Miért mondják sokan, hogy a tudományban is hinni kell, mint egy vallásban, amikor józan ésszel körülnézel és egyből látszik, hogy a világ a tudomány törvényei szerint működik, nempedig valamelyik vallás törvényei szerint?

Ajánlom a vitatkozók figyelmébe az alábbi kérdésre adott válaszaimat:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Illetve lenne pár megjegyzésem:

"- Ezt rengetegszer hallom, de nem hallottam még, hogy pl. egy szupernova kialakulását kísérleti körülmények közt megismételték volna."

http://www.youtube.com/watch?v=RtBPl7LL7Rg

Bár ez csak a végjáték.

"Ráadásul tucatnyi kísélettről olvastam, hallottam, hogy egyszer igazolták a felvetéseket, máskor nem. És persze vita van arról, valóban ugyanazokról a körülmények álltak rendelkezésre."

Tehát foglalkoznak a témával. Mi más várható el? Pontosan mik ezek a vitás kísérletek? Talán magam is utána tudnék nézni, hogy mi a probléma velük.

A vallások akkor születtek, amikor az ember még semmiről sem tudott a világban...nem tudta mitől zöld a fű, nem tudta mi van az egekben és még azt sem tudta, hogy a Föld lapos e vagy gömbölyű. Mi ma már tudjuk ezt, de így is van számtalan felfedezetlen dolog sokkal több, mint amit ismerünk. Nem tudhatjuk biztosan, hogy nem Isten generálja e azokat a törvényszerűségeket, amiket Te is említesz ,simán elképzelhető, hiszen a tudomány soha nem tagadta Isten létezését. Simán csak logikusabb, hogy nincsen. A tudományt viszont nem szabad megcáfolni, a buta sötét emberek ellenzik, elhiszem én ,hogy nem tetszik nekik, hogy nincsenek angyalok az egekben, de az univerzum felfedezésével egy másik csodálatos világ tárult elénk, ami számomra sokkal szebb, mint az, hogy angyalok üldögélnek a felhőkön...

A vallás valamilyen szinten árt, hiszen a középkorban rengeteg embert végeztek ki, mert megtagadták azt , amit a dogma állít, kezdhetjük rögtön Galileo Galileivel. Totál igaza volt és mégis megégették. Persze könnyebb az élet butaként, de unalmasabb is.

Viszont a tudomány és a vallás között van egy óriási különbség: a tudomány a tudásról, a vallás hitről szól. Ha tudnánk biztosan Isten létezését, az már nem hit, hanem tudás lenne. Jobb ,hogy nem tudjuk. De a vallásos embereknek éppen úgy el kell fogadniuk a tudomány törvényeit, mint ahogy a nem hívőknek tisztelni kell más vallását.

Szia!

Én úgy gondolom, hogy akik a kérdésben feltett mondatot állítják azok igencsak pontatlanul fogalmaznak.

Azt gondolom, hogy a tudomány a kutatás egyik ága, mely arra törekszik, hogy ismételt megfigyelések és kisérletek útján megértse a természeti jelenségeket. Átfogó, de egyre precízebb összefüggéseket keres az okok és okozatok között. Ezek az összefüggések segítenek megjósolni a jövőbeli és megmagyarázni a múltbeli eseményeket.

Nem a világ működik tehát a tudomány törvényei szerint, hanem a tudomány igyekszik megmagyarázni a világ törvényeit.

Ha hitről beszélünk akkor azt érdemes elválasztani ettől. Hinni abban kell amiről nincsen 100%-os bizonyosságunk. Ilyen értelemben beszélhetünk a múltbeli eseményekről, vagyis például világunk keletkezéséről, az élet kialakulásáról, melyről csupán elképzeléseink lehetnek, de 100%-os bizonyosságunk nem!

Amire te gondoltál, hogy azt mondjuk róla hogy hinni kell benne, az az un. "tudományos" világkép, mely ősrobbanásról és evolúcióról beszél. Ennek a valóságban nincs sok köze a tudományhoz, hiszen nincsen rá tudományos bizonyíték: semmi, amit eszközökkel, vagy az öt érzékszerv segítségével megfigyeltek, igazolható, és alátámasztható. Elméletek vannak, melyeket valószínűsítenek.

Ugyanígy vannak elméletek a Teremtésre nézve, mely szintén valószínűsíthető. Olyan törvényszerűségek támasztják alá, mint például a biogenezis törvénye, miszerint élet csak életből származik, aztán a genetika mendeli törvényei, a mutációk kérdése, ugyanis egyetlen mutáció sem hozott létre olyen életformákat, melyeknek nagyobb a komplexitásuk, mint elődeiknek, és még sorolhatnánk... Az élet olyan bonyolult és összetett, hogy véletlenszerű folyamatok - tartsanak akár évmilliókig - nem képesek megmagyarázni eredetét.

Én úgy gondolom aki már látta a Föld legegyszerűbb élőlényének a baktériumnak az igencsak bonyolult felépítését, annak nem lesz kétsége annak tervezettségéről. Egy miniatür motorral hajtja előre magát, akár 15 testhossz/másodperc sebességgel, ami egyenértékű azzal, mintha egy jármű 240 km/h sebességgel haladna folyadékban. Ezek a különösen hatékony reverzibilis motorok akár 100.000 fordulatot is megtesznek percenként. Minden nyél egy ostoros véglény ostorszerű lapátját forgatja, mely propellerként működik. Ezek a forgórésszel és álórésszel rendelkező motorok sok szepontból hasonlítanak az elektromotorokhoz. A baktériumok képesek megállni, elindulni, sebességet váltani, irányt váltani, sőt még a propeller alakját is képesek megváltoztatni, illetve velószínűleg érzékeny szenzoraik, kapcsolóik és ellenörző mechanizmusaik vannak. Egy ilyen bakteriális motorból 8 millió férne el egy emberi hajszál keresztmetszetében.

Csak azért hoztam ezt példaképpen, mert az evolúciós elgondolás szerint a baktériumok voltak az élet első formái, ezek alakultak ki először és ezért a legegyszerűbbek. Nos én úgy gondolom, hogy a baktériumok kicsik, de nem egyszerűek. Érdemes tudni még, hogy a növények körülbelül 1/5-ének szintén van motorja. A nanotechnológia egyértelműen bizonyítja, hogy az élő dolgok figyelemreméltó módon megtervezettek, messze túl bármin, amit Darwin el tudott volna képzelni...

Üdv. Péter

Kétféle tudományt hallottam ezidáig hivatalos forrásokból emlegetni.

Egzakt tudomány: paraszti nyelven szólva azon dolgok, törvényszerűségek vizsgálata, amelyeket megfigyelhetünk

Eredettudomány: korábbi, ember által meg nem élt, vagy esetleg megélt dolgokat igyekszik kitalálni, amelyekről nem maradt fenn ember alkotta írásos, vagy bármilyen emlék.

Az eredettudományt egy időben kizárólag a vallások uralták. A felvilágosodás fő irányzata volt a vallások uralmának a letörése. Ám közben észre sem vették, hogy saját dogmájukká vált a materializmus, mint megkérdőjelezhetetlen dolog. Márpedig ez akkor is dogma, ha a világban sokan hülyeségnek kiáltják ki.

Szerintem mindkét irányzat mellélőtt. Mai napig szinte minden tudós vizsgálódását beárnyékolja a személyes hite. Nagyon kevés (szerencsére egyre több) olyan kutató van, aki függetlenül attól, hogy ő, vagy mások mit hisznek, vagy milyen az uralkodó világnézet, nem félnek felmutatni azokat a tényeket, amelyek nem illenek bele az uralkodó világképbe. Csak egyetlen példa a nagyon nagyon sok közül: a perui yucca kövek rajzain háziállatként tartott dínók vannak megörökítve.

Személyes véleményem, hogy a tények több mint világosan mutatnak teremtőre, és Földünk fiatal korára. Ezt valamennyi tudós által ismert tény igazolja. Valamiért evolucionista médiákban csak nagyon elvétve vannak ezek megemlítve. Rejtélynek szokták elkönyvelni ezen tényeket. Szerintem nem rejtély, hanem világos útmutatás.

Hát ugyanerről írtam már máshol. Bemásolom ide, mert sokan keverik a tudományt a hittel. Illetve egyáltalán nincsenek tisztában a tudományos kutatás fogalmával. Valamint az elmélet és a tény fogalmával sem.

Pitagorasz-tétel. Tény, mert be van bizonyítva! Nem kell benne hinni, mert bebizonyították! Az a tény, amit tárgyilagosan bebizonyítottak. Valaki emlegette az elméletet, amit 400 év alatt bizonyítottak be. Ez elmélet, nem tény! A tudomány elméleteket vizsgál! Nem hisz az elméletben, hanem vizsgálja őket. Idézem máshova írt válaszom:

Megint nem érted. A tudomány nem hit kérdése. A tudomány számok és mérések kérdése. A tudományban, ha egy egyetemistától hallod, ennek a tárgynak a neve Btk (Bevezetés a tudományos kutatásba). Minden, hangsúlyozom minden tudományos kutatásnak 4 fázisa van.

#1 Probléma felvetése. (Azaz, el kell dönteni, hogy mit akarunk egyáltalán megtudni? Pl. Hogyan keletkezett a világ?) Megvagyunk.

#2 Hipotézis felállítása. (Na te ezt kevered össze a hittel. Hogy a tudósok szerinted elhiszik a második fázist. De nem. Nem elhiszik, hanem kell egy konkrét elmélet, egy konkrét elképzelés, amit vizsgálni lehet. Enélkül nem lehet tovább menni! Hiába állítottuk fel a kérdést, a problémát, hogy hogyan keletkezett a világ, ezt még nem lehet vizsgálni, mert nem konkrét. Leírok néhányat, amiket pl vizsgáltak, mert ezt már lehet:

- A világegyetem állandó, mindig így nézett ki, ahogy most. Nem volt kezdete és vége.

- A világegyetemnek nem volt kezdete és vége, de nem állandó, hanem tágul egy ideig, majd zsugorodik, megint tágul, és megint zsugorodik.

- A világegyetem egy robbanással kezdődött.

- Stb...

#3 Vizsgálat. A tudósok elkezdik vizsgálni az elméleteket, kinek melyik szimpatikus, nyilván először mindenki a sajátját, ha van, de nem azért mert elhiszi, hogy az az igaz, hanem mert valami okból, azt tartja reálisabbnak.

#4 Megoldás vagy Megállapítás. A vizsgálatok alapján eljutnak egy szintre, hogy ez igaz vagy nem igaz...

Nem lehiszik a dolgokat, hanem vizsgálják. Nem ugyanaz. Pl, hogy jobban átlásd:

#1 Probléma. Hogyan javíthatnám a teljesítményemet a 100 méteres síkfutáson?

#2 Elmélet: - Végig azonos tempóban futok.

- Az elején lassabban futok, aztán gyorsítok.

- Az elején gyorsabban futok, aztán lassabban.

(érted? Ez sem hit kérdése. Nem elhiszik az alábbi elméleteket! Hanem azt használják kiindulási állapotnak. Elkezdem vizsgálni az összes lehetséges elméletemet, hogy hogyan gyorsítsam fel teljesítményemet. Végül valószínű, maradni fog egy, ami a jó.)

#3 Vizsgálat (itt vizsgálom őket.

#4 Eredmény (Kapok egy eredményt, és az eredményeket összevetem.

Figyelj, ha eléd teszed két almát, és még kettőt, akkor humán faktor ide vagy oda, az mindig négy alma. A matematika egyetemleges tudomány, ezért minden nemzetnek, minden élőlénynek ugyanazt jelenti. Nincs olyan, hogy 2+2 az 5. Mert a matematika bizonyított. Ugyanígy, ha ráteszed az almát egy mérlegre, faktor ide vagy oda, mind a kettőnknek ugyanazt a súlyt fogja adni. Kivéve ha megeszed, mielőtt megmérhetném :) Tehát ez így nem igaz. A mérés mindig objektív, nyilván, ha nem tételezzük fel, hogy sóher zöldséges vagy, ezért súlyt teszel a mérlegre, hogy többet fizessek. De ezt a tudományban kivitelezhetetlen, mert a bizonyítottként előadott elméleteket mindig sok százan vizsgálják meg utánad, és ellenőriznek le. Enélkül nem is bizonyított.

Megkerestem neked az egyetemi jegyzetemet. Hogy lásd, mennyire elkülönül a tudomány és a hit. "Tudományos kutatás: tudatos, célirányos problémamegoldás, amivel a kérdések tudományos megválaszolása történik. Tudományos módszerrel kell megoldani. A tudományos kutatás empírikus tevékenység: döntés a hipotézisről kizárólag adatok és tények alapján történhet. A problémára választ kell találni, akár igen, akár nem, maga az eredmény a lényeg. Az eredménynek igazolni kell magát a kutatást, az igazolás és a bizonyítás a lényeg. A tudomány nem magányos tevékenység, a kutatók csapatban dolgoznak, 6-8 ember állít össze egy tudományos cikket. Tárgyilagosság a kutatásban: egy eredmény független attól, hogy ki olvassa el. Az igazolt ismeretekhez tevékenységekre van szükség, az összefüggéseket fel kell tárni, az ismereteket tárolni kell, és közre kell adni őket. 15-20 év után a kutatási eredményeknek tankönyvi adatértékük van. A tudományos kutatásnak nem lehet része tudománytalan, áltudományos hipotézis: hit, intuició, analógia, tekintélyelv, racionalasztikus modell."

Ebből talán látod, hogy a hit és a tudomány élesen elkülönül egymástól, és hogy a tudományos kutatás mindig objektív, mert adatokra épül.

És hogy valaki írta, hogy honnan tudja, hogy a Föld gömbölyű, ha sosem látta a saját szemével? Ezt a demagóg felfogást. A tudomány azért tudomány, mert bárki ellenőrizheti!!!!!!! Senki nem akadályoz meg téged, kérdező sem abban, hogy felülj egy ürrepülőre, és megnézd, a Föld gömbölyű! A tudományban minden ellenőrizhető! Ezért tudomány! Idézek még másnak írt válaszomból:

Megint rossz a meglátásod. Honnan tudom? Ha elolvastad volna a könyveket, amiket én, akkor tudnád, hogy minden lehetséges elméletet közöl Stephen Hawking a könyvében, amit kozmológusok (világ keletkésével foglalkozó fizikus-matematikusok) valaha is felállítottak. A mai elfogadott elmélet a többi kihullása után született, melyek valamely vizsgálattal megdőltek. Honnan tudom? Te honnan tudod, hogy egy autó képes benzinnel haladni? Hogy egy repülő tud repülni? Mert eléd teszik a motor vázlatrajzát, és elmondják, hogy miért mozog az autó anélkül, hogy bármi húzná. És mert látod. Ahogyan a Hubble űrteleszkóp is lát, te magad is megnézheted a képeket. Ahogyan egy motor műszaki rajzát eléd teszik, ugyanígy leírják a mai kutatási eredményeket, csak az kicsit bonyolultabb,mint egy autó motorja. A tudományban pont az a reális, hogy soha nem állít hasra ütéssel, nem tesz hozzá kitalált dolgokat. Miért őszintébb, mint egy vallás? Mert elismeri, hogy nem tudja, miért volt az ősrobbanás. Egy istenhívő soha nem ismeri el, hogy nem tudja biztosra, hogy hogyan keletkezett a világ, vagy hogy miért erősebb az ő hite, mint pl a muzulmán. Akkor ki az őszintébb? Aki a semmire állít? Vagy aki számadatok mellett sem állítja biztosra, ami elméleti fázisban van, ellenben amit méréssel bizonyít, azt már természetesen állítja?

Most leírhatnám neked, hogy az ősrobbanás elméletét mi bizonyítja ma: 1948-ban elméletben felállították, hogy léteznie kell egy rádiosugárzásnak, ha a világ egy robbanással kezdődött. Az elméletet nem tartották sokra még a szakmában sem. Érted? Amíg elmélet, amiből sok van, egy tudós sosem állítja, hogy az enyém az igaz. Aztán 1965-ben Arno Penzias és Robert Wilson véletlenül felfedezte a Gamow által megjósolt sugárzást, amelyért 1978-ban fizikai Nobel-díjat kaptak. Ez a mikrohullámú háttérsugárzás, ami mindenhonnan azonosan érkezik felénk, csakis egy olyan hatalmas robbanás következményeként alakulhatott csak ki, amikor az anyag még olyan elképesztően sűrű volt, és olyan forró, hogy még a fényt is meghajlította. Ugyanis ez a mikrohullámú sugárzás, ami ma már rádiósugárzás, egykor a robbanás fénye volt! Ez egyértelmű bizonyítéka az ősrobbanás elméletének. A fény csak a kezdeti szakaszban hajolhatott meg így. Megint kérdezhetnéd, honnan tudom? Te magad is elmehetsz egy csillagászati, ez esetben rádiócsillagászati mérőközpontba, és a saját füleddel-szemeddel megbizonyosodhatsz róla. Ez nem hasra ütés. Nyilván nem írhatok le most itt mindent, amit nem értesz, hiszen ez tömény fizika. De attól, hogy nem érted, még bizonyított. Ahogyan nyilván nem tudsz tengeralattjárót építeni, de attól, hogy te nem értesz hozzá, még bizonyított fizikai alapismeretek után építették meg.

Kedves előző. (3:57) Erre próbáltam az előtted lévő kommentben rávilágítani. Saját szavaid a bizonyítékok rá. Idézem két mondatod.

"A tudományos kutatásnak nem lehet része tudománytalan, áltudományos hipotézis: hit, intuició, analógia, tekintélyelv, racionalasztikus modell."

Erre később ezt írod:

"Ez a mikrohullámú háttérsugárzás, ami mindenhonnan azonosan érkezik felénk, csakis egy olyan hatalmas robbanás következményeként alakulhatott csak ki, amikor az anyag még olyan elképesztően sűrű volt, és olyan forró, hogy még a fényt is meghajlította. Ugyanis ez a mikrohullámú sugárzás, ami ma már rádiósugárzás, egykor a robbanás fénye volt! Ez egyértelmű bizonyítéka az ősrobbanás elméletének."

Látod látod. Hited van. Az, hogy van egy állandó sugárzás, az tény. Az, hogy volt egy valamikori robbanás, az pedig elmélet. Ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy ez a sugárzás egy ősrobbanás maradványa/következménye, mindent tudnunk kell a világegyetemről, mert csak akkor lehet a sugárzás okát tényként megállapítani. Ám mivel a világegyetemről nagyon nagyon keveset tudunk, ezért az ősrobbanás elmélete továbbra is elmélet, amiben HINNI lehet. Aki ezen nyilvánvaló logikai érvelés után bizonyított ténynek mondja az ősrobbanást, az egyszerűen buta.

"Amire te gondoltál, hogy azt mondjuk róla hogy hinni kell benne, az az un. "tudományos" világkép, mely ősrobbanásról és evolúcióról beszél. Ennek a valóságban nincs sok köze a tudományhoz, hiszen nincsen rá tudományos bizonyíték: semmi, amit eszközökkel, vagy az öt érzékszerv segítségével megfigyeltek, igazolható, és alátámasztható."

Csak szerinted működik így.

"mint például a biogenezis törvénye, miszerint élet csak életből származik"

Ezt egy tudomány sem állítja, ez a te általad alkotott, vagy propagált elmélet.

"a mutációk kérdése, ugyanis egyetlen mutáció sem hozott létre olyen életformákat, melyeknek nagyobb a komplexitásuk, mint elődeiknek"

Ezt sem a tudomány állítja, hanem te.

"Az élet olyan bonyolult és összetett, hogy véletlenszerű folyamatok - tartsanak akár évmilliókig - nem képesek megmagyarázni eredetét."

Mert nem érted, hogy hogyan történt/történhetett, azért gondolod ezt.

"Én úgy gondolom aki már látta a Föld legegyszerűbb élőlényének a baktériumnak az igencsak bonyolult felépítését, annak nem lesz kétsége annak tervezettségéről."

Te úgy gondolod és te úgy érzed. Én pl. ha ránézek egy baktériumra, az jut eszembe, hogy kizárt, hogy ezt tervezték volna.

"Egy miniatür motorral hajtja előre magát, akár 15 testhossz/másodperc sebességgel, ami egyenértékű azzal, mintha egy jármű 240 km/h sebességgel haladna folyadékban."

Na és?

"Ezek a különösen hatékony reverzibilis motorok akár 100.000 fordulatot is megtesznek percenként. Minden nyél egy ostoros véglény ostorszerű lapátját forgatja, mely propellerként működik."

Na és?

"Ezek a forgórésszel és álórésszel rendelkező motorok sok szepontból hasonlítanak az elektromotorokhoz."

Talán mert forgómozgáshoz mindig van szükség álló és mozgó részre? A dolog puszta logikájából adódóan?

"Csak azért hoztam ezt példaképpen, mert az evolúciós elgondolás szerint a baktériumok voltak az élet első formái, ezek alakultak ki először és ezért a legegyszerűbbek."

Ez tény, egyszerűbbek, bizonyos szempontból.

"A nanotechnológia egyértelműen bizonyítja, hogy az élő dolgok figyelemreméltó módon megtervezettek, messze túl bármin, amit Darwin el tudott volna képzelni..."

Nem bizonyítja.

Ennyi. Tudománytalan, tájékozatlan, hibás és félrevezető gondolataid alapján ezeket gondolod. De ez a te belügyed.

" és Földünk fiatal korára"

Az igen...

Előzőnek segítek:

A tudományt (vagy tágabb értelemben az emberiség által a világra adott állítások összességét) próbáld meg úgy elképzelni, mint egy nagy hálózatot. Minden csomópont egy-egy állítás és minden összeköttetés valamilyen fajta logikai kapcsolat. Egy egy csomópont nagyon sok másikkal van kapcsolatban. A csomópontokat és az összeköttetéseket képzeld színesnek, mondjuk a fekete színű az egyenértékű az ott nem lévővel, vagy a lehetetlennel, és a fehér az, amit a legbiztosabbnak látunk. A csomópontok között számtalan típust találunk: méréseket, kísérleteket a gombolyag szélén, ezek fehérek. Vannak törvények, tételek, ezek is fehérek, ha közel vannak a többi fehérhez. Vannak esetleg világosszürkék, pl. hiányos elméletek, vagy sötétszürkék, hipotézisek. Vannak még speciális, színváltós csomóponthalmazok: a színtelenek, átlátszók az axiómák, amik nagyon sok színes ponthoz kapcsolódnak. Ha ezek közül némelyiket színtelennek veszed, akkor az előbbi színtelenek lesznek színesek. (Avagy pl. sok matematikai elméletben az axiómák és tételek néha átrendezhetők.) A gombolyag helyenként csomósodásokat, algombolyagokat tartalmaz, amelyek pl. zömmel fehér pontokból álló labdák a gombolyagon belül. Mint pl. a relativitáselmélet. Az ilyen fehér labdák irtózatosan sok fehér csomóponthoz kapcsolódnak, ezért is fehérek ők maguk. De ezek között a fehér labdák között is vannak vastag, fehér kapcsolatok más labdákhoz. Általánosságban is mondható, hogy a pontok és összeköttetések színe függ a környezők színétől. Sok csomóponthalmaz, vagy labdák alkotóinak színe néha közel együtt változik.

Annak idején a newtoni elmélet fehér volt. Számos kapcsolattal kifelé. Aztán jött egy-két kísérlet, pl. Michelson-Morley, ami fehér volt, viszont nem lehetett fehér kapcsolattal összekötni a newtoni fehér labdával. Már pedig így a newtoni elmélet nem kapcsolódott csak stabil fehér pontokhoz. Ekkor az egész szürke lett, majdnem fekete, míg jöttek einsteinék (mert nem csak ő vett részt mindebben) és kitaláltak egy olyan labdát, amelyet össze lehetett kötni fehérrel a problémás kísérletekkel. Sőt, a newtoni labdával is fehérrel lett összekötve, így a newtoni labdát is kifehérítve, miután tisztázódott, hogy mikor alkalmazható, de akkor viszont nagyon is. Hirtelen több lett a fehér pont és fehér összeköttetés. A mostani elméletek határain vannak szürke, vagy bizonytalan színű pontok, igen. De nagyon sok fehér is.

Na most. Amikor valaki áltudományok állításait akarja beilleszteni a gombolyagba, akkor azok nagyon sok fekete és sötétszürke vonallal kapcsolódik csak a gombolyaghoz és nem fehérekkel. Ez a baj velük és semmi más: nem illik bele egy nagy rendszerbe, sőt, néha vakítóan fehér pontokkal vannak összeütközésben. Ez a baj az isten-hipotézisekkel is, vagy a teremtés sztorikkal. Hirtelen, nagy mennyiségű és nagyon sötét összeköttetés keletkezik, ez által sötétté téve a beillesztendő részt.

Ennyi. Próbáltam vázlatosan megmutatni, hogy hogyan is működik. Nem úgy, hogy XY most mond valami hangzatost, aztán örül, hogy milyen jó is az. Sajnos nem mindenki képzett/intuitív annyira, hogy észrevegye a fekete összeköttetéseket, azt a mondjuk több százat, így nem zavarja, hogy nem illik a képbe. Az evolúció nem azért fehér, mert a gombolyag szélén lévő biztos fehér (kísérleti) pontokhoz vezet sok összeköttetés, hanem mert sok olyan fehér labdával van kapcsolatban, amik viszont vezetnek nagy mennyiségű, fehér ponthoz.

Ha ezt a modellt megérti valaki, akkor rájön, hogy a "de az evolúció nincs bizonyítva", az csak a laikus elme számára van így, mert azt várja, hogy a gombolyag széléhez legyen kötve. Na de oda nem tudjuk kötni, mert nem tudunk millió évekig várni és bolygó méretű folyamatokkal kísérletezni. De ettől még az összeköttetéseken keresztül az evolúciót és az abiogenezist sokkal-sokkal könnyebb beleilleszteni a gombolyagba úgy, hogy kevés helyen legyen feszülés, mint mondjuk más elméleteket. Na, EZÉRT van jogalapunk azt gondolni, hogy igaz és nem azért, mert otthon, a nappaliban bolygókeletkezős és előlény evolválós társasjátékokban zsigerileg is meggyőződünk róla.