Mitől lesz valaki ateista?
Azt addig vágom, hogy valaki szerint nem szükséges Isteni beavatkozás az élet működéséhez. De mi alapján tagadom valami olyasmi létét amiről nincs semmiféle tapasztalatom, sem pedig bizonyítékom arra, hogy nem létezik. Tudom, most jön a spagetti szörny, hogy nem tagadhatom a létezését, mert nem tudom cáfolni és láss csodát: nem is tagadom. Egyszerűen nem érdekel ha az ateisták a spagetti szörnyben hisznek és nem is próbálom meg bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Legfőképp nem alapítok egy csoportot aminek neve ennek a lénynek a nem elismerését hangoztatja, mert egyszerűen
1, nem érdekel, hogy van e
2, nem is tudom cáfolni
Szerintem ésszerűbb lenne egyszerűen nem foglakozni vele, mintsem tagadni a létét. Tagadni csak tényekkel a kezemben tudok, az nem elég, hogy szerintetek valami nem ésszerű. Tehát elérkeztünk ahhoz a ponthoz, mikor nem foglalkozunk valamivel, de hogy jutunk el oda, hogy tagadjuk is annak létezését? Mi az a valami ami miatt a semleges nemtörődömség ellenséges tagadásba csap át?
Hogy a kérdésre is válaszoljak, mert egyre kevesebb a hiteles keresztyén, a vallásokból már kiábrándulnak az emberek. Olyan ez mint egy élő és egy halott ember közt a különbség.
Az igazi hit élteti az embert, míg a hamis hit undorítja.
nem én vagyok a hívő ebben az ügyben sem, hanem a magukat ateistának mondók, akik ugranak a tudomány szóra, de nem gondolkodnak hanem csak elfogadnak, mert idegenkednek mindentől ami esetleg arra utal, hogy ők valamit nem tudnak vagy tudhatnak.
Sosem fogjuk megtudni -hacsak nem istentől- mert belülről nem megismerhető a világunk. Én legalábbis logikailag erre jutottam.
"Az igazi hit élteti az embert, míg a hamis hit undorítja."
ja, pl. az ószövetség.
"Beleáshatod magad, kezdetnek pár évig tanulgathatod az alapokat a főiskolán, vagy az egyetemen, aztán megismerheted a szakvéleményeket és aztán magad is kutathatsz, hátha jobb elmélettel rukkolsz elő, valószínű a Nobel díj, ha jobbat tudsz.
Sceptic feljebb jól leírta pont ezt a jelenséget, de úgy látszik nem fog elérni a tudatodig."
Hát igen, az eléggé laikus leírás. De nem kell ezt évekig tanulni. Különben is amit pár éve mondtak az már "túlhaladott", érvénytelen. Sceptic leírásánál ezelőtt 20 évvel is összehasonlíthatatlanul többet tudtam erről a témáról. Nem véletlen, hogy kinőttem az ateistaságból -talán, bár még magam sem tudom.
#26: Jók a kérdések, bizony jók.
"1 Távolságok problémája:
A relativitás elmélet azt mondja, hogy a fénysebesség az abszolút határ.
Az Univerzum 13,7 milliárd éves. A tőlünk ismert legtávolabbi csillagászati objektum a 12,8 MRD fényévre lévő J1427+3312 nevű kvazár. Ezek szerint 0,9 MRD év alatt tett meg 6,4 MRD fényévnyi utat, hiszen annak a fénynek amit mi arról a kvazárról látunk, 12,8 MRD évvel ezelőtt kellett elindulnia onnan, ahol mi most látjuk."
Honnan jött a 6,4mrd fényévnyi út a leírásodban? Ezt nem egészen értem. Ezt írd le kérlek, és megpróbálok választ adni a "távolság problémájára".
"2 Hőmérséklet problémája:
Egy anyag úgy tud lehűlni, hogy hőenergiát ad le más anyagnak vagy a környezetének. Ha nem tudja leadni a hőenergiáját, akkor nem hűllik le. A szigetelések pont azt a célt szolgálják, hogy egy adott dolog minél kevesebb hőt tudjon leadni.
Ha volt egy irtózatos erejű robbanás és a vele járó elképesztő forróság, akkor mitől hűlt le az univerzum? Minek adta le a hőenergiáját, ha rajta kívül nincs semmi más? "
Nem adta le az energiáját, mivel valóban nem volt minek leadnia az energiáját. Az jelenleg is itt van az univerzumban, csak az a tágulása során annyira felhígult, hogy közben lehűlt.
Mi az a hőenergia? Végső soron a részecskék mozgási energiája. Egy részecske ha hőenergiát nyel el, akkor megnő a belső energiája, vagyis a rezgésszáma, gyorsabban fog rezegni. Amikor leadja a hőjét, akkor a rezgése lelassul, visszatér alapállapotba, miközben kisugároz egy fotont. Ez a foton addig utazik a térben, amíg nem talál el egy másik részecskét, hogy abban elnyelődve annak belső energiáját növelje meg, ezzel emelve a részecske hőmérsékletét. Tehát amíg úton van a foton, addig az a hőenergia amit magával szállít, kvázi konzerválódik, pufferelődik benne.
Namost, mivel univerzumunk tágul, a benne lévő részecskék közötti távolság egyre nő, vagyis egyre több ideig tart a fotonnak, mire fel tud melegíteni egy újabb részecskét. Tehát az univerzum energiája nem veszett el, hanem folyamatosan úton van részecske és részecske között, fotonok formájában. Jelenleg is univerzumunk minden köbcentijében fotonok milliárdjai száguldoznak keresztül-kasul, itt a Földön is meg kint a galaxisközi térben is. Teháűt a hőenergia nem csökkent, csak épp egyre több időt tölt utazással, mire el tudna nyelődni egy útjába eső részecskében, és amíg utazik, addig a részecskék nem kapnak energiát. Ezért lesz egyre hidegebb és hidegebb univerzumunk egy adott térrészének átlagos hőmérséklete.
"3 Kinetikus problémák:
Volt egy elképesztő erejű robbanás, ami egy igen erős dinamikus állapot. A robbanás következtében minden elképesztő sebességgel távolodik egymástól. Ugyanakkor a galaxisok és a naprendszerek létrejöttét egy statikus állapottal magyarázzák, ahol az űrben a gázok szép nyugodtan lebegtek. "
Először is szögezzük le, hogy semmiféle robbanás sem volt univerzumunk születésekor. Sajnos a jelenség magyar neve (Ősrobbanás) eléggé félrevezető ilyen értelemben, de nincs mit tenni, ez honosodott meg (nem mintha az amerikai "Big Bang" név reményteljesebb lenne).
Részecskék sem voltak, egy darab sem, csupán energia, mely nem más, mint fotonok tömkelege. Az első részecskék csupán univerzumunk születését követő kb. 300.000 év környékén kezdtek szintetizálódni, ők voltak az első protonok, vagyis hidrogén-atommagok.
Másrészt nem tudom kik magyarázzák a csillagok és galaxisok létrejöttét statikus állapottal, meg hogy "nyugodtan lebegnek" a térben, de többet ne figyelj az illetőre, mert baromságokat hord össze.
Univerzumunk a születése óta dinamikusan változik, hol gyökeresen, hol csak nagyon lassan, és ahogyan haladunk előre az időben, úgy lesz a változása egyre kevésbé szembetűnő. Vagyis egyre több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valamiféle változást tapasztaljunk. Pont azért, mert a változást okozó kölcsönhatások megtörténéséért felelős fotonoknak a tágulás miatt egyre nagyobb utat kell megtenniük két részecske között, vagyis egyre ritkábban tudnak univerzumunk építőkövei egymásra hatást gyakorolni.
"További kérdések:
Mi robbant fel? "
Semmi. Nem robbanás volt, legalábbis nem a szó hétköznapi értelmében. Nem lehet azt mondani, hogy az egy ugyanolyan robbanás volt, mint amit egy petárda vagy kézigránát produkál, csak annál sokkal nagyobb energiával robbant. Nem csak mennyiségi, méretbeli, hanem már minőségi különbség van egy petárda pukkanásakor és az univerzumunk születésekor lejátszódó jelenség között, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Hogy miből született univerzumunk? Fogalmunk sincs egyelőre, a dolog jelenleg is kutatás alatt áll. Ám ahogyan próbálunk egyre visszább tekinteni az időben, úgy kezdenek a problémák is egyre makacsabbak lenni, ráadásul sokasodni is, vagyis hatványozottan nő az egyre távolabbi múlt kiderítésére irányuló erőfeszítéseinkkel szembeni ellenállás.
"Miért robbant fel? "
Ez meg a másik nagy kérdés, ami mögött jelenleg is egy óriási kérdőjel áll. Az univerzumunkat alkotó jelenlegi anyag mindig is létezett, legfeljebb más formában, mint jelenleg. Ha meglenne a "Mi kezdett tágulni?" kérdésre a válasz, akkor már könnyebb lesz kiokumlálni a "Miért kezdett tágulni?" kérdésre is a választ.
"A semmi nem szokott felrobbanni. "
Ez így igaz, nem is mondja egyetlen tudós sem, hogy a semmi robbant fel. De ebben legalább maximálisan egyetértenek :)
Legfeljebb azok a vallásosak szajkózzák fáradhatatlanul azt, hogy a semmi robbant fel, akiknek halványlila gőzük sincs a tudomány mai állásáról, sem a fizikáról, sem az univerzumról, sem annak működéséről.
"Ha valami robbant fel, akkor mi volt az és hogyan keletkezett?"
Épp ezt kutatják a tudósok is, csak türelem. Ha elegendő ideig tudnak kutatni, elmélkedni, kísérletezni, ígérem hogy meglesz erre a kérdésre is a válasz. Elvégre is egy több milliárd éves, több milliárd fényév átmérőjű, elképzelhetetlen anyag- és energiamennyiséget tartalmazó univerzumról van szó, amely már ki tudja hányszor és milyen változásokon ment keresztül nem éppen rövid léte alatt, amely változások között volt ám igazán gyökeres is. Igazán nem várhatjuk el a tudósoktól, hogy egyik napról a másikra kiderítsenek minden apró részletet és minden felmerülő kérdésre választ adjanak.
De persze ha neked mégis azonnali válaszok kellenek, akkor válassz magadnak egy vallást, akár találomra, és minden kérdésedre azonnal választ tudnak nyújtani, megkérdőjelezhetetlenül és megingathatatlan bizonyossággal. Persze, minél gyorsabb valami, annál pontatlanabb is, ez már csak ilyen dolog, ez univerzumunk sajátossága.
"Sosem fogjuk megtudni -hacsak nem istentől- mert belülről nem megismerhető a világunk. Én legalábbis logikailag erre jutottam."
Leírod nekem a kiindulási pontot (tézist) és az abból fakadó gondolatmenetet, aminek végkövetkeztetéseként arra jutottál, hogy belülről nem megismerhető a világunk? Kíváncsi vagyok rá, hogyan jött ez ki.
". Igazán nem várhatjuk el a tudósoktól, hogy egyik napról a másikra kiderítsenek minden apró részletet és minden felmerülő kérdésre választ adjanak."
Nem is ezt várjuk el!
Azt várnánk el; hogy hagyják végre abba azt akik csinálják,
hogy a tudomány eredményei közül csak az ateizmus mellett szólókat veszik figyelembe, majd ezen az alapon a hívőket tudománytalannak,tudatlannak, stb... titulálják.
És erre hivatkozva elérték, hogy sok hátrány érjen minket.
Kedves Sceptic Hawking pontosan azt állítja, hogy a semmiből lett minden a "Nincs Isten, senki sem teremtette az univerzumot" című előadásában. Azt állítja, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi, csak egy elképzelhetetlenül kicsi fekete lyuk és a nagy semmiből egyszer csak hopsz keletkezik egy proton önmagától. A kvantumfizikában megfigyelt viselkedésüket alapul véve véli így. Nem akarok vitatkozni veled, mert lényegében egyet értünk, mármint azzal a megállapításoddal, hogy a semmiből nem lesz semmi és hogy egyenlőre nem tudjuk miből és hogyan keletkezett az univerzumunk. Ezt csak azért jegyeztem meg, mert azt írtad, hogy "egyetlen tudós sem állítja", hogy a semmiből lett minden.
A kérdezőnek: Valahol mindenki ateista ez csak nézőpont kérdése. Nagyon tág fogalomkör ez ahhoz, hogy mindenkit egy kalap alá vegyünk és így vizsgáljuk a kérdést. Akikről te írsz csak egy kis részét teszik ki a nagy egésznek, a többség nem akarja cáfolni azt ami szerinte nincs. Legfeljebb csak a beszélgetés kedvéért hoz fel ellenérveket és ez tűnhet úgy, hogy egy szerinte nem létezőt próbál cáfolni.:D Kevés olyan embert ismerek aki meggyőződéssel vallja Isten létét de elutasítja a tanításait méghozzá úgy, hogy nem állít fel vele szemben más szerinte igazabb, jobb, hatalmasabb teremtőt.
#39:
"Azt állítja, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi, csak egy elképzelhetetlenül kicsi fekete lyuk, ..."
Ha neked egy fekete lyuk az egyenlő a semmivel, akkor szerintem ennek a vitának nem sok értelme van... Értem, hogy mire gondolsz, de pont az ilyen kijelentések erősítik meg a laikusok széles rétegét a félreértelmezett, aztán untalanul szajkózott félinformációk maximális igazságtartalmában. Tudni kell a fizika nyelvén is ahhoz, hogy Hawking által mondottakat úgy tudjuk befogadni, ahogyan azt ő gondolja.
Elhiszem, hogy azonos állásponton vagyunk, de valóban szükséges egy bizonyos szintű fizikai ismeretmennyiség ahhoz, hogy értelmezni tudjuk azokat a kijelentéseket, amelyeket a tudósok tesznek.
A másik dolog, hogy arról sem vagyok meggyőződve, hogy akik magyarra fordították a Hawking által mondottakat, azok tudtak a fizika nyelvén. Így aztán rém egyszerű félrefordítani bizonyos kijelentéseket, még akkor is, ha egyébként akár anyanyelvi szinten is beszél az illető mindkét nyelven. Elég csak egyetlen szót, kifejezést nem oda tenni a mondatban, ahová való, és máris teljesen más értelmet kap az egész mondat. Sajnos nagyon sokszor ebből is adódnak a félreértések, félreértelmezések.
#38:
"Azt várnánk el; hogy hagyják végre abba azt akik csinálják,
hogy a tudomány eredményei közül csak az ateizmus mellett szólókat veszik figyelembe, majd ezen az alapon a hívőket tudománytalannak,tudatlannak, stb... titulálják. "
Te itt most sikeresen összemostál két teljesen külön dolgot, és ahogy a korábbi hozzászólásaidat elnézem, nem vagyok benne biztos, hogy nem szándékosan.
Az egyik dolog, hogy hiába vizsgálja a tudomány univerzumunkat akármilyen szűrővel, műszerrel, módon és számban, egyszerűen semmiféle jelét nem találta eddig, hogy létezne is bármelyik isten, amely általában a különböző vallások központi eleme, alfája és omegája. Egyikkel sem találkozott még, nyomát sem lelte, így aztán nem is tud olyan kijelentéseket tenni, amely a hívők szemében nem az ateizmus mellett szólna.
Éppen ezért, tudomány pont a fentebbiekből kifolyólag egyáltalán nem foglalkozik a vallások által állított dolgokkal, se nem erősíti, se nem cáfolja azokat. Egyszerűen nem foglalkozik vele, mert nem is látja nyomát. Tudománytalannak az olyan kijelentések számítanak, amelyeket a hívők előszeretettel szoktak mondogatni "érvként", lásd pl. a #19-es válaszodban leírt mondatot, amelyről korábban már leírtam a véleményem. Na az tudománytalan volt, amit ott kijelentettél.
Tehát nem a tudomány az, aki istentelen dolgokat állít. Hanem némelyik túlbuzgó hívő az, aki még a feltétlen szükséges ismeretanyagoknak sincs birtokában, de azért a tudomány nevében tesz olyan kijelentéseket, amelyek valóságtartalma konvergál a nullához.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!