. Ne nekem higyetek, hanem a saját magatok által megismételt kisérlet eredményeinek. Az egész témában a legkönnyebb volt rájönnöm az alapelvre. Ettöl nehezebb volt elkésziteni a deszkamodellt. A legnehezebb pedig másokkal megértetni az egészet.

Karvak írta:

"Mikor behelyezem a sztátor mágneseket. Leesik az eredö fogyasztás és megnövekszik a rotor gyorsulása."

A Müller generátor többletenergiájának is ugyanaz lehet a magyarázata mint a mágnesinga motor esetében. (Mindkét készüléknél két szögsebesség összege kerül a forgási energia képletébe).

[link]

A képen a "Drive coils 2" jelű elektromágnes éppen taszítja a rotormágnest. Miközben a "Drive coils 1" jelű elektromágnes nincs bekapcsolva hanem a rotormágnes odavonzódik a vasmaghoz és ezért ugyanabba az irányba keletkezik egy plusz nyomaték.

Karvak mágnesinga motorjánál is ugyanígy két erő keletkezik egyszerre: Az elektromágnes taszítja a rotort, miközben az állórész mágnese ugyanabba az irányba vonzza.

A sportban is gyakran találkozni a többletenergiával.

Például az a gerelyhajító szokott lenni a győztes, aki futás közben hajítja el a gerelyt. Mert ekkor a gerelynek egy futás miatti sebessége és egy hajítási sebessége összegződik. (Többségük elköveti azt a hibát hogy futás után megáll és álló helyzetből hajítja el a gerelyt).

A focista ösztönösen nekifutásból rúg a labdába ha messzire akarja rúgni.

---

Itt egy másik mechanikus készülék:

https://www.youtube.com/watch?v=5-HuiYAGMqI

A film közepétől működés közben is:

https://www.youtube.com/watch?v=iHhZZ9DuzK4&list=PLC6DA00DDA..

A forgórészt a gravitációs erővel egyidőben gyorsítja a villanymotor.

"A forgórészt a gravitációs erővel egyidőben gyorsítja a villanymotor."

Ideális esetben a segédnyomatékot, gerjesztéstnek is nevezhetem, legjobb kizárólag additivan bevezetni. Tehát függetlenül attól, mekkora az ingatömeg pillanatnyi sebessége, a segédenergia mindég ugyanakkora nagyságú legyen és stabilan mindég egy adott értekkel növelje meg az ingatömeg sebességét. A stabilitás közepesen fontos tényezö.

Chalkalis modeljénél a segédnyomatékot konstans fordulatszámú motorral vezeti be, amiböl a következö állapotok adódhatnak:

- az ingatömeg pillanatnyi kerületi sebessége kissebb mint a görgök kerületi sebessége. Itt a görgök valószinüleg megcsúsznak, mert nem képesek 100% ban átadni ntomatékukat.

- az ingatömeg pillanatnyi kerületi sebessége egyenlö a görgök kerületi sebességével. Itt a görgök nem visznek be plusz mozgási energiát, tehát indokolatlanul pocsékolják el a beléjük invesztált nem ingyen energiát. Mivel csak követik a köztük áthalaó armatúrát.

- az ingatömeg pillanatnyi kerületi sebessége nagyobb mint a görgök kerületi sebessége. Ez a helyzet akkor adódhat, mikor az ingatömeg a pályája alján van pillanatnyilag. A legmélyebb ponton egyirányban a gravitációval. Ha itt adagolnánk be a segédenergiát a görgökkel, akkor azok fékeznék az ingatömeg mozgását, mert lassabban forognak mint szükséges lenne. A kkor valójában fékezés történne energiabevitel helyett.

Ezért jó megoldásnak látom ahogyan azt Chalkallisz végezte: A felsö zero G hez közelebbi pozicióra helyezte a meghajtógörgöket. Igy amennyire ilyen kontsrukciós megoldástól telik, optimalizálta a gerjesztésre szolgáló energia mennyiségét. Jó lenne még, ha a görgök kizárólag akkor forognának, mikor az ingatömeg köztük halad el. Mivel az ingatömeg más helyzetében megint haszontalanul pocsékolnánk el a gerjesztésre szánt energiát. Mindezek ellenére is Challkalisz képes volt 100% on felüli hatásfok elérésére. Ebböl is sejthetö, hogy milyen energetikai potenciál rejik a gravitációs inga szerü szerkezetekben.

József írta:

(egyébként a Flinnes példálózással nem értek egyet,mert az nem úgy működik ám a gyakorlatban!Nem véletlenül hangsúlyoznám ezen részét)

"Az elektromágnes taszítja a rotort, miközben az állórész mágnese ugyanabba az irányba vonzza."

Nemcsak karvak észrevételében, modellében(egyébként miért vetted le a youtubról?szerettem volna megnézni hogy mivel terhelted a motorodat és hogyan,mi fog akkor történni), Fig5.-8. ábrát nézve illetve ha azt modellezte valaki szintén tapasztalhatta ezt a jelenséget.De ehhez az ábrán jelölten kell felépíteni nem pedig ahogy "szokták". [link]

Karvak írta:

"Ha pedig nagyobb sebességgel forog, akkor a pluszt máshonnan nem lehet származtatni, csakis az állandó mágnesek vonzóerejéböl származtatható mozgási energiatöbbletböl."

Ez igaz is és mindenképp kell ez az általad is használt effektus,de.Egy valamit viszont nem feledjünk el,mert félre vezethet.Írod:

"Tehát ha az eredö fogyasztás csökkent de a gyorsulás nagyobb, akkor ott kell lennie egy energiaforrásnak amiböl a töblet származtatható."....."viszont a tekercs fogyasztása állandó. Mindössze annak bekapcsolt állapota tart több kevesebb ideig"

Tehát ha minél kevesebb ideig lesz bekapcsolva a tekercs (innentől kitöltés) akkor a kivett energia is kevesebb.Forgásban van minimális betett energiával.

Mi fog történni akkor ha a tengelyt terheled?Lassulni fog,nyilván a terhelés függvényében.Mi fog történni akkor ha egy tekercsel terheled.Akkor is lassulni fog és itt is a terhelés függvényében.

Viszont igazat kell adjak Idegen1-nek is.

"Egy rezonananciára hangolt szekunder oldalon terhelt trafó picit többet vesz fel mint a számított kimenő teljesítmény."

Tehát több ampert vesz fel így primer oldalon.Tehát csak a forgás többletére alapozni nem elég,kalkulálni kell még a terheléssel is.Vagyis mit teszek be,és mit veszek ki,mivel vagy mi nélkül.

Nem a kifogást,a megoldást keresve más szem-szög-ből.

Nehogy valaki magára vegye, csakis a Müller féle motorról:

" [link]

A képen a "Drive coils 2" jelű elektromágnes éppen taszítja a rotormágnest. Miközben a "Drive coils 1" jelű elektromágnes nincs bekapcsolva hanem a rotormágnes odavonzódik a vasmaghoz és ezért ugyanabba az irányba keletkezik egy plusz nyomaték."

Nem az van véletlenül, hogy a taszításra bekapcsolt mágnes leküzdi az állandó mágnes VISSZAFELÉ HÚZÓ erejét?

Anélkül megállna az egész. Visszafelé húzást leküzdeni ugyan annyi energia, mint amennyit az előre húzó mágnes termel.

Magyarán, ha nem lenne a forgó részben mágnes csak vas, akkor ezek az eletromágnesek egyszerúen odavonzanák a vasat, majd a kellő pillanatban kikapcsolják a vonzást, a rotor meg tovább lendül.

Ha van olyan erős az elektromágnes, hogy egy fél fordulatnál nagyobb hajtást ad, akkor egy vas rotorra meg egy elektromágnessel működne.

A taszításra bekapcsolt elektromágnesek csak kiegyenlítik a visszahúzást, miközben áramot fogyasztanak.

Ide másolom változtatás nélkül amit megírtam, tehát még nem konkrét válaszok az előző kérdésekre:

Tényleg nem szükséges az, hogy a két forgató hatás egyidőben lépjen fel.

Példa lehet erre az egyetlen elektromágnest tartalmazó Bedini motor. Egy ábra a sok közül:

[link]

Amikor a mágnes közeledik a vasmaghoz, a vonzóerő miatt felgyorsul a kerék. Mire a rotormágnes és az elektromágnes szimmetriatengelye egy vonalba kerül, a rotor szert tesz egy ω szögsebességre. De a kerék tehetetlensége miatt gyakorlatilag szintén ω lesz a szögsebessége akkor is amikor például 1 fokkal elhagyta az elektromágnes középvonalát. Ekkor az elektromágnes taszítóereje ellátja egy Δω szögsebességgel is. Ennek az ω+Δω összegnek a négyzete kerül a W = ½Θω² forgási energia képletébe.

Ez az amit nem találtok?: https://www.youtube.com/watch?v=8RJF4OBa6eI

Csüszi123 irta: "Mi fog történni akkor ha a tengelyt terheled?Lassulni fog,nyilván a terhelés függvényében.Mi fog történni akkor ha egy tekercsel terheled."

Ehhez semmi köze nincs a mágnesingamotornak: [link]

Más elven müködik. Ez az alapszerekzeti felépitése: https://www.youtube.com/watch?v=opMhVKK5_iU

Ez csak MOTOR nincs generátorrész. Az elektormágnes kizárólag a mechanikai segédenergia bevezetésére szolgál. Lehetséges, hogy másként is van hatása, de az teljesen szükségtelen.

Egyébként persze hogy lassulni fog, akkor is ha létezik behelyezett, a plusz mozgási energiát elöállitó sztátor állandómágnes, akkoris ha nem. A terhelés mint OFFSET jelenik meg a rotor tömegeredöjeként. Függetlenül attól, ha meg is növeled a rotor tömegét akkor is bekerül az a plusz mozgási energia amit a mágnesek ereje által kaptunk. A gyorsulási mérésekböl láthatós a nagyobb tengelynyomaték jelenléte. A sztátormágnesekkel mindenképpen nagyobb lesz a motor gyorsulása függetlenül attól, hogy terhelés alatt ven e vagy sem. Viszont nem mindegy mennyire van a tengely terhelve. Mert ha túlterheljük, akkor megeshet, hogy a gerjesztö energia már nem elegendö a folyamatos forgatáshoz. Ilyenkor az inga csillapitott lengésekkel megáll. Viszont ha meggondolod, akkor ha csak kizárólag a gerjesztésre szolgáló energia forgatná a terhelt tengelyt, akkor még annyira sem tudna forogni mint a mágnessel. Az álandó sztátormágnesek ereje mint offszet adódik hozzá az inga mozgásához ami szilárd illesztésben van a tengelyel. Ez olyan "ha viszel utast ha nem, akkor is jobban fog menni a kocsid benzinnel" ;).