A tudomány a mai napig se bizonyítani se cáfolni nem tudta Isten létezését, ez a kapaszkodója a hívőknek és az ateisták nem tudnak megfelelő érveket mondani?

Gyógyszerésznek tanulok, és hívő keresztény vagyok. Cáfolnom kell azt, hogy a kereszténység nem motiválná a világ megismerését. Ez egyébként is alkat kérdése, valakit vallásosan is érdekel, valakit vallástalanul sem. Az érdeklődés valami iránt nagyon változó és relatív.

Másrészt, a kereszténység azt tanítja, hogy a világ jó, és amit érzékelünk belőle, az valóságos, tényleg létezik a maga teljességében. A hinduizmusban például minden csak káprázat, és ennek a belátásra kell törekedni. Tehát nem hogy érdeklődni a világ iránt, hanem elfelejteni, mert nem létezik. Emiatt a kereszténység kifejezetten táptalaja lehetett a tudományos szemlélődésnek. Manapság pedig, hogy a kettő szétvált, pontosan emiatt nem gátja egymásnak.

A tudomány nem bizonyítja és nem cáfolja Isten létezését, mert nem is tudja vizsgálni, és ez nem is áll szándékában, egyszerűen nem foglalkozik ezzel. A militáns ateisták csak szeretnék, ha lenne cáfolat. :D

@ tavariss:

Le vagy maradva néhány körrel... A tudomány és a vallás nagyon is jól megfér egymás mellett; ezt szintén csak a turbóateisták szeretik tagadni. :D

Mutatok valamit, ami számodra újdonságként fog hatni: néhány részletet egy régebbi (~2006-os) jegyzetemből, melyet Dr. Lang Jánosné matematika - fizika (!) szakos középiskolai tanár Keresztény hit és a természettudományok tanítása c. tanulmányából készítettem. 

< A materialista szemléletű oktatás Magyarországon a 2. világháború után vette kezdetét, s a rendszerváltásig a materialista világnézet volt uralkodó - főleg, de nem kizárólagosan - a természettudományok oktatásában. Ekkoriban igyekeztek kiirtani a keresztény hitet a tudományok fejlődésének álcája mögé bújva, azaz minél erőteljesebben szembeállítani egymással a tudományokat és a vallást, hamisan úgy beállítva, mintha a kettő kizárná egymást (pedig nem). A diákok egy része a hitet valami szégyellni való, anakronisztikus dolognak tartotta. 1989 óta történtek ugyan változások, de a tanított anyagok még mindig a materializmust erősítik, sokszor nem semlegesek, nem elfogulatlanok; és ugyanez mondható el a tananyagot közvetítő tanárokról is. 

A kereszténység és a természettudomány találkozásának döntő szakaszai: 

1. Középkor: egyház a tudomány ellen. - Minden felekezet teológusai tartottak a keresztény hit megrendülésétől. 

2. A 19. század: tudomány a kereszténység ellen. - Az emberi elme racionalista gőgje volt jellemző az elért eredmények miatt. A hívők vagy szégyellték vagy igazolni akarták hitüket. 

3. A 20. század: A gondolkodás forradalma. - Új elképzelések, elvek, törvények megszületése. Kiemelendő a mélyen vallásos Planck, a modern fizika atyja, akinek vezérgondolata: "Közelebb Istenhez." 

Hesisenberg bizonytalansági elméletének következtében ("A természeti igazság egy bizonyos határon túl nem követhető.") a fizikusok megérezték az isteni erők jelenlétét: az ész nem oldhatja meg a világ rejtélyeit, az ész határán túl is van valami, ami nem ismerhető meg sem logikai, sem tapasztalati úton. Az emberi tudás véges, e pontnál jelenik meg a hit. 

Az istenhit és a természettudomány önállóan léteznek egymás mellett. 

A Biblia és a természettudomány nyelvezete és kifejezési formái különbözőek, struktúráik sajátosak; egymásra nem vezethetők vissza, így közöttük sem konfliktus, sem harmónia nem lehet. > 

Szintén meglepi: ismerek én is egy "csodabogarat", azaz hívő kémikust, aki ráadásul nő. :D

De a "nagy" tudósok között is vannak hívők, még a természettudósok között is.

Gondolom, van ateista természettudós szobatársad is. ;)

Na, jó, csak vicc akart lenni.

Különben sem érdemes számháborúzni ilyesmivel, semmi sem ezen múlik.

Üdv. :)

Hogy pontosak legyünk a tudomány nem vizsgálja Isten létét, mert fel sem merült a létezése.

Tudomány és vallás nem az állításaik miatt nem fér meg, hanem a módszereik miatt. A tudománynak bizonyítékok kellenek, a vallásnak nem.

"A militáns ateisták csak szeretnék, ha lenne cáfolat. :D"

A militáns ateisták ismerik a logika fogalmát, és tudják, hogy valaminek csak a létét lehet bizonyítani, a nemlétét nem igazán. Az csak a militáns hívők sajátos "észjárásának" tudható be, hogy először elhisznek valamit, és csak aztán teszik fel a kérdést, hogy mi utal annak a létezésére.

^ A nemlétét egyáltalán nem lehet, ezt a normális ateisták is le szokták írni. De nézz körül itt az oldalon néhány kérdésben, hogy mások hányszor leírták már, hogy a tudomány bebizonyította Isten nemlétezését.

A többi zöldségről nem is beszélve...

Csak egyetlen példa, talán a legkirívóbb: egy fazon nagyhangon bizonygatta nekem, hogy a gázok nem anyagok. Na, erről van szó.

"De a "nagy" tudósok között is vannak hívők, még a természettudósok között is.

Gondolom, van ateista természettudós szobatársad is. ;)

Na, jó, csak vicc akart lenni.

Különben sem érdemes számháborúzni ilyesmivel, semmi sem ezen múlik."

Mind szép és jó, amiket leírtál, de még egyszer mondom: a hívő tudósok száma igencsak elenyésző. Látom kiemelted Planck nevét.

Einstein, Edison, Hawking...csak 3 nagy név az ateista tudósok közül.

Egyébként csak hogy néhány példát említsek, tudomány vs. vallás:

Tudomány szerint a világ 4,5 milliárd éves. A vallás szerint kb. 5-6000.

Az élőlények élettelen anyagokból jöttek létre, folyamatos fejlődés útján. A vallás szerint a teremtés által, mindenféle fejlődést mellőzve.

A Biblia emberi alkotás, irodalmi mű. A vallás szerint Isten kinyilatkoztatott szava.

Az ember lényege a tudomány szerint az agya. Az ingerek, a benyomások, a tapasztalatok tesznek minket azzá, amivé. A vallás szerint a lélek.

Berta, fogd fel, hogy az árnyék nem tud fényleni...:) Nincs olyan, hogy tudomány és vallás. Tudomány, vagy vallás! Vagy az egyik igaz, vagy a másik. Ha egyszer világosan megfigyelhető, hogy átfedik a valóság némely területeit, akkor mégis hogy gondolod, hogy igaz lehet egyszerre a kettő? Ez olyan, mintha feldobnál egy pénzérmét és azt mondanád lehet egyszerre fej és írás is...

Kedves tavariss,

talán nem elég figyelmesen olvastad hozzászólásomat mert hozzátettem: „természetesen nem úgy ahogy a vallás ma a híveinek tálalja.”

Mindjárt másképp hangzik, ha azt mondjuk, hogy Isten nem egy valaki, nem egy személy, hanem az Eredeti Ihlet, melynek fejleménye – nem teremtménye – minden más élőlény és élettelen dolog; Isten a Mindenható Törvény, a Vezérlő Alapelv mindenben; Isten minden Hatalom, Bölcsesség és Szeretet kimeríthetetlen Forrása bennünk és körülöttünk mindenütt. Hogy az ember mint Isten leg-előbbre haladt fejleménye, korlátlan hozzáférhetőséggel rendelkezik e forrás kiáradásához.

Állítom, hogy előre látható időn belül a vallások tanítása, megszabadulva a rengeteg fölösleges tehertől, babonától a tévedésektől, hazugságoktól, stb. ki fog tisztulni, akkor a tudomány azt fogja bizonyítani amit a vallások tanítanak. De előbb úgy a tudománynak, mint a vallásnak még tovább kell fejlődni.

Már most meglehet figyelni, hogy minden újabb nemzedék egy helyesebb képet alkot magának Istenről mint elődei.

Sok mindent elmondtak előttem, azokra nem is reagálnék, mert tudjuk, hogy már legalább 126 kérdésnél végigment ez a vita...

Viszont a kérdésben szeretnék reagálni egy benne elrejtett állításra.

"A tudomány a mai napig se bizonyítani se cáfolni nem tudta Isten létezését, ez a kapaszkodója a hívőknek"

Ez, kérem, tévedés. Azoknak, akik hisznek Istenben, nem az a "kapaszkodója", hogy még senki nem cáfolta meg Isten létezését (--> tehát van? Ez logikailag is nagy hiba lenne!). Hanem az, hogy ismerjük Őt, és meg is tapasztaltuk Őt!

A hit nem egy fantazmagórián, képzelgésen, ideológián alapszik, hanem meggyőződésen, valami olyanról, amit sohasem láttunk, de kielégítően meggyőződtünk róla, hogy igazi. Mert *meggyőződni* valamiről csak ismeret által lehet, ismeretet szerezni viszont nem kizárólag a testi érzékeink útján lehet. De ezt nagyon nehezen fogják fel a materialista emberek, hogy esetleg szerezhetünk olyan dologról (személyről) is ismeretet, tapasztalatot, amit/akit soha nem láttunk és nem mértünk meg. Pedig miért ne szerezhetnénk? Ki bizonyítja be, hogy az a sok millió ember világszerte, aki azt állítja, hogy személyesen találkozott Jézussal, hazudik? Ugyanis a bizonyítékok inkább mellettük látszanak szólni! Olyan problémákból szabadultak meg *teljesen* sok ezren (állításuk szerint Jézus segítségével), amiről a tudomány azt tanítja, hogy soha nem lehet belőle egészen kigyógyulni! Érdekes, hogy sokan vannak közöttük, akik mindenfélével próbálkoztak előtte, de csak a Jézus-módszer jött be mindegyiknek! Érdekes, hogy a börtönbe zárt bűnözők közül nagyon kevesen "javulnak meg" a börtönben, de mégis olyanok több ezren vannak (és állítom, hogy több százan csak Magyarországon is), akik megtértek a börtönben, és más emberként jöttek ki, az életük valóságosan megváltozott! Talán véletlen, hogy olyan sok embernek bejön a Jézus-módszer, más módszerek meg nem? Talán adhat egy vallás ekkora lelkierőt az embereknek, ha nincs mögötte semmi igazság, semmi erő? Egy mesétől gyógyulnak, szabadulnak, változnak meg teljesen milliók? Na, nekem ez az igazán hihetetlen!

Azért mondta Jézus is már a farizeusoknak (akik bizonyítékot kértek tőle, hogy valóban Isten Fia), hogy nem ad nekik jelet, mert tudta jól, hogy ha az sem győzi meg őket, hogy az Istenbe vetett hit által annyian meggyógyultak, megszabadultak, megváltoztak, akkor nem győzi meg őket az sem, ha csak szól egy szót, és a csillagok felrobbannak az égen, mert akkor is kitalálnának rá valami "ésszerű" magyarázatot.

Az igazság az, hogy a csodákat mindenki látja, mindenki tud róluk, csak vannak, akik nem hajlandók elfogadni, hogy Isten szólni akar hozzájuk, mert utálják még a gondolatát is. Az igazság az, hogy nem annyira hihetetlen Isten, mint amennyire be akarják állítani, hanem annyira gáz, hogy azt kéri, változzunk meg. Fujj. Dehogy változunk meg! Úgy élünk, ahogy tetszik.

Ezért kell még a gondolatát is elvetni, hogy talán lehet Isten. Mert ha Ő van, akkor tényleg meg kell térni. Az meg pfujj.