"Kedves " Hovind hívők, illetve más kreacionista irányzatokat követők. Válaszolnátok néhány kérdésre?

"Nagyjából a belinkelt oldal 3/4 ével tisztában

voltam.ha ezzel azt akarod mondani hogy ,"Ilyen

precitizást a véletlen nem képes gyárani" hát

tévedsz" Én ezt speciel Tzolko válaszára hoztam fel, ő azt mondata, hogy a legcsekélyebb jel sem utal a természetben a teremtésre, de ezt még önmagában én sem tartom a teremtés egyértelmű jelének, bár erősen valószínűsíti. "Miért írtamezt le? Mert a te felfogásod szerint Isten nélkül nem történhet hasznos változás." Nem, ez az evolucionisták egyik klasszikus érve. Én nem mondtam, hogy az állatok nem alkalmazkodhatnak a környezetükhöz egy bizonyos mértékig.

"Az a bajod hogy te egyben akarod

elképzelnimondjuk a ribizli és a nárcisz

egymásból való kialakulását.Nem.Ez azért lenne

rossz mert egy két generáció alatt tényleg

lehetetlen ekkora genetikai változás.Na de ha

csak kicsiket változik?Akkor már töb millió generáció alatt megtörténhet ekkora változás." Na most rátappintottál a lényegre, pont ezt tárgyalja a 103-as és a 105-ös hozászólásomba bemásolt szöveg. Hol vannak akkor az átmenetek? Mert ugye lassan fejlödtek ki a fajok, több száz millió év alatt, tehát ha igaz lenne az evolúció, ezeket nyomon lehetne követni, de a kövületek épp nem erről tanúskodtak, hanem a teremtésről, pedig már vannak bőven, és nem lehet arra fogni mint régen, hogy majd később az idő múlasával meglesznek.

Erről a részről beszélek, itt részletesen leírja azt, amit én az előző hozzászólásomban leírtam: "Az

evolúció bizonyításának további nehézsége,

hogy a kövületek egyetlen helyen sem utalnak részlegesen kifejlődött csontokra vagy

szervekre, amelyek új jellegzetességek

kezdeményei lehetnének. Példaként

felhozhatók a különböző repülő fajok kövületei

— madaraké, denevéreké, kihalt repülő hüllőké.

Az evolúció elmélete alapján ezeknek átmeneti formákon át kellett volna kifejlődniük. Azonban

egyetlen átmeneti alakra sem sikerült

rábukkani. Az átmenet legcsekélyebb jelét sem

sikerül megtalálni. Van-e olyan zsiráfról kövületi

lelet, amelynek nyaka csak fele vagy

háromnegyed olyan hosszú, mint a ma élőnek? Van-e valamilyen madár-kövület, ahol a csőr

éppen a hüllők állkapcsából megkezdődött

kialakulásra utal? Létezik-e olyan kövületi lelet,

ahol a halak esetében fejlődőfélben látható a

kétéltűek medencéje, vagy a haluszonyok a

kétéltűeknél megtalálható lábszárakká, lábakká, lábujjakká fejlődnének? A tény az, hogy ilyen

jellegzetességek kikutatása a kövületekben

hiábavalónak bizonyult. A New Scientist c.

folyóirat megjegyzi, hogy az

evolúciós elmélet „azt ígéri, hogy az élőlények

leszármazási vonalából hosszú időn át tartó fokozatos átalakulásra utaló teljes kövületi

anyag fog összegyűlni”. Mindenestre elismeri:

„Szerencsétlen módon a kövületi maradványok

nem felelnek meg ennek a várakozásnak, mert

az egyes fosszilis fajokat ritkán kötik össze

átmeneti formák . . . ismert fosszilis fajok esetében még évmilliókon át sem látható

továbbfejlődés.”31 A genetikus Stebbins pedig

ezt írja: „Nem ismeretesek átmeneti formák az

állatok vagy a növények fő törzsei között.”32

„Valóban — ismeri el a The New Evolutionary

Timetable —, a fosszilis maradványok egyetlen meggyőző bizonyítékot sem szolgáltatnak az

egyik fajnak a másikba való átalakulására

vonatkozóan. Sőt egyes fajok meglepően hosszú

ideig fennállnak.˝ "

Kedves utolsó, a kérdésed elárulja, hogy nem ismered a biológia alapjait sem.

Minden szervezet, minden élet egy programm szerint fut végig.

A kisgyermekkor, a növekedés, a fogak megjelenése, a nemi érés, minden előre meghatározott program alapján történik, amit a környezeti változások, táplálkozás, betegségek, stb... kissé módosíthatnak.

A halál is belénk programozott, akárcsak minden élőlénybe, állatokba, növényekbe.

Az általad említett sejtmegújulás során a genetikai lánc végéről egy jel, nevezheted számlálónak, vagy megújító parancsnak is, egy jel lemarad, éppen az, ami a megújulás során felhasználódik és a vége az, hogy a jelsorozat elfogy, az élet lefut, végetér és az utódoknak átadjuk a helyünket.

Azoknak az utódoknak, akik kissé mások, nem pont olyanok mint mi, ezért ha megváltozik a környezet, alkalmazkodhatnak ahhoz, van esélyük rá.

Nagyjából ennyi, de megkérdezhetem, az állatok, a növények is bűnbe estek e, mert azok is elpusztulnak, nincs kecmec, minden ennek a sémának az alapján zajlik.

A halál egy fontos életkritérium. A halálra szükség van. Ha nem lenne, akkor a szülőgenerációk elvennék az élőhelyet, az erőforrásokat az utódgenerációtól. És így eléggé nehézkesen lehetne a a fő célt megvalósítani, vagyis az élő állapot fenntartását. Most erre mondhatod, hogy de akkor ha nem lenne halál, fennmaradna az élet, de egyrészt a halál nem csak az öregedés, de a környezet függvénye is (tehát ha rálépek egy bogárra az attól meghal, mindegy, hogy öregszik-e vagy sem), valamint az új generációk új képességeket is jelentenek, melyek nagyon fontosan abban az esetben, ha változik a környezet. Ha nem hal meg senki, betelik a hely, az utódgeneráció kb. meg se születhet, és így nincs alkalmazkodás, még az a fajta mikroevolúciós sem, amit gyanítom te is elfogadsz.

"de egy ismeretlen, és megakadájozhatatlan biológiai folyamat, az öregedés, ezt megakadájozza."

Miért olyan ismeretlen? Öregedést számtalan dolog okoz...kopnak a kromoszómák telomérái, hidrogén-perocid szabadul fel a terminális oxidáció során a mitokondrium belső membránjában (ez pl. klasszikus technológiai hiba), öregítenek a sugárzások, és még számtalan más tényező van, mely a szervezetet elöregíti. De talán ezek a legfontosabbak.

"Bizony, az embernek 7 évente minden sejtje megújul, ebből kifolyólag minden ember képes lenne az örök életre"

miért pont mindegyik 7 évente? az én hámsejtjeim havonta újulnak meg. De arról nem tudok, hogy az idegsejtjeim megújulnának. Azokat örökre kapom, csecsemő kor után már nem nagyon változnak. Ráadásul mit jelent a megújulás?

135 nek meg annyit, hogy alapjaiban téves a hozzáállásod.

Nincs olyan, hogy átmeneti állapot.

Mimden egyes lépcsőfok végtermék, ebből kell kiindulnod.

Az evolúciós változások sokfélék és sokrétűek.

A környezeti hatások mindig jelentkeznek, pl.: a népek sokfélesége, értem ezalatt az északi népek szőke, kékszemű, fehér bőrű változatát, a déli népek sötét hajú, sötét bőrű változatához képest. Mindez azonnal nyilvánvaló, alkalmazkodás a körülményekhez.

Az evoluciót ma élő állatokon is lehet tanulmányozni, a hüllők, a kétéltűek reprezentálják az ősi formákat, a repülő halak, a tüdős viziemlősök, a bálna, a delfin is érdekes jelenség. Az élővilágban számtalan példa van az általad hiányolt jelenségekre, továbbá, megnyugtatlak, rengeteg régi lelet is tanúskodik minderről.

Az egyébként senkit nem érdekel, hogy Te kétségbe vonod ezek hitelességét, vagy makacsul ragaszkodsz az általad hangoztatott bibliai érvekhez.

A szakemberek legyintenek egyet és folytatják a munkájukat.