Mitől lesz valaki ateista?
Azt addig vágom, hogy valaki szerint nem szükséges Isteni beavatkozás az élet működéséhez. De mi alapján tagadom valami olyasmi létét amiről nincs semmiféle tapasztalatom, sem pedig bizonyítékom arra, hogy nem létezik. Tudom, most jön a spagetti szörny, hogy nem tagadhatom a létezését, mert nem tudom cáfolni és láss csodát: nem is tagadom. Egyszerűen nem érdekel ha az ateisták a spagetti szörnyben hisznek és nem is próbálom meg bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Legfőképp nem alapítok egy csoportot aminek neve ennek a lénynek a nem elismerését hangoztatja, mert egyszerűen
1, nem érdekel, hogy van e
2, nem is tudom cáfolni
Szerintem ésszerűbb lenne egyszerűen nem foglakozni vele, mintsem tagadni a létét. Tagadni csak tényekkel a kezemben tudok, az nem elég, hogy szerintetek valami nem ésszerű. Tehát elérkeztünk ahhoz a ponthoz, mikor nem foglalkozunk valamivel, de hogy jutunk el oda, hogy tagadjuk is annak létezését? Mi az a valami ami miatt a semleges nemtörődömség ellenséges tagadásba csap át?
válasza:"A világegyetem globálisan valóban tágul, de ez a kisebb rendszerekre nem vonatkozik. "
Én is így gondolom, de olyan elmélet is van ami szerint az univerzum végül is "szétsugárzódik". Eszemben sincs állást foglalni a különböző elméletek és feltételezések között. Leírtam itt már néhányszor, hogy nem tudjuk. Sok lenéző, övön aluli ütést bevisznek itt az ateisták -mondván, hogy a tudomány a tapasztaláson alapul. Bevallom, most én sem törekedtem arra, hogy kristály tisztán "harcoljak". Talán mentség számomra, hogy esélyem sem lenne, ha csak én tartanám be a szabályokat.
A kérdezővel értek egyet. Sosem értettem meg, hogy miért kell egyes embereknek mások hitét rombolni. Mi ebben az öröm, miért jó ez nekik? Miért nem tudják elfogadni, hogy az isten hívőknek úgy kerek a világ, ahogy ők gondolják, ateistáknak meg isten nélkül.
Megmondom miért. Mert nem tiszteljük a másikat. Egoiznusból, mert mi vagyunk az okosak, a szépek a jók, a másik meg a hülye. Elvégre valamivel indokolni kell a mi okosságunka! A vita csak látszólagosan folyik istenről. Valójában magunkról vitázunk.
Adva volt közel-keleti kis nép amely elérte, hogy a világ az ő kreált, összelopkodott eredetmondáját elfogadja a sajátjának. És a világ elfogadta. Azóta is ennek a mocskától szenvedünk. A jóérzésű ember, akinek nyitva van a szeme is, az berzenkedik ettől a mocsoktól. Attól, hogy ő eredendően bűnös. Ha csak ebből indulok ki, megértem az ateisták ellenérzését. Ráadásul vannak szekták amelyek fennen hirdetik ezt a mocskot, zaklatnak vele, lesajnálnak másokat, lásd JT. Felsőbbrendűnek, kiválasztottnak tartják magukat. Ha más zászló alatt is, de lényegében követik "kiválasztottságban" elődeiket. A kereszténység alapítása is elég aggályos, a működése 2000 éven keresztül szintén szennyes. De hát ez sem csoda. A Saulból lett Paul és Jézust folyamatosan megkérdőjelező Péterből talán nem is következhetett más.
Tehát nem csoda ezek után az emberekben kialakult ellenérzés a keresztény istennel szemben. És mivel itt európában ez az isten az isten, ezért ő az ellenség. Ez ugyan általánosítás, de attól még ez van.
Tehát van az ateisták fejében 3-4 olyan ok is, ami miatt a nemtörődömség helyett tagadnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!