A reinkarnációra, valamint különféle paranormális jelenségek és lények létezésére van bármilyen bizonyíték vagy magyarázat?

Tisztelt Cerevisiae!

Homeopátiával foglalkozom, nem tudsz vele kapcsolatban átverni.

Még egyszer a lényeg:

az alternatív rendszerek felhalmozott tudása elég komoly szinten hozzáférhető, az alapok mindenképpen, így hát mindenki saját affinitása szerint elkezdhet megismerkedni vele és a saját ütemében haladhat.

Ha akar.

Ha teszik neki.

Ha nem, hát nem. Nem dől össze a világ.

Tisztelt Cerevisiae!

Te látod magad kívülről?

Pl. meg akarod magyarázni nekem, hogy én mit gondoltam.

Nyugi, nem csak az a két út van, amit "engedélyeztél".

Homeopátiával foglalkozom, nem tudsz vele kapcsolatban átverni.

Még egyszer a lényeg:

az alternatív rendszerek felhalmozott tudása elég komoly szinten hozzáférhető, az alapok mindenképpen, így hát mindenki saját affinitása szerint elkezdhet megismerkedni vele és a saját ütemében haladhat.

Ha akar.

Ha teszik neki.

Ha nem, hát nem. Nem dől össze a világ.

#79: „Nekem az a véleményem, hogy aki ennyire elutasító az alternatív szisztémák iránt, azzal nincs mit megbeszélni.”

Hinnye! Na, majd gyorsan mutasd meg, hogy hol is voltam én elutasító! Vad, és egészséges a szkepticizmusom, aminek hangot is adok, és szeretem tudatni mással is, hogy ez jó, és hasznos dolog akkor is, ha természettudományosan gondolkodik, meg akkor is, ha alternatívosan. Persze a döntés a delikvens kezében van:

#79: „Ha akar.

Ha teszik neki.

Ha nem, hát nem. Nem dől össze a világ”

#81: „az alternatív rendszerek felhalmozott tudása elég komoly szinten hozzáférhető, az alapok mindenképpen”

Nem kétlem, azt azonban igen erőteljesen, hogy ennek bármi köze lenne a reinkarnáció kérdéskörhöz. No, mindegy. Ahogy látom, tőled se fogok továbbra se semmit se megtudni a reinkarnációról. Belenyugodtam, tudatlanul fogok meghalni, és attól félek, hogy még a következő életemben se fogok így többet megérteni az egészből… talán majd a nirvánában lesz valaki, aki végül elmagyarázza, hogy hogyan jutottam oda, és ahol végre így tényleg megszabadulhatok azoktól a szenvedésektől, amikkel ti reinkarosok ebben a topikban stigmaként megjelöltetek.

A szundizásról legalább tudom, hogy mindegyik után én kelek fel, így ezért több értelmét látom annak, ha aludni- és nem meghalva-ujjászületni megyek most…

Na, joccakát.

"az alternatív rendszerek felhalmozott tudása"

Mármint: feltevései.

"elég komoly szinten hozzáférhető"

Nem is ezzel van a gond.

Ahogy már leírták: ellentmondásos.

Másrészt: bizonyíték egy szál se.

Nézd meg még egyszer, mit jelent a "TUDÁS" szó!

#83.

1. Elutasítás: kétled, hogy köze lenne.

Annyira kétled, hogy tulajdonképpen már tudod is, hogy nincs köze.

Tehát nem is teszel semmit.

2. Elképzelhetőnek tartod, hogy a saját szkepticizmusod módosítsd valamennyire ?

Annyira, hogy tompíts a vadságán és kiterjeszd önmagára, vagyis a saját szkepticizmusodra ?

#84.

És ?

Ellenőrizted a feltevéseit ?

#84

Te milyen viszonyban vagy a világ ellentmondásosságával ?

És a tudomány milyen viszonyban van ?

#84.

Ha ellenőrzöd azokat a bizonyos feltevéseke, akkor az számodra tudás lesz.

De légy éber, előbb meg kell tanulni, hogy hogyan legyél biztos abban, hogy jól csinálod az ellenőrzést.

#83.

Még egy kérdés:

szerinted a falszifikáció elmélete falszifikálható ?

Amikor az Uránusz mozgása nem egyezett a newtoni törvényekből következő predikcióknak, akkor a "Naprendszernek hét bolygója van" elméletet vetették el, és nem Newton törvényeit.

Kicsit bővebben:

A Quine-Duhem tézis azt állítja, hogy nem lehet önmagában ellenőrizni egy hipotézist, hiszen mindegyikük elméletek szövevényének részeként jelenik meg. Így csak annyit mondhatunk, hogy összefüggő elméletek egész rendszere együttesen falszifikálódott, de nem lehet perdöntő módon megállapítani, hogy a rendszer melyik elemét kell kicserélni. Jó példája ennek a Neptunusz felfedezése: amikor az Uránusz mozgása nem egyezett a newtoni törvényekből következő predikcióknak, akkor a "Naprendszernek hét bolygója van" elméletet vetették el, és nem Newton törvényeit.

Karl Popper kitért erre a kritikára a The Logic of Scientific Discovery 3. és 4. fejezetében. Popper szerint az elméletek elfogadása vagy elvetése egyfajta természetes szelekcióval történik. Olyan elméleteket, amik többet mondanak a világ működéséről, előnyben kell részesítenünk azokkal szemben, amelyek kevesebbet; minél általánosabban érvényes egy elmélet, annál "értékesebb". Ily módon Newton törvényei, széles körű általános alkalmazhatóságuk folytán előnyben részesítendők a sokkal specifikusabb "A naprendszernek hét bolygója van" elméletnél.

Thomas Kuhn nagy hatású The Structure of Scientific Revolutions című könyvében úgy vélekedett, hogy a tudósok paradigmák sorozatában dolgoznak, és nem sok bizonyítékot talált arra, hogy a tudósok falszifikacionista módszertant követnének. Popper tanítványa, Lakatos Imre megpróbálta összeegyeztetni Kuhn munkáját a falszifikácionizmussal azt állítva, hogy a tudomány valójában kutatási programok falszifikációja által fejlődik, szemben a naiv falszifikácionizmus egyetemes állításaival. Popper egy másik tanítványa, Paul Feyerabend végül elvetett mindenféle preskriptív methodológiát, mondván, hogy az egyetlen általános metódus, ami a tudományos haladást jellemzi az az anything goes (kb. bármit lehet, bármi megfelel).

Popper anti-historicista szillogizmusával kapcsolatban Szmodis Jenő Kultúra és sors című munkájában megjegyzi, igaz ugyan, hogy az emberi tudás fejlődése és gyarapodása nem prognosztizálható, azonban az a premissza már meglehetősen kétséges, hogy a történelmet (különösen a nagy társadalmi alakulatok sorsát) az emberi tudás gyarapodása határozná meg döntő módon. (A tudattalan beidegződések és egyéb, kevéssé a tudással összefüggő tényezők hatalmát ugyanis épp a XX. század második felében tették világossá például a szociálpszichológia eredményei is.) Ebből következően igencsak megkérdőjelezhető a popperi következtetés is.

forrás: Wikip.

Vagyis anything goes!