Mitől lesz valaki ateista?

Szerintem is kétféle ateista van.

De nem gyenge vagy erős a különbség, hanem az ok.

Az egyik típust én "dac-ateistának" szoktam hívni. Ez az, aki elégedetlen sorsával, ezért Istent hibáztatja, bosszúból nem AKAR hinni benne.

A másik típust én úgy hívom, hogy "megtévesztett-ateista".

Ezek között sok, az igazságot őszintén kereső ember is van. Én is ilyen voltam, később Hívő lettem.

A "megtévesztett-ateista" azért ateista, mert gyerekkorában nem hallott mást a környezetében, mint a materialisták "verzióját".

Például:

1. "Régen mindenki hívő volt. Aztán jött Darwin az evolúció elmélettel, amit tudományosan egyértelműen bizonyított, és ezzel bizonyította Isten nemlétét."

2. "A Papok/Lelkészek (mint földbirtokosok) régen kizsákmányolók voltak; ma is csak a pénzét akarják a hívőknek."

3. "Az Egyházakban mindent a Papok/Lelkészek mondanak meg.

nem gondolkodnak önállóan az emberek."

A "megtévesztett-ateisták" közül azok akik az igazságot keresik, sokan ateistából Hívőkké lesznek; ha felismerik, hogy korábbi álláspontjuk téves (ahogy az az én életemben is történt).

Például:

1. Megtudják, hogy teremtés mellett legalább annyi tudományos érv szól, mint a Darwinizmus mellett. Míg utánajárva, mik is a Darwinizmus mellett szóló érvek, elégtelennek találják azokat.

2. Isten nevével valóban sok visszaélés is van. De van nagyon sok hiteles életű Lelkész/Hívő ember is.

És nagyon sok alapjában jól működő Gyülekezet is.

3. A Hívők bíznak Istenben, ezért igaznak tartják a Szentírásban leírtakat. De ettől még önállóan gondolkodnak. Ahogy egy ateista elhiszi, amit bizonyos könyvekben olvas, bizonyos személyek tanítanak Neki; pedig ott csak emberek szaváról van szó; és ettől még önállóan gondolkodó embereknek tartják Őket. Akkor miért ne lennének önállóan, logikusan gondolkodó emberek a Hívők?

Még valami: Mielőtt valaki figyelmeztet, hogy a Kereszténységen és az ateizmuson kívül van még sokféle nézet, jelzem hogy tudom. De én csak a kereszténység nevében reagálhattam, mint keresztény. Ráadásul az utóbbi évtizedek (többnyire politikához kötődő) harcos ateizmusa elsősorban a Kereszténységgel szemben támadt.

"1. Megtudják, hogy teremtés mellett legalább annyi tudományos érv szól, mint a Darwinizmus mellett. Míg utánajárva, mik is a Darwinizmus mellett szóló érvek, elégtelennek találják azokat. "

Említs kérlek egy darab tudományos érvet is a teremtés mellett. (Pro tip: nincs ilyen.)

"Arról van szó, hogy isten nem tesz semmit. Még ha létezik is akkor sem, ebből bárki számára világos, hogy a beavatkozó isten nincs. Miért kéne további vizsgálódás a nem beavatkozó istenre? A vallásosak sem ilyen istenben hisznek, ezt már eldöntöttük."

Ez nem így van. Minden élő hitű ember + vallásos emberek többsége is (és ebből szempontból mindegy milyen vallásról van szó) igenis egy cselekvő Istenben hisz.

A magad nevében eldöntheted, hogy miben hiszel, de mások nevében nem!

Európában az ateizmusnak társadalomtörténeti, kulturális hagyományai vannak, ez pedig a görög gondolkodás.

A gondolkodásunk két szellemi talapzaton nyugszik : a görög-római kultúra és hagyománytörténet, valamint a zsidó - keresztény hagyománytörténet. Az ateizmus elsősorban a görög térszemléletből adódik.

Alany + állítmány + tárgy. Ez a görög gondolkodás alapja és mi is ennek vagyunk a hordozói. A megismerésben mindent tárgyiasítani akarunk, a láthatóság, a megismerhetőség a fő szempont, nem az elképzelhetőség. Csak az a biztos tudás, amire rá tudunk mutatni, aminek nincs tárgya, az nem tudás, átbillen a megismerhetetlenség tartományába, ahol a hit váltja fel a megismerhetőség lehetőségét.

A zsidó - keresztény gondolkodásban a fő motívum az idő. ".. Valami lesz, majd az időben, addig várunk, amíg eljön az idő, amíg eljön Isten, a Megváltás..."

Nem kérdés, hogy a világ leképezésének és pontos megismerésének melyik szemlélet az egyedüli letéteményese, ebből adódóan, nincs átfedés és közös pont tudományos gondolkodásban és a vallásos hitben, bármit mondanak is a vallások képviselői.

Tehát az ateizmus így kapcsolódik az antikvitáshoz, a görög térszemlélethez, - ami alapja minden tudománynak - és magához a tudományos gondolkodáshoz.

Ez nagyjából így van, ahogy a kérdező leírta.

Ha már a Spagettiszörnyet hoztad fel, azt mindenki nagyjából hasonlóan értelmezi, ezért maradjunk annál és most képzeld el, hogy körülötted egy csomóan benne hisznek. Addig rendben van, hogy Te nem törődsz vele, de amikor hallod, hogy imádkoznak hozzá, meg bizonygatják a létét, mindenféle templomban tisztelik és úton útfélen találkozol a híveinek a tevékenységével, akárcsak az emblémájukkal, vagy a felhívásaikkal, a szlogenjeikkel és szembesülsz azzal a ténnyel, hogy téged, aki nem hiszel benne, valami szörnyetegnek tekintenek. Az hagyján, hogy a buta hitükben téged a nemlétező Spagettiszörny a végén megzabál, ezen csak nevetsz, de ha a történelemben az lenne, hogy a hívők gyakran a kezükbe vették a jog és igazságszolgáltatást, akkor már gyanúsabb társaság lenne a szemedben is, mert a Spagettiszörnyhívők máglyára is vethetnek bárkit, sokszor még az is elég, ha valaki kevesebb sajttal képzeli el, vagy több paradicsommal, ha érted a párhuzamot, mert bizony a kereszténységre nagyon is passzol ez a behelyettesítés.

Szóval alapvetően hidegen hagy minden ateistát a vallás, de néha előfordul, hogy valaki, ha ilyen közegbe kerül, akkor vitatkozni próbál, érvelni és rávilágítani a tényre, hogy Spagettiszörny aligha létezik, amíg rájön, hogy semmi értelme az ilyen jellegű felvilágosításnak és onnantól már csak a vadabb dolgokra figyel, mert ezek a Spagettiszörnyhívők könnyen belelovalják magukat bármibe és sosem árt figyelemmel kísérni, miről is prédikálnak éppen, mert sok minden kitelik tőlük.

Aztán meg a legtöbb ateista békén hagyja a hívőket, nekik ugyan tökmindegy, milyen spagettiben hisznek egyesek.

"ha valaki kevesebb sajttal képzeli el, vagy több paradicsommal"

Korán reggel ilyen szép mondatot írni, minden tiszteletem! És még a problémát is megmagyaráztad: azért zavarja az ateistákat a kereszténység, mert a keresztények kiváltságot élveznek nagyon sok esetben, illetve a agresszív, tolakodó térítési kísérleteik miatt (lásd Jehovák)

13-asnak:

Csak egy példa a sok közül:

Ha a világegyetemet egy ősrobbanás hozta volna létre, amit semmilyen külső erő nem befolyásolt, akkor a szétszóródó anyagrészecskéknek teljesen egyenletesen kellene eloszlaniuk a térben.

Egy értelmes teremtés viszont logikus magyarázat arra; hogy ezek az anyagrészecskék különböző sűrűséggel helyezkednek el, sőt mi több: működőképes világegyetemet alkotnak.

(Arról már nem is beszélek, hogy mi idézte volna elő az ősrobbanást, ha az ott fölrobbant valamin kívül nem volt semmi.)