Adventisták, milyen 'bibliai' ünnepeket tartotok meg a szombaton kívül, és hogyan?

Szia!

Nekem így hirtelen most az Úrvacsora és az azután következő lábmosás jut eszembe.^^

Mivel én még most készülök ott a keresztségre, ezért még nem tapasztaltam meg ezeket a dolgokat testközelből csak láttam. Az Úrvacsora két részből áll, ahol kovásztalan kenyeret és ha jól emlékszem Mustot szoktak fogasztani. (Sajnos az italról többet nem tudok mondani, nem kérdeztem még, hogy pontosan mi az, de megkérdezem majd) Mind a kenyér, és mind az ital elfogyasztása előtt hálát szoktak adni, azután következik a lábmosás.

Külön a férfiak, és külön a nők megmossák egymás lábát, és imádkoznak egymásért ^^

Szia!

Természetesen mesélek. Az egész történetet úgy sem tudom leírni, mert vannak benne bizonyos részek amiket inkább privátban mesélnék el, de dióhéjban elmondtatom.

Tehát eredetileg Római Katolikus nevelést kaptam, még ministráltam is a templomban. Az Egyháztól sajnos azonban nem azt kaptam Istenről, amit egy Egyháznak nyújtani kéne, talán ennek is köszönhető az, hogy eltávolodtam Istentől kamaszkoromban, és kialakult bennem egy olyan vallásosság, hogy tiszteltem a szokásokat, hagyományokat, de magát az Istent nem ismertem. Mivel nem szeretnék senkit sem megbántani, így erről a részről csak annyit írnék, mélyebben nem mennék bele.

Persze megismertem a Katolikusok közt nagyon kedves embereket, tehát igazából a tanítással volt így gondom, nem az emberekkel. Emlékszem hogy egy pár éve, beszélgettem MSN-en, és felvetődött egy kérdés Istennel kapcsolatban. Ez volt addigi kb 20 évem alatt az első olyan eset, amikor valóban keresni kezdtem az Urat. Isten pedig válaszolt nekem :-) Emlékszem, a keresés közben valahogy odatévedtem a www.10parancsolat.hu című weboldalra, ahol Reisinger Jánostól fel voltak töltve hanganyagok. Letöltöttem őket és meghallgattam, és csak csodálkoztam...Azelőtt soha nem hallottam még ilyen tisztán prédikálni az evangéliumot.

Így visszagondolva azért is tetszett, mert előítéletek nélkül hallottam az Isten Igéjének a magyarázatát. Tudod Kedves Kérdező, nem tudom hogy mennyire vagy vele tisztában, de manapság már bizonyos emberek, akik magukat vallásosnak mondják, nem tekintik Szentírásnak a Bibliát...Szóval nekem nagyon nagyon tetszett, és amikor meghallgattam az hanganyagokat, akkor elkezdtem még keresni tőle előadásokat, és mivel Reisinger János adventista (Amit később tudtam meg) így adventista oldalakon találtam magam, amikor rákerestem a nevére. Meghallgattam más előadókat is, és azok előadásai is nagyon tetszettek.^^

Végülis így alakulgatott a dolog, aminek a részleteibe nem mennék itt bele, talán majd privát levélváltásban ha szeretnéd. Az Adventisták közt pedig a Gyülekezetben jól érzem magam. Vannak ott nagyon kedves, és tisztességes emberek, szeretettel láttak engem ott mindig. Segítőkészek, és ez elmondható az igehirdetőkre is. Mióta pedig ismerem az Adventistákat, Istenről is jóval bővebb ismeretem van mint korábban, és a személyes kapcsolatom is jobb Vele ^^

Röviden ennyi lenne :-)

Sziasztok!

Gyakorló adventistaként néhány dolgot pontosítanék. Az úrvacsorában a lábmosás megelőzi a szent jegyek kiosztását.

Az adventisták csak a szombatot tartják meg semmilyen más "bibliai" ünnepet nem. A karácsony és húsvét természetesen nálunk is a család "ünnepe", ekkor együtt van a család a gyermekek akár ajándékot is kaphatnak, de nem vallási ünnepként tartjuk ezeket, hanem olyan családi alkalmakként melyek a család egységét a családtagok egymás iránti szeretét hivatottak erősíteni. Mondjuk úgy a szeretet ünnepei...

Üdv. Péter

Szia!

Erre válaszoljon maga Pál apostol:

"csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé."

Amikor a templom kárpitja kettészakadt, Isten kinyilatkoztatta, hogy beteljesedtek, elvégeztettek azok a dolgok, melyekre az ünnepek mutattak. Nyilvánvalóvá lett az egész ceremoniális törvény és ünneprendszer céja, tudjuk mi mit jelképezett.

A szombat azért esik ki ebből a körből, mert az a Teremtésnek az emlékünnepe, mely már az első emberpárnak adatott. A ceremoniális ünnpek viszont csak a zsidó népnek adattak, hogy felismerjék a Messiást. Ez megtörtént. A Messiás eljött, és betöltötte a törvényt.

Üdv. Péter

Kedves kérdező!

A Szombat egy olyan örökérvényű törvény, amely nem csak a régi, vagy a mi korunkban, hanem még az Örök Életben is megtartandó lesz, ahogyan Ésaiás próféta megjövendölte:

"Mert mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak én előttem, szól az Úr, azonképen megáll a ti magvatok és nevetek; És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr." (Ésa 66,22-23)

A szombat tehát nem csak a Zsidó népnek, hanem az embernek,(Márk 2,27)vagy ha úgytettszik, az emberiségnek adatott.

Ezzel szemben a Sátoros ünnepet az Úr a nem az emberiségnek, hanem a Zsidó népnek adta, annak emlékére, hogy az Egyiptomból való kivonulás után sátrakban lakatta őket. (3Móz 23,43) Isten persze hogy azt mondta, hogy ez örökké való rendtartás legyen köztük, mivel az Úr az Izráellel kötött szövetséget öröknek gondolta.

A Nagy Engesztelési nappal kapcsolatban is hasonló a helyzet. Ez a nap az áldozati rendszerhez kapcsolódott, ami alapjában véve az eljövendő Messiásra mutatott előre prófétikusan.

De amikor Jézus meghalt, akkor a templom kárpitja kettéhasadt,(Mt 27,51)elezve ezzel azt, hogy nincs szükség többé templomra, földi közbenjáróra. Az igazi főpap (Zsid 4,15) az igazi Szenthelyen (Zsid 9,24) végzi a szolgálatát. (Léci ha valahol tévedek, akkor az Adventisták javítsanak ki ^^")

A Kürtzengéssel és a többi Bibliai ünneppel kapcsolatban figyelmedbe ajánlok egy előadássorozatot az következő oldalon:

[link]

A részletes keresésnél, ahol a sorozatcímet meg kell adni, választ ki a "Bibliai ünnepek" című előadássorozatot ha érdekel. Ezek ingyenesen letölthetőek.

minden jót