Vallás + Tudomány = Isten?
Szerintem hülyeség azon vitázni hogy a tudomány igaz e vagy az Isten hit. Miért nem próbáljuk össze illeszteni a kettőt? Lehet kiegészítik egymást, nem pedig különválnak. Elmondom mire gondoltam: Vallásos szemszögből kezdem hisz én is hívő vagyok. Ha elfogadjuk, hogy Isten teremtette a világot és azt a világ bonyolultságával magyarázzuk(ami véletlenül nem jöhetett létre) akkor nem értem miért nem fér össze a tudomány és a vallás. A világ mivel elég bonyolult számtalan törvényt és szabályt foglal magában ami működő képessé teszi a világot(lásd: bolygók mozgása, halmazállapotok vátozása hőmérséklettől függően, stb). Ezeket a szabályokat kutatja a tudomány és jegyzi fel.Pl ha a vizet melegítjük és eléri a forráspontot, gőzzé válik, fagyáspontkor pedig megfagy. Ez egy kikerülhetetlen törvény ami soha nem is változott és nem is fog. Ezt le is jegyezték az emberek és tudományosan bizonyított tény. De! Ezt a dolgot is Isten hozta létre ezzel is megakadályozva a káoszt ami ugye rendetlenséget jelent(a nevében is benne van rend nélküliség!).Tehát az, hogy a tudósok felismernek egyre több szabályoságot és törvényt az életben nem zárhatja ki Isten létét, hisz ezeket a szabályokat valaki megalkotta. Kérek mindenkit próbáljon objektívan állni a dologhoz és ha ésszerű akkor sem kell elfogadni de élből elutasítani sem ha nem értesz vele egyet!
Csak vallásosaknak: Mi értelme a folyamatos civódásnak? Ha ti azt valljátok, mindent Isten teremtett akkor bizony el kell fogadni a tényt, hogy az ő világának a szabályait és törvényeit összefoglaló szakág neve: Tudomány. Nem hadakozni kell ellene, hanem beépíteni a tudatba mert ez is a mindenség része. Szabályok nélkül itt káosz lenne éppen ezek miatt jöttek létre. Ezek a dolgok állandóak és hibátlanul működnek évmilliók óta. Ha elfogadjátok a tudomány állításait a természet törvényeiről, ha nem, ezek a törvények akkor is léteznek és létezni fognak, a ti hiteteken kívül is. Hogy kérhetnénk az ateitstákat, hogy higyjék el amit mondunk, ha még mi sem hiszünk abban amit Isten teremtett számunkra? Igaz, nem érthetünk meg mi sem mindent, mert felvetődik a kérdés: Akkor az evolúció hogy fér a képbe? Nem tudom, de nem is ez volt az alap kérdés. A kérdés az, szerintetek lehetséges e elfogadni ezt az elméletet és nem egyhelyben toporogni az miatt mert nem tudunk megegyezni melyik dolog igaz a tudomány vagy a hit, hanem karöltve indulhatnánk előre és örülhetnénk annak, hogy a tudomány is segítségünkre van abban, hogy még jobban megismerhessük azt amit a Teremtő Atyánk adott nekünk?
Köszönöm, hogy végig olvastad. Várom a kommenteket.
Hát ezen nagyot néztem:"víz pl nem 0 fokon hanem plusz 4 fokon fagy meg."Hát ha pár száz méterrel a tengerszint alatt vagy (tehát nagyobb a nyomás) akkor talán,de a Magyar tengerszint feletti magasságon a fagypont (víz) 0 Cfok.Lehet keverted a víz legnagyobb sűrűségével.Ugyanis a víz plusz 4 Cfokon a legnagyobb sűrűségű.
"víz az különleges 100 foknál forr és elpárolog-- de hiába melegítjük egyre nagyobb hővel akkor se fogja átlépni a 100 fokos meleget soha. és nem fog fel bomlani a molekulája se, páraként víz marad-- mert csak elektromos energiával bontható H- és O-re. "
Bocsánat hogy tudománnácit játszok de ebbe is belekötnék.A víz (és minden vegyület) képes szétbomlani atomjaira.Például a víz is.A víz például egy idő után már a gőz szerkezetet se képes tartani a hőmérséklettől.Egy idő után már akkora lesz a belső energiája hogy az elektronok már a legfelső elektronhéjon se lesznek képesek megmarasni.A víz áll két hidrogén atomból és egy oxigénatomból,amit a kötő elektronpárok tartanak egyben.Ha a hőmérséklet eléri azzt a pontot hogy az elektronok leszakadnak,akkor megszűnik a kötés és lesz hidrogén és oxigén.Tehát téves,van olyan hőmérséklet amikor a víz már alkotóira bomlik.
61/ nézz utána kérlek, mert nagyon rosszul emlékszel a tanultakra. A vizet kipróbálhatod magad is. Ha csak egy fokkal meghaladja a 100 fokot forráspontja, akkor gratulálok neked! A gőzét pedig nagyon könnyen felfoghatod egy fölé helyezett lehűtött pohárral- ismét víz fog csöpögni a gőzből.-- Csak elektromossággal bontható fel O és H -re-- ezt nem mondom hogy próbáld ki, mert nem venném a lelkemre ha rosszul kísérleteznél és megcsapna az elektromosság.
Tudod kitűnő tanuló voltam valamikor és kitűnőként végeztem a középiskolát is kettő azaz kettő év alatt-- a kísérletezés volt az egyik mániám...
Ja bocsi a kérdésed egyik felére válaszoltam. Magyarázatul a víz egy csoda szerzett, az igaz hogy a víz nehezebb lesz ha lehűl, de csak egy bizonyos pontig +4 fokig. Ha ez alá hűl, akkor elkezd kiterjedni és folyton csak kiterjed egészen a fagypontig. Ilyen értelemben viszont neked van igazad, mivel 4 foknál a legsűrűbb. Ha jól emlékszem, - nem biztos-- a gramm is 1 köbcentiméter 4 fokos víz súlyát jelenti.
De ha 4 foknál lejjebb megy, akkor a víz könnyebb lesz, ezért úszik a jég a vízben. Ezért repedt meg tavaly a kerti víz csövünk, ezért repednek meg a sziklák is ha repedésében víz fagy meg.
De ha jól emlékszem az öntött vasnak is ez a tulajdonsága, lehűléskor kiterjednek és pontosabb öntvény lesz belőle.
61/ utána néztem a Föld kéregszélességének
Ami a kéreg szélességét illeti én még így tanultam vagy így olvastam, valahol…- már nem emlékszem, honnan tudom. Nézd el nekem, ezekkel a dolgokkal, kb. 35-40 éve foglalkoztam,- tanulni?—több mint 50 éve.
–De az is lényeges, hogy akkor mi a csudának ment el a lelkem olyan messzire, ha nem azért mert „tudta” hol a legvékonyabb a kéreg! – Röhej nem igaz, honnan a csudából tudta?
De direkt rákerestem hogy találjak valami épkézláb választ a számodra és ezt találtam. (A wikipédiát nem tartom jónak.)
[link] annak is a
7.4.4.Litoszfréra lemezek vastagsága.- rész-címe
A hidrogén a világegyetem leginkább előforduló eleme A természetben prótium, tricium és deutérium e három izotóp keverékeként van jelen.
A hidrogén a harmadik leggyakoribb a Földön. Főleg vegyületek alkotójaként fordul elő mivel, szabad hidrogén nem fordul elő normál körülmények között, csak vegyületekhez kötődve. A legnagyobb mennyiségű kötött hidrogén vízben van, amely lefedi a föld felszínének nagy százalékát, de kötődik különféle szerves és szervetlen vegyületet alkotva is. Ezért is fontos, mint biogén elem.
De mivel elég agresszív így inkább az feltételezhető, hogy Ő maga határozza meg, mivel kötődik, mit és mennyi százalékban tartalmaz. Következéskép ez lehet az oka annak is, hogy a vízben ugyan annyi százalékban fordul elő az izotópja is függetlenül attól, hogy aszteroida fagyott víz - készletéről van szó, vagy épp a Földünk víz minőségéről százalékosan.
Hidrogén három izotópja;.
Protium
Más néven fény, klasszikus hidrogén, olyan hidrogénatom, amely a leginkább elterjedt az űrben és a Földön. Atom tartalmaz egy protont és egy elektront. Nem tartalmaz neutront a sejtmagban.
Deutérium
Nehézhidrogén után kapta a nevét. A természetben gyakori. Deutérium atommag úgynevezett deuteron - része a nehézvíz molekuláknak D 2 O.
Gyakorlati alkalmazása,- a nukleáris iparban. Ez egy nagyon hatékony moderátor. Kivonva a vízből, a hiánya,- lassul a sejtépítés.
Trícium
Trícium atommag instabil és ha jól emlékszem béta-sugárzás. Ez része a kozmikus sugárzásnak Ha jül emlékszem a deutérium atom- és a hidrogénbomba robbanását is erősíti vagy kiváltja—nem emlékszem pontosan-. De használják például a szerves anyagok kutatásában.
Szerkezete atom: egy proton, két neutron, 1 elektron
Tehát azt gondolom a vízben található H izotópjainak százaléka, semmiképp nem bizonyíték arra nézve, hogy az aszteroidák révén lett a nagy tömegű víz a földön.Ez megint inkább egy tudományos spekuláció válaszuk- hogyan lett a víz a Földön kérdésre.
De épp a víz különlegessége, mint a hideg hatására való „terjedése” adta azt a gondolatot,(Bekaptam a horgot!!) hogy az univerzum keletkezése még se a nagy Bummal kezdődött. Ez most megint szöget ütött a gondolataimban.
Hát ilyen buldog természetem van, mit tegyek…s talán ez a gondolatom még bizonyítékul is szolgálhat hozzá… csak végig kell gondolnom még.De utána kell keresnem hogy valóban jól emlékszem-e arra hogy a desztillált víz nem vezeti az elektromosságot.-- ez lenne a első fő kérdés amire választ kell kapjak hogy abból tovább "gombolyíthassam a fonalat"....
Tudod kérdező van egy nagy hibám hogy piszok buldog természetem van és nem hiszek el azonnal mindent. Így voltam a vallások írásaival, de hasonlóan a tudósok megállapításával is.
Minél többet ismerünk meg a természet törvényeiből-- eleinte könyvekből, majd a saját megfigyeléseink alapján annál érdekesebbnek találjuk a fényt a hangot, az anyagot az elektromosságot, a szelet és a csillagokat..az univerzum beláthatatlanságát... s az életet...
Van hogy a megállapításunk helytelen, de az is előfordul, hogy maga a kiadott szabály az ami hibás és másikat kell helyette alkotnunk.
A probléma az, ami nem igen tettszik, hogy a vallások, bekötötték a szemüket a fülüket és úgy merengnek egy ókori illúzióban változatlanul... s teszik ezt annak ellenére, hogy csillagászaik, matematikusaik és mi tudom én milyen magas egyetemi végzettségűek is vannak a papjaik között....
Bandiahegyről tudod, talán először ilyen hogy túlvilági élet nem létezik. A metafizika valóban szeretné megválaszolni a megmagyarázatlan istenlétezést, de tudod túl sok benne a sóder, csak okoskodik de semmi logikát nem tartalmaz.A metafizika szintén bele esett abban a hibába, hogy istent létét megint az univerzum keletkezéséből akarja kimutatni, és kifelejti a legfontosabbat, magát a Földünket-- holott amikor az élet törvényszerűségéből szeretné levezetni istenlét igazolását, akkor azt megelőzvén még is csak fontosabb lenne a Föld keletkezése, fejlődése és annak elektro-fizikai létezései, hisz az élet még is csak itt keletkezett, nem pedig a Napon se a Marson.
Ha egy metafizikus nem képes meghatározni az élet két lelkét, amelynek köszönheti, hogy él, mozog, gondolkodik és érzelmei vannak-- akkor az már eleve egy holt elmélet-- és jobb ha a sarokba vágja az univerzumi istenlétről alkotott fantazmagóriáit.
Hűha nagyon remélem, hogy sikerrel fogsz járni! :) Mióta valamelyik LMP-s liberális kitalálta, hogy Prohászka fasiszta volt azóta elég nehéz hozzá jutni. Én például egy olyan könyvet olvasok tőle amit a nagymamám könyvei között találtam. Egy csodás bőrkötéses kiadást 1915-ből :D
Bár ez egy nagyon korai irománya azért tetszett. Csak kissé nehézkes a sok ismeretlen szó miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!