Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Az ateisták miért nézik le...

Az ateisták miért nézik le annyira a hívőket?

Figyelt kérdés
Mintha az ősrobbanás, meg a materialista evolóciós elméletük annyira be lenne bizonyítva...

2015. szept. 25. 15:05
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 71/89 A kérdező kommentje:

PERIPATRIKUS FAJKÉPZŐDÉS A SZEMÜNK ELŐTT?

1995 nyarán legalább 15 leguán túlélte a Marilyn hurrikán pusztítását, és kidöntött fákon tutajozva eljutott a Kis- Antillák részét képező Anguilla szigetére. Amennyire megállapítható, ez a néhány egyed képviseli elsőként az Iguana iguana fajt a szigeten.


Az evolúcióbiológusok izgatottan figyelik, mi történik az állatokkal. Életben maradnak-e a szigeten? Ha igen, megváltoznak-e? Ez a változás csak kismértékű lesz-e, vagy bekövetkezik a peripatrikus fajképződés? Ez azt jelentené, hogy az Anguilla szigeten élő leguánok egy idő után már képtelenek lesznek szaporodni korábbi Iguana iguana fajtársaikkal.


Képzeljük el ugyanezt macskákkal. Még két macska is nehezen jön ki egymással, nem hogy tizenöt. Mondjuk összevesznek egy nagy fazék tejen. Erre szanaszét szaladnak a világban. Később letelepednek valahol, egy nyugodt helyen, mint a brémai muzsikusok. De nem lesz belőlük holdra tejért vonyító kutya, ilyen sztorira még a Grimm testvérek se vetemedtek.


A PARAPATRIKUS FAJKÉPZŐDÉS

A fajképződés következő típusa a parapatrikus fajképződés. Ennél a speciációnál két közvetlenül egymás mellett élő populáció között a génáramlás szabad (tehát nincs földrajzi elszigetelődés), de a környezet, amelyben élnek különbözik.


A két populáció egyedei képesek egymás között szaporodni (ezek az ún. hibridövezetek), de az utódok egyik populáció élőhelyén sem bizonyulnak sikeresnek. Ezért egyes szelekciós tényezők olyan mechanizmusok kialakulásának irányába hatnak, amelyek az ilyen populációk közötti kereszteződések számát csökkentik. A parapatrikus fajképződés érdekes példáját képviselik a gyűrűfajok.


Például két egymás szomszédságában élő macska teljesen különböző környezetben él. Az egyik helyen egerek vannak, a másik helyen meg agarak. Attól, hogy az egyik helyen a macska kergeti az egereket, a másik helyen meg az agarak kergetik a macskát, attól még az egér-macska- agár nem fog egy evolúciós láncot alkotni még egy utazócirkusz kedvéért sem.


GYŰRŰFAJOK

Gyűrűfajról akkor beszélünk, amikor populációk hosszú láncolata visszaér a kiindulási ponthoz, s a lánc két vége átfedi egymást. A lánc átfedő két végén lévő populációk már genetikailag annyira elkülönültek, hogy képtelenek szaporodni egymással, vagyis külön fajként viselkednek. A két összeérő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsolja össze.


A gyűrűfajok egyik legismertebb példája a heringsirály- ezüstsirály fajkör. Ennek a kiindulási faja a Földközi- tenger és a Kaszpi-tenger medencéjében elterjedt sárgalábú sirály (Larus cacchinnans), amelyből az európai atlanti-óceáni területen alakult ki a heringsirály (L. fuscus), a Bering-szoroson átvándorolva és izolálódva, Észak-Amerika atlanti partvidékén pedig az ezüstsirály (L. argentatus), amely másodlagosan szintén elterjedtté vált az Atlanti-óceán európai partvidékein is. Itt azonban, noha közös "ősfajból" erednek (aminek az eredetét természetesen homály fedi), a heringsirály és az ezüstsirály már egyértelműen, önálló fajként viselkednek egymással szemben.


Ha ugyanezt átvetítjük a macskákra, attól még mindegyik nyávog, hogy az óceán melyik partján lépnek a farkára. Attól még macska marad. Új faj akkor lenne, ha mérgében ebfogat növesztene, s azon nyomban ki is próbálná az új evolúciós szerzeményét az őrá taposó delikvens lába ikráján. Ugyanígy, ha az a sokféle sirály létrejön, az még sirály marad, még a háromlábú sirály is jönne létre, azt a piacon nehezen lehetne eladni atavista szárnyas krokodilnak, még ha úgy is árulnák, hogy eredeti törpe, csak éppen nem kerti.


A SZIMPATRIKUS FAJKÉPZŐDÉS

A fajképződés máig egyik legvitatottabb formája a szimpatrikus fajképződés. Ez esetben nincs földrajzi elkülönülés és környezetváltozás sem. A szimpatrikus fajképződés meglehetősen ritka.


Egyik példája az afrikai édesvízi tavakban élő bölcsőszájú halak (Cichlidae) szétválása. Esetükben a szimpatrikus fajképződést az idézte elő, hogy egyes nőstények egy bizonyos élőhelyet részesítettek előnyben (a tavon belül), és csak azokat a hímeket engedték közel magukhoz, amelyek ugyanezt az élőhelyet kedvelték. Így végül több - közeli rokon - faj alakult ki.


Képzeljünk el néhány macskát, amelyek suttyomban úgy alszanak a nagymama unokájának ott felejtett a bölcsőjében, hogy egy idő után olyan bölcsőhátú, görbe macskává válnak. Kiváltképp amikor szundizás után kiugorva a bölcsőből domborítják a hátukat. Egy idő után úgy megszokják a bölcsőt, hogy csak olyan kandúrokkal hajlandók randizni, akik hasonlóan előnyben részesítik a bölcsős szundit a rekamiésnál. Attól még a gazdájuk ugyanúgy azt kiáltja rájuk, hogy - sicc ki!, és nem azt, hogy – blöki, na húzz ki!


A MUTÁCIÓS FAJKÉPZŐDÉS

Végül - az általános elképzelésnél jóval ritkábban - kromoszómaszám-változás vagy más, erőteljes hatású mutáció révén is előfordulhat azonnali új faj kialakulása. Növényeknél nem ritkák a kromoszóma-többszöröződéssel (poliploidia) létrejött új fajok (lásd például a kultúrnövényeket).


Állatoknál (legalábbis magasabb szerveződési szintű állatoknál) viszont valószínűtlen, hogy akár a kromoszómaszám-változás, akár a mutáció a szabad természetben életképes és szaporodóképes új faj kialakulásához vezessen. Noha laboratóriumi körülmények között elő lehet állítani például röntgensugárzás okozta mutációval "új" muslicafajokat (Drosophila), ezek csak kuriózumok, és nem igazi fajképződéssel van dolgunk.


Természetesen magasabb szerveződésű állatoknál ez nem lehetséges, bár az olyan alacsonyabban szervezetteknél se nagyon, mint a macska, hiszen az eléggé alacsonyra van szervezve. Hiszen még állva is befér az ágy alá.


Aztán ha valószínűtlen, hogy a mutáció a szabad természetben életképes és szaporodóképes új faj kialakulásához vezet, akkor valószínű ez a padláson sincs másként, a macska macskát fog elleni, sokszor még jól el is dugja, hogy a kutya fáját neki!


Ami meg a muslincákat illeti, nem érdemes rájuk pazarolni a röntgensugarat, mert ugyanúgy nem tudnak igazi fajképződéssel szolgálni, mint az előző összes említett példány sem, hiszen egy fajból legfeljebb új alfaj jöhet létre, de valódi új faj soha. Mert ha egyszer nyávogónak lett teremtve a bajszos, abból sosem lesz kopasz szájú ugatós, még ha valami reklámfilm kedvéért meg is beretválják őkelmét.


Az ”UGRÁSSZERŰ" FAJKÉPZŐDÉS Utolsó stádiumként érdemes még megemlíteni az "ugrásszerű" fajképződést, amit Niles Eldredge és Stephen Jay Gould a "megszakított (vagy pontozott) egyensúlyok révén megvalósuló evolúciónak" neveztek. Szerintük, ha egy új faj sikeres és jól alkalmazkodik az új ökológiai fülkéjéhez (niche-éhez), akkor sok százezer vagy millió évig is változatlan maradhat.


A széles körben elterjedt, népes fajok esetében gyakran figyelhető meg ilyen stagnálás (sztázis) a fosszilis leletanyagban. A fokozatos (graduális) evolúció és a megszakított egyensúly hívei között ma is éles viták folynak. Könnyen lehet, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy a sztázis látszólagos és csak morfológiai jellegű, de a DNS szintjén állandóan zajlanak a "láthatatlan" változások, amelyek azután előkészítik a terepet a hirtelen, ugrásszerű morfológiai változásokhoz.


Hát ami a macskákat illeti, elég jól alkalmazkodtak az ökológiai fülkéjükhöz, kiváltképpen ha az közel van a kályhához és főleg, ha jól ki van párnázva. Akkor képesek akár millió évekig is macskaként szunyókálni, és eszükbe sem jut, hogy vonyító ebbé változzanak, akit hamar kipenderítenek a kutya hidegbe!


Na persze éles viták mindig vannak. És könnyen lehet, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy a macskák meleghez szokott státusza csak látszólagos, mert genetikai szinten zajlik bennük az átalakulás molekuláris szintű zakatolása, csak nem lehet hallani, mivel a dorombolásuk elnyomja annak hangját.


Aztán meg hirtelen bekövetkezik az ugrásszerű morfológiai változás, mikor is hason fekvésből hanyatt vágják magukat. Ez pedig világos bizonyítéka annak, hogy nem kutyagumival laktak jól, az egyszer biztos. Erre a fajok változatlansága a legszembetűnőbb bizonyíték!


Vagy ahogyan Kampis György megfogalmazta: „nem kell különös éleslátás annak a felismeréséhez, hogy minden macska macska és minden kutya kutya, sőt az is biztos, hogy az egyikből sohasem lesz a másik... „

2015. szept. 27. 10:03
 72/89 anonim ***** válasza:
86%

Kérdező,

1) azt hiszed hogy meggyőző bárkinek is a ctrl-C + ctrl-v kombinációk sűrű használata? Nem az.

2) ha azt szeretnéd hogy elolvassuk, akkor az egészet linkeld be, ne másolgass be belőle részeket. Előbb fogok ráklikkelni egy linkre, mint elolvasni több oldalnyi szöveget gyk-n.

3) ha már úgy érzed, hogy muszáj bemásolnod ide ennyi szöveget, akkor a végén jelöld meg a használt forrásaidat. Úgyis mindenki tudja, hogy ezt a szöveget nem te írtad, de ha nem adsz meg forrásokat, akkor úgy tűnik, mintha ezt akarnád elhitetni, vagyis mintha mindenkit hülyének néznél. pl jelenleg: [link]

4) Ha tényleg szeretnél bárkit is meggyőzni, akkor rövid, lényegre törő módon írj, használj sok hivatkozást megbízható forrásokra. Ha nem akarsz senkit meggyőzni mert úgy gondolod hogy eleve lehetetlen, akkor meg rövid vicces kommentekben írj, hogy szórakoztasd a saját oldaladon állókat. Csak akkor van értelme ilyen hosszú szöveget írni, ha már nagyon mélyen belementél egy-két emberrel egy vitába, és mindkét fél befektetett rengeteg időt és energiát. Akkor el fogják olvasni a hosszú szöveget. De vitaindítónak vagy csak úgy a levegőbe kilőtt érvnek annál használhatatlanabb valami minél hosszabb. Ezt tartsd észben.

2015. szept. 27. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 73/89 anonim ***** válasza:
76%
Ez így tényleg nem fog menni, kérdező! Én is inkább a te oldaladon állok (ami a keresztény hitet illeti, nem a tudományos kérdésekben), de miért tértünk el ennyire az alap kérdéstől? Vagy csak azért tetted fel a kérdést, hogy nekiállhass megcáfolni az evolúciót? Bocsánat, de meg kell kérdeznem: biológus vagy te, hogy egy ilyen elméletnek nekimenj? Vagy legalább természettudós? Tegyük fel, hogy meg tudod cáfolni az evolúció elméletét. Akkor a cáfolatod lényege az legyen, hogy mi miatt gondoltuk eddig, hogy volt törzsfejlődés, és mi az, ami ezzel szemben az egyidejű teremtést bizonyítja!
2015. szept. 27. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 74/89 anonim ***** válasza:
32%
Clark Kent: az a helyzet, hogy Darwin hite bizony evolválódott az élővilághoz hasonlóan, csak nem feltétlenül jó irányba. Kezdetben kreacionista volt, mikor még teológiával foglalkozott. Galapagosi útján követően, mikor A fajok eredetét írta, akkor igenis teista evolucionista volt (lásd idézet). Majd élete végéré AGNOSZTIKUS lett, azaz szerinte nem volt eldönthető, van-e Isten vagy nem. De az ÚR létét soha nem tagadta, így nem mondhatjuk, hogy ateista lett volna.
2015. szept. 27. 10:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 75/89 Mojjo ***** válasza:
86%

"Olyan igazából nincs is, hogy hasznos mutáció, hogyan lehetne már a legelső mutáció hasznos? Max. semlegeset lehet elképzelni."


Nézd, próbálok objektív lenni, meg korrektül írni, de azért van, amikor már megmosolyogtatóan abszurd érvek jönnek fel. :) Egy kicsit gondold át őket, szerintem. Hogy a túróba ne lehetne egy mutáció hasznos? Mondok neked egy egyszerű példát, mondjuk egy tetszőleges gram-pozitív baktérium, és a penicillin. A penicillin a gram-pozitív baktériumok sejtfalát károsítják, ezzel ölve meg őket. Elkezdtük használni, használtuk egyre többet, és megjelent egy olyan mutáns típus ezeknél a baktériumoknál, amik képesek elbontani a penicillin azon részét (an ún. béta-laktám gyűrűt), ami a sejtfalukat károsítaná. Ez egy mutáció volt, méghozzá hasznos mutáció. De van millió meg egy hasznos mutáció, ha annak következtében bármivel szebb, jobb, gyorsabb, ügyesebb, életképesebb lesz az egyed.


A fajfogalommal kapcsolatos problémákat értem, és valóban, a biológia különböző fajfogalmakat használ (genetikai fajfogalom, tipologikus fajfogalom, fologenetikus fajfogalom stb...), de az a nagy helyzet, hogy a tárgyalt téma szempontjából _teljesen irreleváns_. Pontosan tökmindegy, hogy mit nevezünk fajnak, vagy az speciel mennyire pontos, és milyen határokat húz. Az élőlények változnak, alakulnak, folyamatosan, tovább és tovább. Ebben a folyamatban teljesen mindegy, hogy egy önkényesen kijelölt határt hol húzunk meg, előbb, vagy később, vagy kicsit oldalt, vagy merre. Igen, önkényesen kijelölt, hiszen mi alkottuk a fogalmat, mi definiáljuk, de ez sincs hatással a témánkra. Vedd úgy, hogy van egy autó, gurul egy úton. Megtesz valamennyi utat, majd még valamennyit és még valamennyit, és megy tovább. És valaki azzal jönne, hogy át, gyerekek, ez az autó nem is mozog, mert a távolságfogalmaink önkényesen kijelöltek, nézzétek meg, van, aki mérföldet használ, van aki meg kilométert. Tökmindegy, hogy egy egységnyi utat hol húzunk meg, az az autó gurul. A fajfogalom határainak meghúzására ugyanez vonatkozik.


"Ugyanakkor találkozhatnak olyan fajokkal is, amelyek szinte semmit nem változnak akár több száz millió éven keresztül" (...) "De ha mind a kettőre bukkannak, akkor egyik üti a másikat, és akkor el kell dönteni, hogy melyik fér bele jobban az evolúciós képbe, és azt kell kihangsúlyozni."

Mindkettő tökéletesen belefér,. nem ütik egymást. Természetesen a tudomány - a biológia tudománya - elismeri az élő kövületeket,foglalkozik velük. Csak úgy, logikai alapon, szerinted ha nem férbe bele az evolciós képbe, akkor nem jöttek volna rá, hogy valami nem stimmel, miközben lelkesen foglalkoznak az élő kövületekkel (mertúgy egyébként tipikusan lelkesen szoktak velük foglalkozni, sok mindent megmutatnak nekünk)? :) Az evolúciónak egy fontos része a szelekció, aminek a hajtóereje a szelekciós nyomás. Ez minden élőhelyen és minden fajra máshogy - más súllyal és más módon - ha. Ha egy bizonyos élőhelyen egy bizonyos fajra nem hat, vagy csak alig, szelekciós nyomás, akkor iszonyat hosszú ideig képes fennmaradni nagyjából változatlanul.


"Az élővilág fejlődése azonban nem egyenletesen zajlik, mivel a külső környezeti tényezők időnként drasztikusan beleavatkoznak az események menetébe."

Pontosan, de ez milyen módon is cáfolja az evolúciót? Vagy csak érdekességképpen tetted be? Nézd, attól, hogy előtte leírtad, hogy Darwin szerint fokozatosan alakultak ki a fajok, _senki_ nem gondolja azt, hogy ez egyenletes sebességet is jelent, ahogy említettem a külső környezeti feltételek elsődleges motorként hatnak. Teljesen természetes is, hogy így van. Őszintén nem is értem, hogy ez most érdekesség, vagy cáfolat lenne. Előbbinek jó, utóbbinak semmiképp.


" Elsősorban nem azzal kellene foglalkozni, hogy a mostani élőlények miből fejlődtek ki, hanem hogy amiből a mostani élőlények kifejlődtek, - az miből fejlődött ki? Azonban a könnyebbik megoldás a szülőfaj leszármazottaiból próbálni magyarázni a fajkeletkezést."


Milyen jó, hogy erre is kitértem az előző hozzászólásomban :) Szóval az élővilág létrejötte _nem_ az evolúció témakörébe tartozik, az evolúció a már létrejött élőlények fejlődésével, alakulásával foglalkozik. Ha egy evolúciótagadó ilyesmiket ír, mint most te, az azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem is tudja, hogy az evolúció miről szól. Van egy másik tudományterület, az ún abiogenezis, ami az élővilág létrejöttével foglalkozik. Ha arra vagy kíváncsi, hogy mit gondolunk arról, hogy az első élőlények hogyan és miből fejlődtek ki, akkor az abiogenezissel kell foglalkoznod, ha az nem tetszik, akkor azt támadnod, az evolúciónak ehhez az égvilágon semmi köze. Érdekesség: ha az első élőlényeket a jóisten teremtette is volna, és az abiogenezis úgy hülyeség, ahogy van, az evolúció tényét ez _semennyiben_ nem befolyásolja, az evolúció minden állítása pöccre ugyanúgy áll és igaz.


"Ha a gezemicéből sokféle színű gezemice jön létre, pl. sárga, kék, meg lila – az eredeti halvány hamuszínű gezemicéből -, attól az még mind gezemice. Akkor jönne létre új gezemice faj, ha a 'macska-féle' gezemicéből létrejönne a 'kutya-féle' gezemice, és a nyávogást ötvözné az ugatással"


Kitértem erre az előző válaszomban. Nézd, némileg bosszantó ez, mert én ezekkel a hozzászólásokkal dolgozom, egyszerűen a méretükből adódóan időt vesznek el az életemből, és igen kellemetlen azt látni, hogy tulajdonképpen vagy nem olvasod, vagy nem értelmezed. Nagyon szívesen válaszolok, ha valami nem világos, de tényleg bosszantú azt érezni, hogy tulajdonképpen feleslegesen írok. Idézem, amit ott írtam:

"Az evolúciótagadók pontosan ezt szokták felhasználni - jajj a változások csak fajon belül következnek be, mindig egy faj marad, ez mikroevolúció, nem bizonyítja a makroevolúciót. Nos, egyrészt láttunk olyan változásokat már, hogy a fajfogalmaink értelmében bizony új faj jött létre bizonyos szelekciós nyomások hatására. Másrészt mikroevolúció - makroevolúció... hát igen. Igazán nagy változásokhoz várjunk pár százezer évet, ha valakinek van arra türelme persze :) Meg fogja hozni az eredményét, csak picit sokáig tart. Másrészt meg _nem létezik_ olyan hatás, elv, akármi, ami meggátolná, hogy a kis változások összessége idővel az eredetihez képest nagy változást idézzen elő. Van egy lego-autónk. Mindig kicserélünk rajta csak egy-egy lego-kockát, így mindig az előző lépéshez hasonlatos lego-autót kapunk. De ha elég sokáig cserélgetjük a kockákat, egy idő után már baromira nem fog hasonlítani az eredetire az új autónk. Ismételten: a kockák cserélődnek ez tény (lsd következő pont). Egy időn túl baromira el fog térni az eredetitől, és semmi nem fékezi ezt, nem tiltja meg, hogy egy pontot túl márpedig több legókockát nem lehet kicserélni. De, lehet. "


"Azonban néhány kóbor macska földrajzi elszigetelődése még előbb-utóbb sem jelenti azt, hogy kutyakölyök szülésére vetemednének, még egy új faj kialakulásának kedvéért sem. Ilyen szempontból a macskafélék eléggé konzervatívak tudnak lenni."

Nem, kutyakölyköket nem is fognak szülni. Viszont előfordulhat, hogy ha megfelelő környezetbe kerülnek, hoyg az utódok hosszú távon - ezer-tízezer-százezer évekről beszélünk - egyre különbözőbbek és különbözőbbek lesznek az első macskáktól, és egy idő után már rá sem ismerünk, annyira. Lsd: legós példa. Kampis úr azt várja, hogy egy legokocka megváltoztatásával a lego-autónkból egy lego-csónak, vagy épp űrhajó legyen. Azzal érvel, hogy neeem, a lego-autó nem alakulhat át teljesen mássá úgy, hogy egy kockát mindig kicserélünk, hiszen nem látunk olyat, hogy ha kicserélünk egy kockát a lego-autóban egyből lego-űrhajó lesz, a lego-autók ilyen téren nagyon konzervatívok. Hátöööö :) Igen, ez csak azt mutatja, hogy nem sikerült megértenie a témát, amiről beszél.


Egyelőre ennyi, nem mennék tovább a következő hozzászólásra, mert kicsit golyószóró-taktikát kezd ölteni ez a beszélgetés a részedről. Először beszéljünk át egy-két dolgot, ha azok megvannak, és tiszták, mehetünk a következőre.

2015. szept. 27. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 76/89 Mojjo ***** válasza:
74%

Ákos13:

Az, hogy valaki ateista, csak annyit jelent, hogy nem hisz istenben/istenekben. Nem kell ehhez tagadni az urat. Hogy világos legyen: nem hinni valaminek a létében, nem ugyanaz, mint hinni valaminek a nem létében. Mindenki ateista, aki nem hisz isten/istenek létében, ezek közül egy réteg pedig kifejezetten hisz isten/istenek nem létében, ők az ún. erős ateisták, az erős ateizmus képviselői.


Nem úgy működik ez a dolog, hogy egy dimenzióban, egy vonalban van az ateista, gonosztikus és hívő, hanem kétdimenziós a kép, lsd:

[link]

2015. szept. 27. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 77/89 Mojjo ***** válasza:
73%
Természetesen agnosztikust akartam írni gonosztikus helyett, sorry.
2015. szept. 27. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 78/89 anonim ***** válasza:
84%
Mojjo, szépen összefoglaltad, te attól tartok, hogy felesleges volt leírnod. Serintem nem fogja végigolvasni.
2015. szept. 27. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 79/89 Clark Kent.. ***** válasza:
35%

Kedves Ákos!


Azt kell, hogy mondjam tévedsz. Charlas Darwin élete végére teljesen ateista lett, és amint az egyik levelében állítja, már rég megbánta, hogy azt a kijelentést tette Istennel kapcsolatban a korábbi könyvében. De erről majd egy másik topikban, mindjárt ki is írom :D

2015. szept. 27. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 80/89 anonim ***** válasza:
0%

Kedves Kérdező!



Minden ateista menekülésben van, menekülnek a saját félelmük elől, menekülnek a halál elől, és mind ez azért van, mert menekülőben vannak az Isten elől.


Egy ateista számára a halál maga a „botrány”, míg egy hívő számára az életének az értelmét adja a halál utáni létezés, és az Istennel történő találkozás.


Egy ateista menekül ezen találkozás elől, míg egy hívő várja ezt.


A menekülő emberek pedig félnek, fél-elemben élnek, mert elszakították magukat Istentől. A fél-elem tudat pedig sok szenvedést okoz, és ez bizony agresszívé teszi az embereket. Ne csodálkozzál hát, ha egy ateista kioktatja, lehülyézi a hívő embereket.


Nagyon kell szeretnünk az ateista embereket, még akkor is, ha le néznek, vagy akár lehülyéznek bennünket.

2015. szept. 28. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!