Transznemű emberek, lenne néhány kérdésem, válaszolnátok?

1.Én igazából androgünnek mondanám magam. Ez a szó a görögöktől ered, akik úgy tartották, hogy régebben a férfi és a nő egy volt, egy testben voltak meg mindkét nem tulajdonságai. Biológiailag lány vagyok.

2.Ha valaki szükségét érzi, csinálja, minden tiszteletem azé, aki egy ilyenbe belemer vágni. Én nem tervezem, mivel férfinek sem teljesen érzem magam.

3.Egyetértek. Mert komoly lelki problémát okozhat egy embernek, ha más nemű testben kell élnie, mint ami valójában.

4.Biszex vagyok.

5.Nem, mert bár a környezetem is látja, hogy "fiús" vagyok, nem kürtölöm világgá a biszexualitásom sem az androgünségem így simán csak elfogadják, hogy én nem vagy egy tipikusan csajos csaj.

6.Optikusnak tanulok.

7.Van barátom. Tudja, hogy biszex vagyok, az androgünségem nincs így kimondva, szerintem nem is ismeri a szót, de persze pontosan tudja, milyen fiús vagyok, és nem zavarja. Mikor lányokkal randiztam nehezebb volt, mindig féltem, hogy esetleg ismerősbe botlunk, vagy mit szólna a család, ha arra a szintre jutnánk, hogy bemutatnám. Gyereket semmiképpen nem tervezek.

1. Genderqueer vagyok, azon belül is genderfluid, ami azt jelenti, hogy a nemi identitásom egy skálán mozog - lehet női, férfia(as), androgün vagy anemű. Egyébként női testem van, és az irányultságommal együtt queerként azonosítom magam.

2. Nem tervezek ilyesmit, csak diétázom, hogy ne legyen ennyire nőies alakom.

3. Egyetértek vele, mert az elméjükhöz illő test hozzátartozik a transzszexuálisok mentális egészségéhez.

4. Bonyolult, mert a genderqueerek alapból nem lehetnek hetero - vagy biszexuálisok. Szóval kizárólag a női test vonz (persze attól még lehet fiús), de ami a belsőt illeti, mindegy, hogy nő, binemű, genderfluid, nemtelen stb. (Ne férfi legyen.)

4. Az orientációm miatt: a volt barátnőm családja nem szívelte túlzottan a helyzetet... De ez az egyetlen eset, ahol kimondott rosszindulattal találkoztam. Ennél sokkal rosszabb a társadalom hozzáállása, mert nem elfogadó. Nem hiszem, hogy a fenti dolgokat felfedhetném a nyilvánosságnak, mert a legjóindulatúbb ember is minimum hóbortnak nevezné őket, ezért csak néhány barátom tudja. Meleg nőnek adom ki magam, nem lehetek 100%-ig én - ez elég nagy hátrány... Nemrégiben szerelmet vallottam egy lánynak, jövő héten randi, de úgy megyek oda, hogy fölveszem a leszbimaszkot, pedig nem akarom becsapni, de amíg nem derül ki az ő irányultsága, addig nem akarom elmondani neki.

Arról ne is beszéljünk, hogy milyen így ismerkedni, noha most nem ismerkedem. A legtöbb meleg lány rá sem jönne magától, hogy nem vagyok lány, lazán vonzódna hozzám, de az ember óvja az identitását, és a melegek félnek, hogyha elismerik egy genderqueer iránti vonzódásukat, az új címkét jelent... (Persze én is így vagyok a transzfiúkkal - lehet, hogy bele tudnék szeretni egybe, de nem tudnám elviselni a szerepemet egy fiúval szemben, hogy egy esetleges műtétről ne is beszéljünk.) Szóval ilyen téren is hátrányban vagyok, a melegek többsége (tisztelet a kivételnek) inkább az énképét választja helyettem.:) (Pedig ezek csak skatulyák, és az ő nemük és irányultságuk sem 100%-os.)

6. Még iskolás vagyok. Egyelőre nem tudom, mivel szeretnék foglalkozni, két teljesen eltérő terület érdekel, de mindenképpen kreatív szakmát szeretnék, ahol van némi önállóságom, kevésbé kell megfelelnem másoknak, így fölvállalhatom magam.

8. A párkeresésről már írtam!:) Igen, nagyon szeretnék majd örökbefogadni, két gyereket szeretnék.

1, Genderfluid a maszkulin térfélen. Szóval a férfi, agender és genderqueer háromszögben mozog. Testileg nőnek lettem beosztva születéskor.

Az egyszerűség kedvéért mindig férfiként prezentálok, illetve férfi névmásokat használok (Skóciában élek, szal itt az is releváns). Szal gyakorlatilag transz srácként élek, csak a barátom és az internet tudja, hogy nem vagyok mindig a férfi "dobozban" :D

2, Azt, hogy aki ettől lesz boldogabb, az csinálja nyugodtan. Én is ilyen vagyok, remélhetőleg 2-3 hónapon belül elkezdhetem a tesztoszteron-terápiát (Bár nem tudom életem végéig akarom e csinálni, de max majd pár év után visszaváltok nagyon alacsony ösztrogénre hogy meglegyen az általános nemi hormon-szint. Inkább egy androgün jellegű férfi kinézet a célom, mint "medve".) Ezen kívül a legnagyobb diszfóriám a mellkas és a menstruáció, szóval mellkasműtétet és hiszterektómiát is tervezek csináltatni amint lehet.

3, Egyértelműen támogassa. Nagyon sok embert csak ezek a kezelések választanak el az öngyilkosságig fajuló kétségbeeséstől. Valamint a nemi diszfória ugyanolyan életminőség-rontó tud lenni, mint bármilyen komoly betegség vagy testi probléma. Ez a mostani rendszer, hogy többszázezreket kell összevakarni műtétekre, nagyon nem jó.

4, Pánszexuális, de főleg az androgün és maszkulin prezentációhoz vonzódom. (Melegként indultam miután rájöttem h transz vagyok, aztán meg arra jöttem rá, hogy a test kevésbé számít nekem, mint a lélek.) Csak a nőies prezentáció és a nagyon hangsúlyozottan nőies testrészek kizáró okok :) (Aztán jó kérdés, hogy ez a nőiességtől való taszítódás hogy változik majd ha már meg leszek elégedve a testemmel, de ez majd a jövő zenéje, meg nem is tartozik teljesen a kérdéshez :D)

5, Gyakorlatilag szinte semmi (bár Skóciában azért más a légkör mint Mo-n). Az esetenkénti "de hát ez a férfi wc/próbafülke" felvilágosításokat mindig udvariasan megköszönöm és mondom hogy igen, tudom :D Ahol tudják hogy férfi nevem van, ott mindig nagyon professzionálisan és kedvesen viszonyulnak hozzám.

A családom volt főleg a problémás, először mikor coming outoltam mondták, hogy persze, még mindig szeretnek, mindenben támogatnak, aztán az elkövetkező fél évet azzal töltötték, hogy megpróbáltak meggyőzni, hogy miért _nem_ vagyok transznemű. Szal no comment... Szerencsére akkor már Skóciában laktam, különben az őrületbe kergettek volna vele.

6, Pár hónapja abbahagytam az egyetemet, most dolgozom. Ez a meló épp webdesigner/grafikus/webáruházüzemeltető, de a végső cél számomra a szabadúszó illusztrátor munka :)

7, Párkapcsolatban élek már lassan 10 hónapja egy másik transz sráccal, gyakorlatilag a helyi FtM csoportban találkoztunk :) Gondolom ha épp keresnék párt, akkor az nehezebb lenne már csak az előfordulási százalékok miatt is (lásd: régebben hetero nőként azonosítottam, magam, most pánszexuális transz srácként, azért a kettő kissé különböző elfogadottságilag) De amennyire megismertem, a transz közösség itt nagyrészt jófej emberekből áll, szóval nem is biztos hogy próbálnék konkrétan cisz partnert keresni, a transz emberek sokkal jobban átérzik a másik transz ember problémáit. (Lásd mikor a meleg kapcsolatban a két srác a menstruációról beszélget és mindkettő saját tapasztalatból, az azért elég poén utólag :))

Gyereket nem tervezek, ezt már kb. időtlen idők óta tudtam, jóval mielőtt rájöttem, hogy transznemű vagyok. 20 év felelősség, idő, kosz, zaj, pénz = nem hiányzik az életemből :)

Kedves kérdező, ha te is transznemű vagy, kíváncsi lennék a te válaszaidra is :)

Ja és repes a szívem, hogy eddig csak nem-bináris nemű emberek válaszoltak :) Magyarországon ez a csoport, mint olyan, láthatatlan és még néhány bináris transz ember sem fogadja el, hogy létezünk :( Szóval juhú, non-binary awareness.

1. genderfluid transzmaszkulin-semleges. azaz, valahol van egy nagy tér, és vannak "fiúsabb" és "semleges" napjaim, perceim. semleges-esetben néha olyan, mintha a genderspektrumon kívül lennék. egyébként születésemkor nőneműnek anyakönyveztek.

férfiként jelenek meg, de mostanában szeretem a határokat feszegetni. (vagy legalábbis mások azt hiszik, hogy határsértő vagyok.) a magyar nyelvben, a nemnélküli nyelvtan miatt, egyszerű dolgom van. angolban a he/him/his és a ze/zir/zis névmásokat várom el. újlatin nyelvekben (pl. olasz) ösztönösen jönnek a férfi névmások.

2. szeretnék tesztoszteront, mert az segítene úgy változni, formálódni, hogy jobban érezzem magam a bőrömben. a hiszterektómián még töprengek, mert: nem szeretnék kizárólag külső T-készítményektől függeni és lehet, hogy szeretnék biológiailag saját gyereket (vagy pl. ha a leendő partnerem nem tud vagy nem akar saját biológiai gyereket, akkor az én testem egyféle megoldás). a mellkas-műtét is kérdéses, de végső soron, inkább szeretném. más nem érdekel.

másokkal kapcsolatban azt gondolom, hogy amennyiben valaki úgy gondolja, hogy jobban érzi magát bizonyos beavatkozásoktól, hát persze, csinálja. :) mindenki a saját teste fölött rendelkezik. amit viszont nagyon fontosnak tartok, hogy minden ember megfelelő módon, szabadon tájékozódhasson a lehetőségekről. hogy is mondják ezt? informated consent?

3. igen, egyetértek. számomra ez nem kérdés.

4. pán-demiszexuális vagyok.

5. igen.

korábban, középiskolában a külsőm miatt naponta kötöttek belém az osztálytársaim. akkor még nem tudtam a transz státuszomról, viszont "nő létemre" nem szőrtelenítettem az elvárások (bajuszvonal, karok, lábszár, hónalj) szerint - így állandóan célpontja voltam a szóbeli támadásoknak, megjegyzéseknek - szerették feltételezni, megkérdőjelezni, ki vagyok. igazából, már kb. 7-8 éves koromból is van olyan emlékem, ami a nemi identitásomhoz köthető: amikor ösztönösen azt választottam, hogy a családos játékban "semleges" szeretnék lenni, fiú és lány szerepek helyett, szó szerint nem vettek emberszámba. azóta túl vagyok egy szexuális molesztálás-támadáson, ami a nyílt utcán, egy buszmegállóban történt... volt már olyan is, hogy hamis információkat, orbitális baromságokat terjesztettek rólam stb. rendszeresen néznek "okirathamisítónak" a péntárosok, rengetegszer megkérdőjeleznek pl. postai alkalmazottak. elég fárasztó. gyakorlatilag a két kezemen nem tudom megszámolni, mi történt eddig.

az orientációm miatt is történnek kellemetlenségek, pl. rendszerint nem fogadják el az emberek a 'demi-' részét, rögtön az aszexuális dobozba tesznek vagy épp ellenkezőleg, nem fogadják el és rögtön rám másznak...

6. jelenleg munkát keresek. tanultam már felsőoktatásban, de majd később visszatérek, valamikor, és biztos nem erre a területre.

7. egyedülálló vagyok. és igen, egyértelműen körülményesebb így ismerkedni. nem vagyok elkeseredett vagy magányos, viszont rosszul esik, amikor a legjobb esetben is bináris férfi-nő felosztásban gondolkodnak az emberek - én nem vagyok bináris! szóval még ha nyitottak, elfogadóak is, a semleges gendert már nehezen emésztik meg. a személyes ismeretség híve vagyok, ha van az ismerősi körömben jófej ember, akkor abban az irányban nyitok mások felé. ráadásul a demi-szürkeségem miatt nekem nagyon fontosak a barátságok, mint alapok. kíváncsiságból próbáltam már társkereső oldalakat is, 98%-ban negatív a véleményem. komplikált az ismerkedés, mert az információhiány miatt vagy másnak gondolnak, mint aki vagyok (mást keresnek), vagy bunkó szex- és testiségorientált módon közelednek. többnyire. szeretnék több gyereket is.

1. Lány vagyok. (Transzszexuális lány - MtF, tehát a lábam között kisebb hibával születtem. A hiba, és következményeinek javítása folyamatban van.)

2. Jelenleg 4. hete vagyok ösztrogénen. Szerintem, ez egy orvosi csoda, hogy odamehetek a dokihoz azzal hogy 'én lánynak érzem magam' annak ellenére, hogy egyértelműen (?) férfi testben élek, és a helyett, hogy kinevetne, vagy a zártosztályra küldene, azt válaszolja, hogy 'semmi akadálya, hölgyem, ezt vegye be'. Természetesen mindenki tudja, hogy a valós életben ez teljesen másképp működik, és éppenséggel nem ezek a szavak fognak elhangzani az endokrinológusnál, de a végeredmény ugyanaz. Tabletták, injekciók, ill. tapaszok, amik képesek női testet adni egy 'férfinak' ill. vice versa. A nemátalakító műtétekkel kapcsolatban annyit, hogy ezen a téren van hova fejlődnie a technológiának, mert tudom, hogy az eredmény csak durva közelítése annak, ami egy cisznemű (biológiai) nőnek van, viszont csak így érezhetem magam teljesnek. És bármi is lesz az eredmény, a pillanatnyi szituációnál az csak jobb lehet.

3. Személy szerint nem. Tudom, egész vagyonokat kell fizetnem így, ami számomra a transition többi költségével együtt, nagyon megterhelő, de a magyar egészségügyben sajnos ennél súlyosabb problémák is vannak, és fejlett, nyugati államokban, ahol a helyi TB támogatja a műtéteket, a várólista gyakran több év hosszú. Akár csak egy egyszerű szakvéleményért is. Így sokan folyamodnak a veszélyes, önnálló hormonozáshoz, esetleg zug-kasztrációhoz. Tudom, hogy a jelenlegi helyzet nem ideális, és tudom milyen érzés nap mint nap úgy ébredni, hogy nem vagy az, akinek érzed magad, és egy ideális világban természetesen a TBnek támogatnia kéne mindent, de sajnos nem ideális világban élünk.

4. Heteroszexuálisnak tartom magam. (A férfiakhoz vonzódom.)

5. Eddig ügyesen titkolom, és igyekszem kerülni a problémákat, így komolyabb atrocitás ellenem tudtommal még nem fordult elő. Természetesen kislányos viselkedésem miatt a többi fiú belémkötött az iskolában, de ezt megtanultam elhárítani, és beilleszkedtem a lányok közé.

6. Jelenleg felsőoktatásban tanulok vagyok mérnöki, informatikai szakterületen, és oda is szeretnék elhelyezkedni.

7. Pillanatnyilag nincs párkapcsolatom. Ennek leginkább én vagyok az akadálya, hiszen pillanatnyi helyzetem miatt meg sem próbálok ismerkedni, és az után is félek az elutasítástól, hogy nem tudom majd partneremnek azt nyújtani, amit tőlem joggal elvárhatna. Az orvosi technológia mai állása szerint, bár szeretnék, de nem lehet biológiai gyermekem. (Legfeljebb 'apaként', leszbikus kapcsolatban, úgy viszont pedig úgy érezném, hogy kihasználom, ill. tárgyiasítom azt a nőt/nőket, aki azt a gyermeket kihordja, és a petesejtet adja.) Így nekünk (nekem, és esetleges távoli jövőbeni férjemnek), ha ő is beleegyezik, az örökbefogadás marad.

1. Fiú. Cisznemű. Az azt jelenti hogy fiúnak születtem és nekem ez így jó. (transzneműeket támogatom azért is írok ide)

2. Szerintem igenis jár nekik a boldogság, mert elég rossz lehet lelkileg ha úgy kell kinézniük ahogy nem akarnak. (elég szar példa de engem is nagyon ki tud akasztani ha sárga pólóba vagyok :DD)

3. Igen.

4. Biszex.

5. Interneten igen. Élőben vagy jól vagy közönbösen fogadta mindenki h bi vagyok.

6. Iskolás. Logisztikát tanulok, középiskolában vagyok most elsős.. szeretnék majd pszichológiát tanulni.. valahogy megvan bennem a vágy hogy lelkileg segíthessek az embereket. például a transzenműeken vagy az egyéb ilyen elnyomott, kiközösített kissebségeken. =))

7. Másfél éve járok egy fiúval. Minecrafton ismertem meg xdddd ... igaz távkapcsolat de nagyon jól bízunk egymásba és jó sokszor találkoztunk már való életbe is.. =))

(Mellesleg transznemű tinikkel szeretnék barátkozni mert érdekel hogy nekik milyen, meg szeretek segíteni amiben csak tudok. 14f =))

1. Agender vagyok, ami nemtelenséget jelent. Fizikailag nőnek születtem.

2. Sosem éreztem szükségét a testem megváltoztatásának . Ez az én testem és jól érzem magam benne. Bár azért egy női testnek sok hátránya is van.

3. Támogatom a műtéteket. Tényleg borzalmas lehet egy olyan testben élni, amit idegennek érzel és nem érzed jól magad benne.

4. Pánszexuális vagyok.

5. Mivel csak a közeli barátaim és családom tudnak róla, nem ért hátrányos megkülönböztetés. De azt hiszem minden nb ember életében megtörténik,hogy valaki közli velük, hogy ilyen nem létezik és hülyeség és kitaláció. Ez különösen fájhat. Főleg ha nem készültél fel rá.

6. Még tanulok és nem döntöttem el pontosan mit szeretnék csinálni, de sok álmom és tervem van.

7. Nincs párom jelenleg. De a nemtelenségem nem hiszem, hogy megnehezítené a magánéletemet. Aki szeret elfogad úgy ahogy vagyok. Gyereket adoptálni szeretnék.

1) FtM azaz lányból fiú

2) Idén szeretnék belevágni a dolgok közepébe, de már két éve fiúként érvényesülök a mindennapokban, mert szerencsémre igencsak androgün a kinézetem.

3) Igen, mert a transzszexualizmus betegségnek van titulálva így illene a TB-nek fedeznie a kezelési költségeket.

4) A lányokhoz vonzódom de nem tudom hogy simán hetero vagy heteroromantikus aszexuális vagyok-e.

5) Rengeteg hátrányos megkülönböztetés ért a másságom miatt. Iskolában, itthon, a városban ahol jelenleg lakok, baráti társaságban is voltak ebből adódó nézeteltérések (konzervatív szülők miatt).

6) Jelenleg modellkedek, de keresek rendes munkát is aztán novemberben jelentkezek egyetemre ha minden jól megy.

7) Nincs párkapcsolatom. Nagyon nehéz párt találni és igazából már feladtam. Nem keresem így konkrétan a szerelmet, hanem csak barátkozok, ismerkedek ahol tudok és majd lesz valami. Gyereket pedig adoptálni szeretnék majd.

20/F