"Kedves " Hovind hívők, illetve más kreacionista irányzatokat követők. Válaszolnátok néhány kérdésre?
Ti állandóan azért kardoskodtok hogy az elméleteteket kezeljék tudományosan elfogadott,korrekt és versenyképes elméletként.
Nos,ha tényleg ezt akarjátok,akkor leszek egyedüli ateistaként az oldal történelmében,aki erre kísérletet tesz.
Remélem tisztában vagytok vele hogy a tudományOs elméleteket tesztelsnek és kísérleteknek kell alávetni,valamint a többi tudományos elmélettel kell versenybe állítani,melyik a legjobban igazodó a bizonyítékokhoz és melyikben van kevesebb találgatás.
És csupán 6 egyszerű kérdést tennék fel amit egy versenyképes elméletnek el kell tudnnia hárítania.
Nos,a kérdések a következők:
1.)Ha volt özönvíz hol van a rengeteg üledék?Egy év szerintem elég idő ahhoz hogy csak egy rétegnyi üledék keletkezen.Tehát hol van az a mindenhol megtalálható üledékes kőzetréteg,ami mindenhol egybefügg.Valamint ha képződött is ilyen réteg akkor hogy lehetnek üledék mentes csupasz ősföldek?
2.)Ismét geológia.Ha a hegységek órák leforgása alatt keletkeztek,akkor nem szabadna gránitból áló hegységeknek létezniük.A gránit ugyanis a Föld mélyén keletkezik és igazán hoszú idő alatt.Ez aból következik hogy a gránit szerkezete eltér a többi vulkanikus kőzetétől.A gránitban ugyanis igencsak nagy kristályok láthatóak.Ezek a kristályok egy bazaltban például nem láthatóak,mert a bazalt mikor a felszínen gyorsan folyt és gyorsan szilárdult meg,nem volt a kristályokna elég idejük a növekedésre.A gyorsan folyó bazalt a gyors megszilárdulás hatására nem növeszt nagy kristályokat.A gránit viszont elég időt tölt a mélyben és így bene nőhetnek a kristályok.Szóval mivel magyarázátok mondjuk a Velencei-hegység létét?
3.)Mivel magyarázzátok hogy a vizi őslények is kihaltak ?És ne hozakodjatok elő Nessi vel.A bizonyítékok a létére egyenlők a nullával.Tehát hova tőnt mondjuk a plesioSaurus,az ophtalmosaurus,a liopleurodon és még néhányany.
4.)A radiometrikus kormeghatározásnak miért nincs jelentősége?A trícium segítségével évre pontosan határozták meg borok palackozási korát.Ha tudtok tudományosan elfogadható oldalt linkelni akor jöhet (tehát ne index,meg origó legyen)
5.)Azt mondjátok hogy a dinoszauruszok fosszíliái az özönvízkor képződtek.Nos tisztában vagytok a saját állításaitokkal?Azt állítotátok hogy a Grand kanyont egy özönvíz vájta ki.Nos ha egy kanyont ki tud vájni,akkor azokat a lábnyomokat a puha homokba,iszapba,sárba nyomódva nem mosta volna el?
6.)Azt mondjátok hogy a lemeztektonikát az özönvíz indította el,mely a Föld bűntől való megtisztításáért volt.Na akkor kérdezem:Az Ion meg a marson is laknak?Mivel ezen a két égitesten is felfedezhető a lemeztektonika jele.(A Marson már nincs)
Ha csak egy kicsi hiteleséget szeretnétek a tudomány felől ,akkor válaszoljatok.
17/f
válasza:86 nak.
Ki írta ezt a cikket? Te?
Rendben, lehet, hogy Hoyle belekontárkodott a biológiába, de aligha kap érte Nobel díjjat.
A többit meg már figyelmedbe ajánlottam, de Te csak hajtogatod, lehetetlen, nem alakulhat ki, nem úgy volt.
Ráadásul minősíted a tényeket, de ezzel sajnos nem a tények lesznek degradálva.
A véletlen szerepe sem tisztázott a számodra, pedig számtalan esetben jelen van a világban. A ponty például egyszerűen úgy gondoskodik a fajfenntartásról, hogy rengeteg ikrát szór a vízbe, egyszerűen a véletlenre bízva, hogy melyik marad életben, melyik utódja az ügyesebb, a szerencsésebb, amelyik felnő majd.
A több milliónyi spermium, az ember esetében szintén ellentmond annak a tételnek, hogy Isten akarata nélkül egy fűszál sem nőhet. Minek van akkor arra szükség, elég lenne egy is, egy megfelelő.
Ekkora elrendeltség, irányítás esetén enyhén szólva érthetetlen a szabad akarat, amit még a próféciák is megbolondítanak, hiszen a beteljesülésük pillanatában semmi választási lehetősége nincs az érintetteknek.
Nekem a véletlen jelentős szerepet kap az életben, de Te is jobban tennéd, ha elfogadnád az abiogenezist, hiszen az élet csak az építőelemeiből keletkezhet, házat is csak téglából épít az Úr is, malter, tégla, malter, tégla - ez a módja.
Sárból gyúrt ember, meg oldalbordából klónozott asszony, nehéz ügy, öt, hatezer éve elment, jobbat találj ki, manapság ez kevés.
Ha akarod, elfogadhatod, lelked rajta, a Te dolgod. A helyedben nem vonnám kétségbe, ami bizonyított, meg ami nagyon is lehetséges, de amint azt értelmes, tanult vallásos teszi, a kiindulópontban, ahol tényleg nincs még megfelelő bizonyíték, ott keresnék fogást, mégpedig a szokásos módon, hogy mindez Isten akaratából történt.
Ezt ugyebár senki sem cáfolhatja, nem létező lény nem létező akaratát senki sem kérdőjelezheti meg, erre nincs ellenbizonyíték, nincs mit ellene szegezni, de szerintem nem is szükséges.
Az evolúció is teljesen bizonyított, az ellene való ágálás csak huzakodás, teljesen értelmetlen, szócséplő vita. Nem ismétlem feleslegesen az eddig elhangzottakat, olvasd el mégegyszer és próbáld meg megérteni. Belátom, nem könnyű számodra, de itt már nincs mit tenni.
üdv
válasza:"Ki írta ezt a cikket? Te?
Rendben, lehet, hogy Hoyle belekontárkodott a
biológiába, de aligha kap érte Nobel díjjat." Szóval csak Hoyle? A híres Wald professzor, vagy Hichting vagy a többi biológus professzor véleménye nem számit? Azok elkerülték a figyelmedet? "A véletlen szerepe sem tisztázott számodra, pedig számtalan esetben jelen van a világban." Ki mondta hogy nincs, de hogy az egész élet keletkezését betudni annak, szánalmas. "A több milliónyi spermium az ember testében szintén ellent mond annak a tételnek, hogy isten akarata nélkül egy fűszál sem nőhet." Ezt honnan veszed? Esetleg egy igeversel alátámasztanád?
válasza:"házat is csak téglából épít az Úr is, malter, tégla, malter, tégla - ez a
módja.
Sárból gyúrt ember, meg oldalbordából klónozott
asszony, nehéz ügy, öt, hatezer éve elment,
jobbat találj ki" Vagy lehet, hogy nem is szükséges? A Biblia azt írja, hogy a föld porából lettünk megformálva, és a föld porában kivétel nélkül az összes építőelem jelen van, a házas példáddal meg épp magad cáfolod, hány házikót láttál te a természetben magától létrejönni?? Egy háznál még a leg kezdetlegesebb élőlény is sok ezerszer bonyolultab, akkor vajon a véletlen folytán jöttek létre? Most persze jöhet az a duma, hogy a téglák nem úgy viselkednek mit a molekulák, de ha ez az agyoncáfolt érved van, akkor inkább hagyd a fenébe. " Ha akarod, elfogadhatod lelked rajta, a Te dolgod. "A helyedben nem vonnám kétségbe, ami bizonyított" Bizonyított? Na ne nevettes, hol van bizonyítva az, hogy élettelen anyagból kialakult az élet, megmutatnád? Holvannak az annyira hangoztatott egymásból kifejlődött fajok átmeneteinek a bizonyítékai? Hol? És még sorolhatnám a hiányosságokat a végtelenségig, de egy a lényeg, amit jó lenne, ha bevernének az evolucionisták a pici fejükbe, ez nem bizonyitott tény, hanem egy még hipotézisnek is rossz elmélet.
válasza: válasza:Utolsó.
Miért is lenne az hülye érv hogy a molekulák meg a téglák nem ugyanúgy viselkedneK?Talán nem igaz?Te már láttál két téglát öszeálni?Gondolom nem.Molekulát viszont lehet látni bonyolultabb formába összeállni.Különben ha teneked ilyen másolási kényszered van,akkor én is másolgatok.Ez egy régebbi válaszom az abiogenézisre.
5 milliárd éve,az akréciós korong anyaga elkezdett sűrűsödni és kisebb nagyobb kavicsokká állt össze.A kavicsok nagyobb gravitációs vonzóerejük miatt még több anyagot építettek magukba. És így növekedtek.Ez így ment tovább évmillókon át mígnem kisebb bolygók ki nem alakultak.Ezekből rengeteg volt így alkamakkor keresztezték egymás pályáját.Ilyenkor a két égitest egymásbaolvadt vagy csak egymásnak ütközött.A Föld Végül kialakult és nagyából 4,6 milliárd éve ő is átélt egy nagyából Mars méretű égitestel való ütközést.Az ütközés miatt a bolygónk forgástengelye megdőlt a merőlegeshez képest és a kirepülő törmelékből kialakult a Hold.Ezt bizonyítják a holdi kőzetek oxigén izotópos kormeghatározásából származó adatok.A Föld ekkor még forró és oxigénben szegény légkörrel rendelkezett.A földi víz csak év tízmilliók múltán jelent meg.A legvalószínűbb elképzelés hogy meteor becsapódások szállították ide a vizet.Erre szintén bizonyíték a földi és a meteorok vizsgálata.Kiderült hogy a földi víz hidrogénjének prótium és deutérium aránya egyenlő a meteorok vízével. Aztán megkezdődött a kőzetek és gázok oldódása.A víz akkoriban telített lehetett egyszerűbb molekulákkal és köztük aminósavakkal.A légkör pedig nitrogént , vízgőzt és más szerves anyagokat tartalmazott.Ezek évmilliókon át keveredtek , bomlottak és minden lehetséges módon kapcsolódtak egymással.
Ezt részletesebben leírom.
A komplexitás növekedéséhez szükséges valami energiaforrás.Ezt az energiaforrást a Nap képviselte.Mellette voltak még kisebb energiájú energiaforrások is amilyenek például a geotermikus kürtők de a Nap volt a legfőbb.A molekulák ezt az energiát használták fel.De a történet korántse ilyen egyszerű.A légkör oxigénben szegény volt.Ez pedig azt jelenti hogy nem volt ózon ami megvédje a talajt és a molekulákat a sugárzástól(röntgen,UV)Emiatt a molekulák folyton kivoltak téve a sugárzásnak,minek hatására felbomlottak és lesüllyedtek a mélyebb vízrétegekbe.A mélyebb vízben már nem volt jelentős a molekulák növekedését gátló Uv sugárzás.Mikor lesüllyedtek már szabadon növekedhettek ugyanis
1.nem rombolta szét a sugárzás
2.A felső rétegben elbomlott molekulák alkotóelemei lesüllyedtek és állandó építőanyag forrással látták el a mély rétegben fekvőket.Aztán még ott volt az agyag is.Az agyag szerkezete nagyon bonyolult ezért egy mintát adott a molekuláknak a komlexitás növekedéséhez.Az agyag a molekulák növekedéséhez katalizátorként szolgált.
Ezeknek a folyamatoknak a millió ébves menete után 3,5-3,8 milliárd éve létrejöttek az első élő szervezetek.
Aztán az evolúció bizonyítékainak is itt van egy válaszom:
Az evolúció bizonyítékai csoportosítva és példákkal kiegészítve lesznek leírva.
Ahogy kívánod.
1.)a domesztikáció (háziasítás)
Például ott van hűséges társunk a kutya.Egykor még csak elődje a farkas élt,de az ember a természetes szelekciót helyettesítve olyan izolációkat és keresztezéseket képzett,amik végeredményeként manapság már több mint 500 kutyafajta él.A heterogének és homogének megfelelő egymásmellé helyezése elveztettett az új fajok kialakulásáig.
2.)A különböző sugárzásokkal való kísérletezések(legelterjedtebbek a gyümölcslegyekkel való kísérletek)
TT ismét a természetet helyettesítettük,de csupán azért mert a természet álltal okozott sugárzás álltali mutációk ritkák.Ennek érdekében mi nagyobb intenzitású sugárzást adtunk a kísérleri alanyoknak.Ez mutációkat eredményezett amik nem minden esetben voltak biztosan hátrányosak.Volt például szárnyatlan példány.Ez első ránézésre egy túlélés szempontjából kártékony mutációnak tűnhet de ha mondjuk egy hálószövő pókot tettünk volna az üvegbe,akkor mindjárt egy előnyös tulajdonság lett volna.Az evolúció különben pont eről szól.A megváltozott környezerti tényezők újraértelmezik az organizmusok túléléséhez előnyös és hátrányos tulajdonságokat.
3.)az etológia és a pszichológia bizonyítja az ösztönök létével az ember állati származását.
Ez a kedvencem.Az ember állati származása mellett tömérdek bizonyíték áll.De maga a tanulásunk is nagyon hasonlít a főemlősökéhez.Utánzással történik.Vagy például a szülők is (jobb esetben hogyan vezetik rá a gyreket egy új viselkedésformára?Jutalmazással.Akárcsak a kutyákat.Vagy ott vannak a legékesebb példák:A nonverbális kommunikáció.Például a fogak kivillantása az állatvilágban mindenhol a másik fél elriasztására szolgálnak.Az embernél is megvan ez vicsorgás formájában.Vagy például a kedvencem.Amikor egy ember társaságban eszik akkor nem néz ide oda.Viszont amikor egyedül eszik akkor sokkal szétszórtabb a figyelme.Ez azzal magyarázható hogy mikor még a majommal közös ősünk élt akkor még erősen ki volt szolgáltatva annak hogy valamelyik ragadozó egyik zsákmányaként végzi.Mikor egyik ősünk egyedül ette az elejtett vadat vagy a bokron termő bogyókat akkor teljesen ki volt szolgáltatva a bármelyik nagyragadozónak.Ezért mindent figyelemmel kellett tartania.Viszont mikor a táborhelyen vagy egy falkában étkeztek akkor a veszélyt nem csak neki kellett szemmel tartania.Ekkor lankadhatott egy kicsit a figyelme és nem kellett a fejét forgatnia.Ez is egy állati ösztönünk mely állati származásunkra bizonyíték.A legnagyobb pszichológusok pedig azt mondják hogy az ember állat..Maga Sigmund Freud is ezt vallotta.Erre épül az egész pszichológia.Én már csak tudom mert anyám 4 évig tanulta.És most a bizonyítékok.Például ott van a csecsemőknél a "mindenbe belekapaszkodás" ösztön.Ez még a majmokkal közös ősünktől ered ugyanis az újszülött ősünknek nem volt szabad elvesztenie anyját.Ezt jól példázzák a mai csimpánzok akiknél ugyanez a fogó reflex megvan.
4.)A földrajzi távolságokkal egy faj egyedeinek apró de a távolság növekedésével egyre szembetűnőbb elváltozások.
Itt a kedvenc példámat hoznám fel:A kelet és nyugat szibériai zöld füzikét.Az a kis madár az egész Ázsiai kontinens Szibériai részén megtalálható.Életterülete nyugat szibériától kezdve egészen kelet szibériáig tart.Nos nézzük is meg ezt a kis madarat.Induljunk el Szentpétervártól kelet felé.ITt még egymással tökéletesen szaporodó ,egymással érintkező populációkat látunk.Na mennyünk egy kicsit keleebre.Itt még mindig egymással szaporodó populációkat látunk,de a madarak kicsit már másak.Na mennyünk még keletebre.Na elérkeztünk kelet szibériába.Itt már látni a változást.A madarat már nem nyugat szibériai zöld füzikének,hanem kelet szibériai zöld füzikének hívják.És a madarunk fizikai megjelenése is telljesen más.De mégis hogy lehet ez?Hisz végig egymással szaporodó populációkat láttunk..Na itt jön képbe az evolúció.A távolság alatt (mialatt nyugatról eljutottak idáig a madarak) kissebb mutációk következtek be.Ezek eleinte még nem voltak nagy hatással a megjelenésre,de később már a folyamatos elszigetelődés és és hibák felhalmozódása eljuttatta a madarakat addig,míg már képtelenek egymással szaporodni.Ugyanis ha összeengednénk egy keleti és egy nyugati madarat képtelenek lennének szaporodni.Na ez az evolúció.
De említhettem volna Ausztráliát vagy a Gálápagosz-szigeteket melyek az elszigeteltségük miatt ismét csak új fajok szülőhelyei.
Valamint mégis miért csak Ausztráliában vannak kacsacsőrüek?Talán azért mert egyedül ott fejlődtek ki.
5.)Az evolúció sokkal jobban összeegyeztethető az összes többi tudománnyal.
Ezt megerősítheti egy ökológus.
6.)Az utóbbi évszázadban létrejött DNS elemzés.Ennek a módszernek a lényege hogy adott aminósavakat illetve fehérjéket vagy aminósav csoportokat és fehérjéket féléket keres két különböző élőlény DNS-ében.Ha a két élőlény közeli genetikával rendelkezik az azonosságok magas százalékot érnek el (kutya,farkas)
7.)a paleontológiai bizonyítékok.
"A fossziliak mennyire bizonyitjak, hogy a majmokkal kozos osunk van?"
Ha megnézed akár csak a wikipediát ( [link] ) a kövületek annyit mondanak nekünk, hogy az ember nem hirtelen a semmiből pattant elő, hanem folyamatosan, több átmeneti alak élt a ma ismert ember előtt ( [link] ), amelyek egyre kevésbé hasonlítanak a mai emberre, ahogy egyre távolabbra megyünk vissza az időben. Olyan kétszázezer évvel ezelöttről származik az első anatómiai értelemben vett modern emberi kövület, ennél régebben mindenféle tőlünk csak nagyon kis mértékben különböző emberfélék éltek a földön, a Homo neanderthalensis, H. heidelbergiensis, H. antecessor és társaik. Náluk is régebben éltek a Homo erectusok, előttuk a Homo habilisek. Szóval a kövületek annyit árulnak el, hogy a ma ismert ember nem hirtelen, minden előzmény nélkül jelent meg, hanem hosszú idő alatt, folyamatosan alakult ki, mindenféle köztes alakokon keresztül, ennek a folyamatnak vakvágányai is voltak, azaz olyan embertípusok, akik kialakultak ugyan, de aztán kihaltak.
"Milyen mertekben hozhatok fel az evolucio melletti bizonyitekkent es fokent mennyire objektiven?"
Mi számít neked objektívnek? Az evolúció elmélete azt tételezi föl, hogy az élőlények lassan, fokozatosan változnak. Ez tökéletesen látszik a maradványokon, a kövületek éppen ezt támasztják alá. Eddig semmilyen más komoly elméletet sem sikerült alkotni, amely megmagyarázná a kövületek ezen eloszlását, vagyis, hogy a kevésbé emberszerű ősök általánosságban régebben éltek, mint a mai emberre jobban hasonlítók. De ha ismersz ilyet, nyugodtan elmondhatod, van időnk.
"Az objektivitas alatt azt ertem, hogy nem csak annyi, hogy talalnak egy fogat es abbol megallapitanak dolgokat, hanem "reszletes" fossziliak vannak-e, amikrol "boztosan" levonhato egy ilyen kovetkeztetes?"
Biztosan levonható milyen következtetés? Az evolúció folyamata az élőlények öröklött tulajdonságainak időbeli változása. Az a következtetés biztosan levonható a ma ismert leletekből is, hogy teszem azt kétmillió éve a ma ismert embernek nyoma sem volt, ellenben teljesen más jószágok akkor is éltek, amelyek a ma ismert majmok és a ma ismert emberek jellegzetességeit is egyaránt mutatták. Például itt a huszonötödik oldalon ( [link] ) találsz egy nagyon hosszú táblázatot az egyes ismert koponyák űrtartalmáról, nagyon jól látszik, hogy az agyunk mérete hárommillió év alatt nőtt meg négyszáz köbcentiről ezerhatszáz köbcentire, de véletlenül sem hirtelen, hanem számtalan köztes alakon keresztül.
"Csak a fosszilis leletekbol mennyire biztosan allapithato meg, hogy evolucio altal jottunk letre?"
Milyen más módon jöhettünk volna létre? Olyan elméletet mondj, ami megmagyarázza a kövületek megfigyelt eloszlását és nem tartalmazza az "ez csak a tervező szuperintelligenciájával érthető meg" kitételt. Természetesen nem zárható ki, hogy pont nem az evolúció termékei vagyunk, hanem egy másik folyamaté, ami teljesen úgy néz ki, mintha az evolúció lett volna de mégsem az, de amíg ennek a létére nem kerül elő valamilyen bizonyíték, addig én nem nagyon fogok vele komolyan foglalkozni.
"Ezekbol a fossziliakbol ki lehet nyerni egy kis DNS-t?"
Nem csak lehet, de szokták is. A Denisoviai csoport például egyetlen csontocskából ismert, egyetlen ujjpercet találtak egy szibériai barlangban, amiről semmit sem tudtak mondani elsőre, azon kívül, hogy egy ujjperc. Megszekvenálták a mitokondriális genomját, majd mivel kiderült, hogy jobban különbözik tőlünk, mint a neandervölgyi, ledarálták az egész genomját is és nagyon úgy tűnik, hogy ez egy olyan emberi csoport volt, ami a neandervölgyivel kb. azonos mértékben különbözött tőlünk, de semmit sem tudunk róluk, halvány fogalmunk sincs, hogy néztek ki, viszont az egyetlen ismert képviselőjük teljes genom szekvenciája megvan.
Egyéb ilyen DNS munkák:
Nos az evolúciót ma már nem a fosszíliákra építik hanem inkább a genetikára.De bizonyítékként használhatók.A legnagyobb bizonyítékok a majmokkal való közös ősre az alaktani,biológiai,és etológiai hasonlóságok után a foszíliák.Ugyanis elég részletes képünk van a hominidák törzsfejlődéséről.Találtak már egész ép csontvázakat.Itt szoktak az anti evolúcionisták felháborodni hogy hogy hogy csak majdnem egész csontvázaink vannak?Nos azért amiért még a 2000 éves csontvázak közt is ritka a teljes csontváz.
A hominidáknál nagyon száépen látható az agytérfogat növekedése.Valamint az arckoponya változásai is figyelemel kísérhetőek.
Aztán hogyha nem csajk az emberii evolúciót vesszük figyelembe akkor még több evolúciót igazoló foszília van.9Például ott van a szárazföldi és vizi lények közti átmenet.Ezek az achantostega,a tiktalik,a diplokaulus.Tehát nincs hiány.
válasza:Az általad említett cikkben szenzációhajhász ujságírók vitatkoznak félkegyelmű érvekkel, teljesen tájékozatlan szinten.
Miféle tudósokról beszélsz?
Itt ugyan semmi ilyesmit nem találni.
válasza: válasza:Keletkezhetett-e az élet véletlen folytán? AMIKOR Charles Darwin evolúciós elméletét
kifejtette, nem tartotta lehetetlennek, „hogy a
Teremtő az életet . . . eredetileg csak néhány
vagy csak egyetlen formába lehelte bele”.1 De a
mai evolúciós elméletek egyike sem tesz
említést Teremtőről. Ehelyett az ősnemzés egykor elvetett elméletét elevenítik fel
módosított formában. Egyfajta ősnemzésre vonatkozó elképzelés
nyomon követhető visszamenőleg az
évszázadok folyamán. A XVII. században még
elismert tudósok, közöttük Francis Bacon és
William Harvey is elfogadták. Azonban a XIX.
században Louis Pasteur és más tudósok, úgy látszott, megadták az elméletnek a halálos
döfést, miután a kísérletek beigazolták, hogy
élő csakis másik létező élőtől származhat. Az
evolucionistákat ennek ellenére a szükség
rákényszeríti annak feltételezésére, hogy az
ókor mikroorganizmusai valami módon mégiscsak létrejöttek az élettelen anyagból.
Az ősnemzés új megfogalmazása A jelenlegi evolucionista elképzelést az élet
keletketzéséről Richard Dawkins foglalta össze
Az önző gén c. könyvében. Ő azt a nézetet
vallja, hogy kezdetben a földet szén-dioxidból,
metánból, amóniából és vízből álló atmoszféra
vette körül. Ezek az egyszerű vegyületek a napfény energiája, esetleg villámok vagy
vulkánkitörések révén felhasadtak és
aminosavvá egyesültek volna. Fokozatosan
felhalmozódva a tengerben fehérjeszerű
vegyületeket képeztek. Végül is a tenger,
ahogy állítja, még ha nem is volt benne élet, mégis „őslevessé” lett. Dawkins leírása alapján „véletlenül egy
felettébb figyelemreméltó molekula képződött”
— olyan molekula, amely képes volt önmagát
megsokszorozni. Bár elismeri, hogy ilyen
esemény elképzelhetetlenül valószínűtlen,
mégis azt állítja, hogy ennek be kellett következnie. Hasonló molekulák csoportokat
alkottak, és ismét a valószínűtlen véletlen
előidézte, hogy körülvették magukat membránt
(hártyát) alkotó másfajta proteinmolekulákból
álló védőburokkal. Azt állítják, ily módon
alakította ki önmagát az első sejt.2 Ennél a pontnál az olvasó előtt lassan
megvilágosodik, mire gondolt Dawkins
könyvének előszavában: „Ezt a könyvet szinte
tudományos-fantasztikus regényként kell
olvasni.”3 A téma iránt érdeklődést tanúsító
olvasó azonban megállapíthatja, hogy ez a szemléleti mód nem egyedüli eset. Az
evolúcióról szóló legtöbb könyvben
könnyedén átsiklanak a nagy horderejű
probléma felett: hogyan jött létre az élettelen
anyagból az élő? A cambridge-i egyetem
zoológia professzora, William Thorpe, a többi tudóssal ellentétben ezért tette a következő
megjegyzést: „Az üres spekulációk és
vitatkozások, amelyek az utóbbi tíz—tizenöt
évben az élet keletkezésének módjáról
nyilvánosságra jutottak, túlságosan naívnak és
jelentéktelennek bizonyultak. A probléma megoldása, úgy látszik, éppoly távol van, mint
valaha.”4 A tudás robbanásszerű megnövekedése a
legutóbbi időben csak az élettelen anyag és az
élőlények közötti szakadék elmélyülését hozta
magával. Még a legrégebbi egysejtű élőlények
is felfoghatatlan komplexeknek bizonyultak. „A
biológiának az a problémája, hogyan találhatná meg az egyszerű kezdetet”, ahogy Fred Hoyle
és Chandra Wickramasinghe csillagászok
kijelentik. „A legrégibb életformák felfedezett,
sziklába zárt kövületei nem tanúskodnak
egyszerű kezdetről . . . ezért nincs az evolúciós
elméletnek igazi alapja.”5 A gyarapodó ismeretek mellett egyre nehezebb
megmagyarázni, hogyan jöhettek létre véletlen
útján a hihetetlenül komplikált
mikroorganizmusok. Az élet keletkezéséhez vezető út fő szakaszai az
evolúciós elmélet elképzelése szerint: 1.
Megfelelő őslégkör és 2. óceánok, amelyekben
„egyszerű”, létfontos molekulák
felhalmozódtak, és az un. „őslevest” alkották.
Ebből 3. proteinek és nukleotidok (bonyolult kémiai vegyületek) keletkeznek, amelyek 4.
egyesülnek és membránt szereznek, s végül 5.
genetikus kódot fejlesztenek ki és ezzel
elkezdik megsokszorozni önmagukat.
Megegyeznek-e ezek a szakaszok a
rendelkezésre álló tényekkel? Az őslégkör Stanley Miller 1953-ban elektromos kisüléseket
idézett elő hidrogénből, metánból,
ammóniákból és vízgőzből álló „légkörben”.
Ennek során néhány aminosav keletkezett a
már létező sokfajta aminosav körül, amelyekből
a proteinek (fehérjék) felépülnek. Mindenesetre, csupán négyet állítottak elő a húsz
legfontosabb aminosav közül. Több mint
harminc évvel később a kutatók még mindig
nem tudták előállítani elfogadhatónak tekintett
kísérleti körülmények között a szükséges húsz
aminosavat. Miller feltételezte, hogy kísérleti kamrájának
mesterséges légköre a földi őslégköréhez
hasonló összetétellel rendelkezett. Miért? Ő és a
munkatársai ezt a választ adták: „Biológiailag
szóba jöhető vegyület csak redukáló
körülmények között [ha nincs szabad oxigén a légkörben] jön létre.”6 Más evolucionisták ezzel
szemben úgy gondolják, hogy oxigénnek jelen
kellett lennie. A kényszerhelyzetet, amelybe az
evolúció jutott, Hitching így juttatja kifejezésre:
„Oxigéntartalmú levegőben sohasem jöhetett
volna létre az első aminosav; oxigén nélküli légkörben a kozmikus sugárzás viszont
azonnal megsemmisítette volna.”7 A tény az, hogy a föld őslégkörének elméleti
meghatározására irányuló minden próbálkozás
csak sejtésen, feltevésen alapul. Senki sem tudja
biztosan, milyen volt akkor a levegő
összetétele.
Kialakulhatott-e az „ősleves”? Mennyire valószínű az, hogy — a feltételezés
szerint — az atmoszférában keletkezett
aminosavak lefelé sodródjanak, s ezáltal a
tengerekben kialakulhasson a szerves
„ősleves”? Ez igen valószínűtlen. Ugyanaz az
energia, ami lebontja az atmoszféra egyszerű kémiai vegyületeit, még gyorsabban lebontotta
volna a véletlenül kialakult bonyolult felépítésű
aminosavakat. Érdekes módon Miller
kísérletében az elektromos kisülések által
abban a „légkörben” létrejött négy aminosav
csak azért maradhatott meg, mert folyamatosan eltávolította azokat az energiaforrás
környezetéből. Máskülönben a további
kisülések során elbomlottak volna. Mi lett volna akkor, ha a feltételezett
aminosavak elkerülték volna az atmoszféra
pusztító ultraibolya sugárzását és valamilyen
módon elérték volna a tengereket? Hitching ezt
a magyarázatot adja: „A vízfelszín alatt nincs
további kémiai reakciókhoz elegendő energia. A víz mindenképpen gátolja a komplex
molekulák kialakulását.”8 Ha tehát az aminosavak egyszer már a vízbe
kerültek volna, onnan ismét ki kellett volna
jutniuk, ha önmagukból nagyobb molekulákat
és az élethez szükséges proteineket létre
kívánták volna hozni. Azonban, mihelyt
kikerültek volna a vízből, ismét ki lettek volna téve a romboló ultraibolya sugárzásának. „Más
szóval — mondja Hitching — elméletileg nézve
semmi esélye sincs annak, hogy az élet
keletkezésének ez a kezdeti és viszonylag
egyszerű stádiuma [az aminosavak kialakulása]
bekövetkezhessen.”9 Általában azt állítják, hogy az élet spontán jött
létre a tengerekben, jóllehet a vizes közeg nem
segíti elő a szükséges kémiai reakciókat. A
kémikus Richard Dickerson ennek alapján ezt
mondja: „Nehéz elképzelni, hogyan mehetett
végbe a polimerizáció [kis molekulák nagyobb láncba való összekapcsolódása] az ősóceán
vizes közegében, amikor a víz jelenléte inkább
a depolimerizációnak [a nagy molekulák
egyszerűbb molekulává való leépülésének]
kedvez, mint a polimerizációnak.”10 A
biokémikus George Wald csatlakozott ehhez a nézethez: „A spontán szétesés sokkal
valószínűbb és sokkal gyorsabban
bekövetkezik, mint a spontán szintézis.” Ez azt
jelenti, hogy az „ősleves” felszaporodására nem
volt lehetőség. Wald úgy gondolja, hogy ez „a
legmakacsabb probléma, amivel az [evolucionistáknak] szembe kell nézniük”.11 Van még azonban egy másik makacs probléma
is, amely szintén szemben áll az evolúciós
elmélettel. Mint tudjuk, több mint száz
különböző aminosav van, de az élő fehérje
felépítéséhez ezek közül csak húszra van
szükség. Ezen túlmenően kétféle szerkezetben fordulnak elő: egyes molekulák un. „jobbra
forgatók”, mások „balra forgatók”. Véletlen
kialakulás, mint pl. az elméleti „ősleves”
esetében, a legnagyobb valószínűség szerint
fele mennyiség jobbra, fele balra forgató lenne.
Tulajdonképpen semmilyen ismert okát nem tudjuk, miért ragaszkodnak az élőlények az
egyik irányhoz. Mindenesetre az élővilág
fehérjéit felépítő 20 aminosav mind balra
forgató. Hogyan kapcsolódhatnának egymáshoz a
véletlen útján az őslevesben csupán a megfelelő
fajták? A fizikus J. D. Bernal elismeri: „Meg kell
mondani, hogy ennek magyarázata . . . az élet
szerkezeti megjelenésének legnehezebb része
marad.” Következtetése így hangzik: „Ezt sohasem leszünk képesek megmagyarázni.”12
A fehérjék spontán keletkezésének
valószínűsége
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!