Tudomany- vallas Milyen mertekben mond ellent? Vagy egyaltalan ellent mond- e?

Igen, a Biblia tudományos mű, hiszen a néhány száz oldalnyi szövegben sikerült találni három mondatot, amit addig lehet csavargatni, amíg rá nem illik a természettudományos világkép egy-egy szeletére.

A tudományok és a vallások alapvetően más megközelítést alkalmaznak, alapvetően más a céljuk. A tudomány illetve a vallás egyszerűen nem mondanak egymásnak ellent, mert nem ugyanarról tesznek állításokat. Ha kijelented, hogy "Magyarország fővárosa Budapest." és hogy "Tegnap bablevest ebédeltem.", ez a két állítás sem mond egymásnak ellent, viszont sok közös pontjuk sincs, az egyiket a másikkal szembeállítani fölösleges.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Lényegében a hit és hitetlenség azon dől el, hogy foglalkozol-e a dologgal vagy nem.

Attól ugyanis hogy nem hiszel Istenben még nem mondhatod, hogy a racionálisabbat választottad, hiszen az anyag mindenek fölöttiségét, és örök létét ugyanúgy nem lehet bizonyítani egzakt módon, mint Istenét. Magyarul a materializmus is irracionális, és egyfajta hit. Nem hihetetlenebb mint a katolicizmus.

A különbség annyi, hogy mivel Istent személynek mondjuk, és a világban is vannak személyek, bizonyos szempontból egy fokkal racionálisabb, hogy az ős-forrás is személy legyen, nem pedig az egyszerű anyag evolválódott, valamiért...

Minden vallás könyve olyan korokban született, amikor az emberiség tudományban nem állt olyan szinten, mint most (a nagy civilizációkat most nem vettem ide, de azokat folyamatosan kutatják). Az emberek "egyszerűbbek" voltak. Viszont ők is keresték a dolgokra a magyarázatokat, és olyan formában kellett számukra érthetővé tenni, amilyen formában ők megértették. Ők ezekben a formákban értették meg a dolgokat. Ezek a könyvek többszáz-többezer éves írások. Nem a mai modern kor nyelvén születtek, ezért nem szabad szó szerint venni. Vannak bennük tudományos magyarázatok éppúgy, mint erkölcsi írások.

Nem beszélve arról, hogy ezek a könyvek irodalmi és történelmi értékűek, nem szabad őket semmibe venni, mert tudomást szerezhetünk általuk arról, hogyan éltek és gondolkodtak az akkori emberek. A tudomány ezeket az írásokat is vizsgálja, amikor 1-1 régi kultúrát vizsgál.

A vallásokat és a tudományt hiba elválasztani, mert sok tudomány által vizsgált kérdésre a vallások adnak választ, és ha nem maradtak volna fenn dolgok, akkor a tudomány számára sok üres folt lenne régi korokról.

Teljesen ellentmond.

De miután a vallásosak rájöttek arra, hogy állításaik a tudomány tükrében tarthatatlanok, össze próbálják mosni a vallást a tudománnyal.

Az egészet leöntik egy pacifista mázzal, hogy békülékenységet, egymás elfogadását kiegyezést sugaljanak.

Holott egy teljesen elfogadhatatlan szkizofrén helyzetről van szó, mert a tudomány lassan rácáfolt a Biblia minden állítására. Ha a vallást tudományos elemzésnek vetjük alá nem marad belőle semmi.

Ha valamit tudományosan bizonyítunk akkor annak már nem a hithez van köze,hanem a tudományos bizonyossághoz.

Úgyhogy a vallásos hit és a tudományos bizonyítás inkompatibilisek.

Einstein a vallásról

Ami csak Istentől és jóságból a világegyetemben megadatott, meg kell valósuljon és ki kell fejeződjön rajtunk keresztül. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és hagyjuk, hogy Isten tegye meg. - Egy Algernon Blackkel felvett beszélgetésből (1940 ősze); Einstein Archívum 54-834

A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá. - Nature 146(1940), 605. o.

(A vallás szféráiba) tartozik a lehetőségben való hit, hogy a létező világra érvényes szabályok ésszerűek, és fel is foghatóak. Ilyen mély hit nélküli tudóst nem tudok elképzelni. - A �Science and Religion" (Tudomány és vallás) c. közleményből, amit egy New Yorkban tartott szimpóziumra írt, amin a tudomány, filozófia és vallás részéről az amerikai demokrácia ügyéhez járultak hozzá (1941); Einstein Archívum 28-523; Ideas and Opinions, 41-49. o.

A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak. - Ugyanott, 46. oldal (Lehet egy szójátéka Einsteinnek Kant, a �Szándék intuíció nélkül üres, az intuíció szándék nélkül vak" mondására.)