"Az ateizmus vallás" - Milyen alapon állítják ezt, illetve tagadják?

Kedves izidorkata!

Nem kívánom, hogy elolvasd mind a 110 kommentet, ez már nagyjából meg lett válaszolva, dióhéjban:

Az ateizmus nem vallás, nem hit, mert érvek hatására eszmei tartalmát módosítja, felülbírálja, kiegészíti.

Közben más érdekes témák vetődtek fel, mint a halálbüntetés szükségessége.

Ha kizsebelnek, visszazsebelsz?

Ha egyest kap a gyereked, Te is adsz neki egyet?

Ha elgázol az autó, visszagázolod?

A méhet visszaszúrod?

Bűn és büntetés nem egy kategória.

A szemet szemért elv ostobaság.

A hóhér nem ember? neki szabad ölni?

A kivétel gyengíti a szabályt, sőt el is törölheti.

Ölni bűn!

Nincs apelláta!

Senkinek sem szabad...

tetszik az érvelés.

Miért csak a gyilkosságra van szemet szemért.

Érdekes lenne egy bíró, aki a zsebest visszazsebeli, vagy a szélhámost jól becsapja

A garázdának be kell egyet húzni, de mi lesz az erőszakos nemi közösülővel?

Azzal mit tesz a bíró?

tzolko

Bizonyos dolgokban (pl. gyilkosság) a szemet szemért elv a legjobb.

Viszont már ostobaságokat írtál. Olyanokat, amiknek semmi közük a témához.

00:38

Csakhogy semmi értelme nincs annak az érvelésnek.

Csak arra hívtam fel a figyelmed, hogy szinte sehol máshol nem erőltetik a szemet, szemért elvet, mert ostobaságnak tűnik.

Sok súlyos bűn van, ezeknél beválik az elzárás.

A börtönbüntetésnek fokozatai vannak, fogház, börtön, fegyház, szigorított...

Pontosan nem ismerem a különbséget, de meg vagyok győződve, hogy ezek egyre nehezebben elviselhetők, egyre rosszabbak a normális ember számára.

A fogházból még kimenőt is kaphat, ha jól viselkedik az a szabálysértő.

A letöltendő időszak sem mindegy.

Az, hogy visszaesők vannak, csak arra mutat rá, hogy a szociális körülmények borzalmasak, mert a visszaesés gazdasági büntényekre jellemző.

Tessék következetesnek maradni.

Akkor az erőszaktevőt teperje le a bíró, vagy a hóhér.

Ha valaki elgázol a kocsijával valakit, azt lökjék metro alá.

A fogorvosnak is ki lehet húzni egyet, kettőt, ha eltéveszti. /,-)

A 7. lapon a 66. válaszban felsoroltam néhány érvet a halálbüntetés ellen.

Olvastad?

Büntetni kell, nem tagadom, de hogyan?

Minden bűn emberi, mert emberek követik el, ezért kezelhetőek.

Ne hidd, hogy veled nem fordulhat elő, semmilyen körülmények között.

Ha halálra ítélsz valakit, akkor kb. hasonló módon viselkedsz, mint a gyilkos.

Ez nem tűnt fel?

tzalko válaszára válaszolnék:

tzolko válasza:

Kedves izidorkata!

Nem kívánom, hogy elolvasd mind a 110 kommentet, ez már nagyjából meg lett válaszolva, dióhéjban:

Az ateizmus nem vallás, nem hit, mert érvek hatására eszmei tartalmát módosítja, felülbírálja, kiegészíti.

Nos:

elolvastam mind a 110 komentet, legalábbis átfutottam, és szerintem senkit sem sértek meg vele ha azt mondom hogy egy igazi, korekt, tényszerű, válasz egy sem volt köztük, beleértve az én komentjeimet is. A 110 koment vélemény, észrevétel, ötletszerű megjegyzés.

Én viszont szeretném ha kiderülne hogy a kérdező mit is akar valójában? Mi is a kérdése lényege. És ezért szeretném ha elmondaná honnan vette azt az állítást hogy valaki az ateizmust vallásnak nevezi. Honnan olvasott ilyesmit, vagy ha csupán beszélt ilyen véleményű emberrel akkor az mire alapozta ezt az állítását?

A kérdés egyenlőre még igazából nincs is egésszen világossan megfogalmazva, ezért még nagyjából lehet vélekedésekt megfogalmazni.

Az én véleményem a következő:

Az ateisták egy része valóban világnézetéhez rögeszme szerűen ragaszkodik, és a legbigottabb, a legfundamentalistább hívőt is meghazudtolva zár ki minden olyan tényt, olyan részét a valóságnak ami ellentmond atista-vallásának.

Azok akik úgy fogalmazzák meg magukat mint ateisták, képtellenek felülbírálni állspontjukat, minden tényt, tudományos eredményt igyekeznek félre magyarzni csak hogy világképükbenehogy meginogjonak.

A halálbüntesről: minden ölés szörnyű és szomorú, és az különösen lesúlytó ha az állam tesz ilyesmit.

Ha az állam valakit kivégeztet, akkor azt legalább ne a nép nevében, ne az állampolgárok nevében tegye.

Az ölés egyedül önvédelem céljából megengedett a vallások töbsége szempontjából. Ha ezzel ártatlan életeket lehet menteni.

Pl. a második vh. harcaiban jogossan védekeztek a náci invázió ellen, de pl. Drezda megsemístése szörnyű tett.

(Kurt Vonegut: az ötös számú vágóhíd)

Az ateista rögeszme nehezen definiálható.

Mivel Isten létét, vagy nem létét bizonyítani nem lehet, így ez a szempont az ateista megismeréséhez sem mutat utat.

Más kérdéseket ellenben az ateista nagyon is racionálisan ítél meg, ezért a feltevés jogos, hogy álláspontja bizonyításokra épül.

Ateista volta is elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a nem bizonyított tételekhez kritikusan áll hozzá.

A náci Németország lerombolásához hozzátenném, hogy két tényező következtében történt.

Az amerikaiak úgy vélték, a háború minnél hamarabbi befejezése és ezáltal az áldozatok számának a nagymértékben való csökkentése a nagyobb pontosságú nappali bombázások eredménye lehet.

Ekkor fő célpontjaik a hadiüzemek, a vasút, a benzingyártás, megsemmisítésére korlátozódtak. Természetesen, egy pályudvar környéki házak ezáltal is porig rombolódtak, de a céljuk mégis csak a hadipotenciál gyengítésére irányult. Céljuk elérése érdekében a nagyobb veszteségeket is vállalták.

Mindez kiegészült az angolok éjszakai bombázásával, akik kevés pilótáik életét féltették és fő taktikájuk a demoralizálás volt. Hiszen előzőleg a németek komolyan támadták Londont és azt a részt, ami hatósugarukba befért.

Az éjszakai bombázások nagyjából vaktában történtek, egy egész város volt a célpont, nagy magasságból.

Céljukat sokáig nem tudták elérni, mert a megfélemlítés csak összébb kovácsolta a németeket, a hadiüzemeket széttelepítették, szervezéssel a németek mindíg megoldották problémáikat.

A végén a szinte véletlen schweinfurti csapágygyár lerombolása azonban kegyelemdöfésnek bizonyult.

Ekkor már rég nem harsogott a német propaganda gépezet, amely a szövetségesek nonstop bombázását nonszesznek figurázta.

A háború utólagos elemzése sem mindíg egyértelmű.

Németország városai szenvedtek akkora pusztulást, amik az atomfegyver bevetésénél is nagyobbak voltak, de közismert tény, hogy Japán a két elpusztított város, Hirosíma és Nagasaki morális hatására adta meg magát.

A háború annyira extrém dolog, hogy az emberi természetet kiforgatja önmagából.

Remélhetőleg nem kerül rá sor többé, ezért elég, ha a béke idejére koncentrálunk.

Elég az öldöklésből!

a hit legalább anyira tényeken alapul, és racionális mint ha valaki tagadja az isten, vagy egy transzendens világ létezést.

Egy hívő (teista) lehet legalább olyan racionális, és képes legalább anyira a nézeteinek a felülbírálatára mint egy nem hívő (ateista).

Ha a tények és az érvek arra mutatnának hogy nincs Isten akkor egy racionálissan gondolkodó hívő azt mondaná zhogy nem hiszek, viszont semmi sincs ami kizárná a hit alapját, és azt hogy ez egy objektív, reális képet ad a világról.

Nekem volt egy régi defiícióm a hitre és a nem hitre, kissé esetlen de azért leírom:

A nem teista világképben a z ojektív világ, és a szubjektum izolálva van egymástól, a teista világképben pedig egy öszhangra való törekvés, és kapcsolat van a szubjektum( vagyis mi), és az objektív világ közt.