Az ateizmus is hit? Milyen dogmákban hisznek az ateisták?

Mi a szösz, csak úgy változik ez a topik.

Egy itteni linből jutottam jutottam a

www.istenteszt.blog.hu lapra, ahol a büszke kihívásra rátaláltam és most sehol sem találom.

Furcsa egy világ ez, egy ideje már a kezeket sem találom a szövegek alatt, így értékelni sem tudok.

Csak nem a jó Isten tüntette el?

Bocsánat, a linket megtaláltam, a 2. oldalon alul, csak nincs aláhúzva. /istenteszt

Kezek azok nincsenek, se piros, se zöld.

továbbra sem, de sebaj

ha nem dumálok többé, kimeszeltek...

Hogy folytassam a fenti "okoskodást", újra le kell szögezni, hogy az ateizmus nem hit. Csupán a filozófiai teodícea egyik alapvető megközelítési módja. A hit személyes döntés, hogy valakit vagy valamit az életem urának fogadok el (nem véletlen, hogy sok nyelvben az Isten szó illetve egyes istenek neve azonos/hasonló az úr szóval). A hit az értelmi elfogadás mellett érzelmi ráhagyatkozás is -- ez az ateistában hiányzik.

Az ateizmus arra ad nemleges választ, hogy létezik-e tőlünk függetlenül egy Isten. Az Istent eszmeként, érzelemként vagy elfojtott gyerekkori traumaként felfogók ebben az értelemben ateisták. Persze a legtöbben nem azért ateisták, mert napokig mérlegelték a bizonyítékokat, és az tűnt tudományosabbnak és valószínűbbnek, hogy nincs Isten, hanem mert ez az egyszerűbb: nem kell agyalni és főként nem kell erkölcsi normákhoz igazodni. A nehéz kérdéseket lehet a tudósoknak delegálni. A vallási élmény egyszerre vonz és ijeszt. Egy bennem lévő, elerőtlenített, a magam képére formált Isten azonban nincs ilyen hatással. Egy képzeletbeli kőtől nem kell tartanom, nem üthetem bele a lábam, de mi a helyzet egy olyannal, ami ténylegesen ott van az úton előttem?

Vajon tényleg a hívők menekülnek a valóság elől, mert gyengék és nem mernek vele szembenézni, vagy ez másokról mondható el inkább?

Kedves kérdező!

Megint elrugaszkodtál.

A 2. oldalon jelzett linket olvasva eljutottam a blogodhoz, aminek tartalmát bekopiztam a válaszomhoz.

Azt én könnyedén és tökéletesen megcáfoltam.

Ennek alapján joggal fejthettem ki véleményem.

Itt tartunk.

Felhívom a figyelmedet, hogy amíg erre nem válaszolsz, addig nincs jogod engem minősíteni.

Ezért elsősorban bocsánat kéréssel tartozol.

Ahhoz sincs jogod, hogy a megadott válaszok cáfolására új és új sőt mégújjabb fejlesztett verziókkal állj elő.

A kihívásnak eleget tettem,

Adjam a számlaszámot?

Ne huzakodj öcsém!Pengesd a lóvét!

Tzolko, beszálok az ügyvédbe ha szivoskodik

Lementettem mindent, tanú vagyok. Most elküldöm az összes ateista fórumra, lássuk csak a listát

Téged az Istened csalásra, hazugságra tanít?

Igen, magam is lementettem természetesen.

Az istenteszt.blog.hu val egyetemben.

A többi nem érdekel engem.

Ennyi éppen elég...

Köszönöm a támogatást.

Király!

:)

Nem bajlódok a német nyelvű fordítással tovább.

Felhívtak, készül.

Az angol is...

Kedves 74

Az elején jól kezded, de a vége naív feltételezés.

Isten létével, vagy nemlétével mindenki szembesül.

Az ateista elveti, mert nem bizonyított.

Cáfolni csak bizonyított dolgot lehet értelmesen.

Ezt normális ember nem teszi, mert eleve értelmetlen.

Csűrni, csavarni lehet a szót, de teljesen felesleges.

Természetesen belátom, hogy sok fogalom lehetséges, amit nehéz bizonyítani, pl.: a szerelem.

Aki ezt soha nem tapasztalja, annak az érzés ismeretlen lehet.

Csakhogy ez a témakör még a vallásnál is jobban körülírt, hozzá közelítő érzések tapasztalhatók és nincsenek a fogalomhoz kapcsolódó lehetetlen dolgok, ezért még az is megnyugszik létében, aki soha nem tapasztalta.

Természetesen megérteni csak az tudja teljes egészében, aki átélte.

Isten és a vallás ellenben fizikai valóságú témákhoz is szervesen kapcsolódna, amiket mindenképpen bizonyítani szükséges. Tehát nem minden fogalom kategória a vallásban.

Amik a régi embereket vonzották, a csodák, a megfélemlítés (bosszúálló Isten) a végítélet képei - a mai embert taszítják.

A logikai bakugrások különösen hihetetlenné teszik a vallásos dogmákat.

Dogma tehát csak a vallásban van, amit az ateista nem hisz el.

Illetve kivételként megemlíthetjük, hogy a tudományban is előfordulhatnak dogmák, amik főleg a vallások uralkodása lévén keletkeztek és eltűnésük éppenséggel az ateizmus térhódításának köszönhetőek.

A hasonlatok mindig sántítanak, mert csak hasonlítanak, de most én élek vele:

A vallásos hit hasonló a lottó öttalálatos hitével, mintha a hívő biztosan tudná, hogy nyerni fog, csak idő kérdése.

Az ateista teljes joga a kételkedés, ezért ha kedve tartja, saját elképzelését is megkérdőjelezheti, ekkor beruház egy szelvényre, mert hátha nyer. Vagyis foglalkozni kezd a vallással, a bibliával. A kapott válaszok nem elégítik ki, ezért eldobja a szelvényt, hülyeség, ugyse nyerek...

Máskülönben, ha nincs kedve hozzá, eleve be sem lép abba a képletes lottózóba, mert már eleve értelmetlennel találja.

Kívül van e a tudomány hatáskörén?

Miért, talán belül van?

Van Istenkutató Intézet?

Nem hallottam róla, de hát én csak egy egyszerű, tudatlan, ateista parasztgyerek vagyok...