Adventisták, valóban abban hisztek, hogy Mihály arkangyal és Jézus Krisztus azonosak?
Akkor válaszolj nekem légyszíves. Ki a szemellenzős a két példát összehasonlítva?
"Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: TE VAGY-É A KRISZTUS, az áldott ISTEN FIA?
Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel.
A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?
Hallátok a KÁROMLÁST. Mi tetszik néktek? Azok pedig HALÁLRA MÉLTÓNAK ÍTÉLTÉK ŐT MINDNYÁJAN."
Márk 14,61-64.
"Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: HISZEL-É TE AZ ISTEN FIÁBAN?
Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?
Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és aki beszél veled, az az.
Az pedig monda: Hiszek, Uram. ÉS IMÁDÁ ŐT."
János 9,35-38.
Én a második példában szereplő hitet prédikálom, te melyiket? C,C,C...
Ezért mondtam, hogy pontos fordítást használj, mert megvezeted magad.
(János 9:35-38) "Jézus meghallotta, hogy kidobták, és amikor találkozott vele, így szólt: „Hiszel az Emberfiában?” Ő ezt válaszolta: „És ki az, uram, hogy higgyek benne?” Jézus ezt mondta neki: „Láttad is őt, és aki veled beszél, ő az.” Erre ezt mondta: „Hiszek benne, Uram.” És hódolt neki."
Mutattok neked néhány olyan verset, melyben ugyanazon jelentésű szó szerepel, mint ebben:
(1Sám 25:23) "Amikor Abigail meglátta Dávidot, sietve leszállt a szamárról, arcra borult Dávid előtt és a földig meghajolt"
(Máté 8:2) "És íme, odament egy leprás, és hódolni kezdett neki, ezt mondva: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.”"
(Máté 9:18) "Míg ő ezeket mondta nekik, íme, egy bizonyos elöljáró, aki odament, hódolni kezdett neki, és így szólt: „A lányom most már biztosan halott, de jöjj, tedd rá a kezed, és életre kel.”"
A két utolsónál a Károli egyszerűen csak "leborula előtte" formát ír.
(1Sám 24:8) "Aztán Dávid is fölkerekedett és kiment a barlangból, majd Saul után kiáltott: „Uram király!” Saul erre hátratekintett, Dávid pedig mélyen meghajolt, arccal a földig, és leborult."
Először is azt kell megértenünk, hogy mit értett itt Pál az imádat alatt. A görög pro·szkü·ne′ó szót használta. Egy bibliai szótár leírása szerint ez a szó betű szerint azt jelenti, hogy ’a tisztelet jeleként vagy hódolattal adózva kezet csókol valakinek’ (Unger’s Bible Dictionary). W. E. Vine egy másik műben azt írja, hogy a szó „a tiszteletadás megnyilvánulására utal, akár ember . . . , akár Isten felé irányul is ez a tisztelet” (An Expository Dictionary of New Testament Words). A bibliai időkben a pro·szkü·ne′ó jelentése gyakran arra is kiterjedt, amikor valaki ténylegesen meghajolt egy magas állásban lévő személy előtt.
A bibliai időkben Keleten meglehetősen gyakoriak voltak a tiszteletadásnak, illetve a tisztelet kifejezésének ilyen formái. Jákób hétszer meghajolt, amikor találkozott a bátyjával, Ézsaúval (1Mózes 33:3). József testvérei arccal a földre borultak, vagyis meghajoltak József előtt, és így mutatták ki az egyiptomi udvarban betöltött állása iránti tiszteletüket (1Mózes 42:6).
Tehát hamis és torz képet ad az a fordítás erről, amelyikben a háromság miatt ezt a szót Jézus esetében "imád"-nak adják vissza.
Én inkább ezt mondanám:
Hamis és torz képet ad a ti fordításotok erről, amelyikben a háromság TAGADÁSA miatt ezt a szót Jézus esetében "hódolt neki"-nek adja vissza.
"De mindaz, aki JHWH NEVÉT SEGÍTSÉGÜL HÍVJA, MEGMENEKÜL" (Jóel 2:32)
Jézus igazi tanítványai ezt mégis így értették:
"Az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, akik A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS NEVÉT SEGÍTSÉGÜL HÍVJÁK bármely helyen, a magokén és a miénken" 1 Kor 1:2
"Vala pedig egy tanítvány Damaskusban, névszerint Ananiás, és monda annak az ÚR látásban: Ananiás! Az pedig monda: Ímhol vagyok Uram! Az ÚR pedig monda néki: Kelj fel és menj el az úgynevezett Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert ímé imádkozik. És látá Saulus látásban, hogy egy Ananiás nevű férfiú beméne hozzá és kezét reá veté, hogy lásson. Felele pedig Ananiás: Uram, sok embertől hallottam e férfiú felől, mily sok bosszúsággal illeté a te szenteidet Jeruzsálemben: És itt is hatalma van a főpapoktól, hogy mindazokat megkötözze, kik
A TE [később kiderül, hogy Jézusról van szó!] NEVEDET SEGÍTSÉGÜL HÍVJÁK.
Monda pedig néki az Úr: Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt. Mert én megmutatom néki, mennyit kell néki AZ ÉN NEVEMÉRT szenvedni. Elméne azért Ananiás és beméne a házba, és kezeit reá vetvén, monda: Saul atyámfia,
AZ ÚR KÜLDÖTT ENGEM, JÉZUS,
aki megjelent néked az úton..." Csel 9:10-17
De tudom, bármit is mutatunk neked, Jézus akkor is csak egy arkangyal marad a számodra...
------------------
Ján 5:39: "Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek..."
Azt mondom, hogy ti az Őrtorony tanulmányozás helyett bárcsak ezt tennétek, mert akkor rájönnétek, hogy:
"ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek RÓLAM...
És NEM AKARTOK HOZZÁM jőni, hogy életetek legyen!"
(1Korintusz 1:2) az Isten Korintuszban levő gyülekezetének — nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek —, mindazokkal együtt, akik a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét hívják segítségül minden helyen, aki az ő Uruk is, és a miénk is
Ki lett szent szellemmel megkeresztelve?
1Kor 1:2; 12:13, 27: „nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek . . . Mert bizony e g y szellem által mindnyájan e g y testté keresztelkedtünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan e g y szellemmel itattattunk meg. Ti pedig Krisztus teste vagytok.”
A Dániel 7:13, 14, 27 rámutat, hogy az ilyen ’szenteknek’ részük van az Emberfiával, Jézus Krisztussal együtt a Királyságban.
Az eredeti nyelven a „segítségül hívni” kifejezés az imán kívül más dolgokat is jelenthet.
Hogyan „hívták segítségül” bármely helyen Krisztus nevét? Ennek egyik módja az volt, hogy a názáreti Jézus követői nyíltan a Messiásnak és a „világ üdvözítőjének” ismerték el őt, sok csodatettet hajtva végre Jézus nevében (1János 4:14; Cselekedetek 3:6; 19:5). A The Interpreter’s Bible ezért azt a megállapítást teszi, hogy „az Urunk nevét segítségül hívni [kifejezés] . . . inkább azt jelenti, hogy Jézust Úrként megvallani, mintsem azt, hogy hozzá imádkozni”.
Elfogadni Krisztust és hitet gyakorolni kiontott vérében, amely lehetővé teszi a bűnök bocsánatát, szintén „a mi Urunk Jézus Krisztus nevének segítségül hívását” jelenti. (Vesd össze a Cselekedetek 10:43-at a 22:16-tal.) Ezenkívül valahányszor Istenhez imádkozunk Jézus által, betű szerint is kimondjuk Jézus nevét. Így hát noha a Biblia rámutat, hogy segítségül hívhatjuk Jézus nevét, arra nem utal, hogy hozzá kellene imádkoznunk (Efézus 5:20; Kolossé 3:17).
De leírom e verseket, hogy világos legyen, ez ÍGY VAN NÁLAD IS!
(Efézus 5:20) mindig, mindenért hálát adva a mi Istenünknek és Atyánknak Jézus Krisztus, a mi Urunk nevében.
(Kolosszé 3:17) És bármi legyen is, amit szóban vagy cselekedetben tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, hálát adva az Istennek, az Atyának őáltala.
Akkor mit is jelent a "nevében"?
Elbeszélünk egymás mellett!
Arra akartam utalni, hogy Joel próféciája szerint JHWH nevét kell segítségül hívni az üdvösséghez, Jézus tanítványai mégis Jézus nevét hívták segítségül. Ebből pedig az következik, hogy JHWH nevét segítségül hívni ugyanaz, mint Jézus nevét segítségül hívni.
De ugyanezt láthatjuk a bemerítkezéssel kapcsolatban is. A Mt 28 szerint az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében kell bemeríteni a tanítványokat. Mégse látunk egyetlen egy olyan verset sem a Bibliában, ahol az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében merítettek be volna bárkit is. Mindenhol csak "Jézus nevében"/"Jézus nevére" kifejezést olvasunk (van legalább 4 vagy 5 ilyen Ige). Mi következik ebből? Szerintem az, hogy Jézus nevében/Jézus nevére bemeríteni valakit egyenértékű azzal, hogy az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében tesszük ugyanezt.
Persze, hogy elbeszéltek egymás mellett - ti is láthatjátok, hogy nem lehet mást tenni vele/velük. Én is újfent meggyőződtem arról, hogy a JT-k _emberileg_ reménytelenek.
Egyszer valaki azt mondta, hogy ez nem vallás, hanem egy elmeállapot. Tudom, ez nem éppen hízelgő, mégis úgy látom igaza lehet: még a szavak értelme is megváltozik a számukra, az íge értelméről nem is beszélve. (Ezért hiszed pl. azt, hogy már válaszoltál arra, amit kérdeztem, miközben a kérdést sem érted, csak nyomulsz a sztereotíp JT-szövegekkel).
Azzal kapcsolatban, hogy mindenki rossz fordítást használ, csak ti nem, egy vicc jutott az eszembe:
A rádió bemondja, hogy vigyázzanak akik az M7-esen közlekednek, mert egy sofőr a forgalommal szemben halad a pályán. Mire az egyik pali: "Ha csak egy lenne - de mind szembe jön..."
Na, kb. így vagytok ti is: Feltett szándékotok kiforgatni Krisztust az Őt megillető tiszteletből és az istenségéből, és hogy ebben ne zavarjanak benneteket azok az igehelyek, amelyek ennek a felfogásnak nyilvánvalóan ellene mondanak, külön saját extra fordítást csináltatok magatoknak (ezzel a prekoncepcióval) és közben szerintetek mindeki másé "elfogult", rossz. Néha gondolkodni is kellene...
Mindegy, legyetek boldogok a fordításotokkal, meg a szellemileg befalazott vallásotokkal és "hódoljatok" a fordításotoknak, a hóbortotoknak, meg az őrtornyotoknak!
Valójában mégis azt kívánom inkább, hogy az a Jézus Krisztus, akit ezerrel tagadsz, mégis segíteni tudjon rajtad (tényleg csak Ő segíthet) és meg tudjon menteni téged. Szeret téged, hiszen megteremtett, megváltott és szerintem akkor is szeret, ha arra tetted fel az életedet, hogy kitagadd abból ami. Benne éppen ez a csodálatos. Ha ezt megértenétek, nem lennétek ennyire elszánt tagadói...
A kérdező írta: "Joel próféciája szerint JHWH nevét kell segítségül hívni az üdvösséghez, Jézus tanítványai mégis Jézus nevét hívták segítségül. Ebből pedig az következik, hogy JHWH nevét segítségül hívni ugyanaz, mint Jézus nevét segítségül hívni."
Szép és világos logika, én értem, de náluk ez már nem megy át. Egyszerűen azért, mert itt belép a gondolkodás, te gondolkodsz, egy összefüggésre mutatsz rá. Náluk ez már nem megy. Nem ebben gyakorolták magukat, csak a formális bizonygatásban, és a gondolkodásra nincsenek is feljogosítva. Ezért nem fogjuk soha megérteni egymást.
Mi gondolkodunk is bibliaolvasás közben, ők meg csak kitaposott utakon, értelmezéseken, fordításokon járhatnak, és elvárják, hogy a többi ember, akikkel felveszik a kapcsolatot ezt a "fonalat" felvegye. Nem veszik észre, milyen elszigeteltek emiatt, és hogy csak egy sajátos embercsoport képes és hajlandó velük szóbaállni, őket követni.
"Arra akartam utalni, hogy Joel próféciája szerint JHWH nevét kell segítségül hívni az üdvösséghez, Jézus tanítványai mégis Jézus nevét hívták segítségül. Ebből pedig az következik, hogy JHWH nevét segítségül hívni ugyanaz, mint Jézus nevét segítségül hívni."
Kedves kérdező!
E kommented előtt világosan kifejtettem, hogy Jézus nevét "segítségül hívni" NEM UGYANAZ, mint az Atyjáét, Akit Ő maga is segítségül hívott! Persze Jézus és Jehova Isten között sok a hasonlóság tulajdonságokban és szerepben, hiszen Jézus az Atyja munkáját hajtotta végre, az Ő nevében járt és Jehova akarata (tehát nem Jézus akarata!) szerint cselekedve PÉLDÁT ÁLLÍTOTT ELÉNK. De ez nem teszi őket a mesebeli mitikus háromság részévé!
Az Atya, Fiú, szent szellem formula pedig nem véletlenül lett leírva, hiszen mindhárom szereplő NEVÉBEN kell megkeresztelkedni, vagyis mindhárom külön szerepe elismerésével. Persze, ettől még "Jézus nevében" keresztelkedni sem jelent mást, mint itt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!