A JT. Prédikátorainak ki van adva, hogy a gyakori kérdések valláskritika és vallás oldalain is terjeszteni kell a "jó hírt"?

Azokra mit válaszoltok amiket az utolsó 3 kommentemben leírtam? Mi a válaszotok az illuminátus rendhez tartozó dinasztiákkal pl a Russel dinasztiához mit szóltok?:

Máté (Budai)

(11:18) Mert eljött János, aki nem eszik, nem iszik, és azt mondják: Ördög van benne. (11:19) Eljött az Ember Fia, aki eszik és iszik, és azt mondják: íme, egy nagyétű és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja. És mégis igazoltatott az isteni bölcsesség annak cselekedeteiből.

(János 10:20 [Budai])

Közülük sokan azt mondták: Ördög van benne és megbolondult. Miért hallgatjátok Őt?

Ugyan ezt a szellemet vagyis gondolkodásmódot mutatod fel, mint a zsidók és farizeusok. Mikor Jézus csodái és érvei egyértelművé tették, hogy az igazságot szólja és cselekszi, rögtön befeketítették és hamisan rágalmazták. Pontosan ezt csinálod te is, barátom.

A helyzet az barátom, hogy amíg Jézus csodái és tettei igazak voltak addig a kedves szabadkőműves JT brigádod próféciái hamisak voltak mindannyiszor. A végidőkkel kapcsolatos próféciákat hangsúlyozzátok, és több alkalommal is sikertelenül jövendöltétek meg a világ végét.

Hamis próféciák

Russell a kudarcok ellenére továbbra is vonzotta az embereket fantasztikus prófécia értelmezéseivel és drámai figyelmeztetéseivel, hogy az armageddoni csata 1914-ben fog lezajlani. Amikor 1914 eljött, és elmúlt, a dátumot 1915-re változtatta. Russell 1916-ban meghalt, követőit be nem jött jóslatai miatt kétségek között és kiábrándultságban hagyva. Ekkor Joseph Franklin Rutherford ragadta magához a szervezet irányítását.

Profitáló próféciák

Rutherford (1869-1942) szintén Armageddon fenyegetését használta Jehova Tanúi megfélemlítésére. Kiadta A beteljesült titok című könyvet, melyben azt jövendölte, hogy 1918-ban Isten el fogja pusztítani az egyházakat és egyháztagok millióit. Azt állította, hogy 1920-ban minden királyságot elnyel az anarchia.6 Rutherford azt tanította, hogy csak egy út van a küszöbön álló ítélettől és pusztulástól való menekvésre: csatlakozni Jehova Tanúi szervezetéhez.

Armageddon félelme motiválta a Tanúkat, hogy keményen dolgozzanak, terjesztve Rutherford könyveit és más társulati kiadványokat. Amikor az 1918-ra és 1920-ra vonatkozó jóslatok tévesnek bizonyultak, Rutherford új dátumot adott meg Milliók, akik ma élnek, sohasem halnak meg (1920) című könyvében. Azt tanította, hogy a Millennium 1925-ben kezdődik el, és hogy előtte az Ószövetség szentjei közül Ábrahám, Izsák, Jákob és Dávid fel fognak támadni. Az Őrtorony Társulat még egy spanyol típusú luxus udvarházat is épített, melyet Beth Sarim-nak (Fejedelmek Háza) neveztek, állítólag azért, mert ott fognak lakni a pátriarkák. Végül azonban a beteg Rutherford költözött be a meleg éghajlaton fekvő villába, és drága, új autón járt. Mindez a nagy gazdasági világválság idején történt, amikor az egyszerű Tanúk a Társulat kiadványait és brosúrákat ajtóról ajtóra árulták, és a Béthel főhivatalban havi 10-15 dollárért dolgoztak.7 Hat évvel Rutherford 1942-ben bekövett halála után az Ószövetség szentjei még mindig nem jöttek el, úgyhogy a Társulat csendben eladta Beth Sarim-ot, lezárva jövendölései történetének egyik kínos fejezetét.

Erről ismerszik meg a hamis próféta az Ige szerint:

5 Mózes 20. De az a próféta, a ki olyat mer szólani az én nevemben, a mit én nem parancsoltam néki szólani, és a ki idegen istenek nevében szól: haljon meg az a próféta.

21. Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképen ismerhetjük meg az ígét, a melyet nem mondott az Úr?

22. Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól! log: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!

Otrombaság összehoznotok magatokat Krisztussal.

Tények Jehova Tanuiról:

[link]

Kontárkodás a Bibliával

Nathan H. Knorr (1905-1977) vezetése alatt az Őrtorony Társulat egy időre felhagyott a dátumokkal való foglalkozással és más stratégiára váltott. Mivel sok tanításuk könnyen megcáfolható volt az angol King James Biblia fordítás kulcsverseivel, Knorr elhatározta, hogy kiadnak egy saját Bibliát Jehova Tanúi használatára. Az Őrtorony Társulat Bibliája, amit Új világ fordítás-nak (ÚVF) neveznek, durván kiforgatott sok, a szervezet tévtanainak ellentmondó bibliaverset.

Az egyik legjobb példa erre a János 1:1, amely világosan kijelenti Jézus Isten voltát: "az Ige Isten volt". A Társulat tagadja Jézus Isten voltát, ezért az ÚVF így fordítja ezt a verset: "a Szó isten volt" (kis "i"-vel, megkülönböztetve Jehovától, aki az Isten). Egy másik példát találunk az Ószövetségben, Zakariás könyvében (12:10). Ott Jehova Isten beszél, ezt mondva: "és reám tekintenek, a kit átszegeztek" (Károli), amit a keresztények a keresztre feszítésről szóló jövendölésként értelmeznek (Jel 1:7). A Társulat felismerte, hogy ennek a próféciának Jézusban való beteljesedése azt jelentené, hogy Jehova lett benne emberré, ezért átírta a szöveget. Az angol ÚVF-ban ezt olvassuk: "felnéznek arra, akit átszegeztek", és így a szöveg már nem utal Jézus Isten voltára. A Társulat más, Krisztus Isten voltával kapcsolatos verset is hasonlóan elferdített (pl. Kol 1:16-20, Tit 2:13; Héb 1:8), illetve sok olyan részletet, amelyek más tévtanait cáfolnák. Ilyen tévtanok például a Szentlélek személy voltának tagadása (Mt 4:1, 1Tim 4:1), az emberi lélek halál utáni tudatos továbbélésének a tagadása (Lk 23:43), vagy az örök bűnhődés tagadása (Máté 25:46). Így az Őrtorony Társulat azt az illúziót kelti Jehova Tanúiban és az érdeklődőkben, hogy a Biblia támogatja a tanait.

Az ÚVF-ért felelős fordítói bizottság névtelen maradt, kétségtelenül azért, hogy elfedjék tudományos képzettségük teljes hiányát. A feladaton dolgozók egyike sem kapott intézményes képzést a bibliai nyelvekből, Frederick Franz kivételével. Ő volt a bizottság elnöke, két évig tanult görögöt az University of Cincinnati-n (bizonyítványt nem kapott róla), és autodidakta módon hébert.9 Knorr halála után Franz lett az Őrtorony Társulat új elnöke.

Tökéletesen elegendő minden amit leírtam, találtam, kikutakodtam. Innentől kezdve számomra Jehovahadova az hadova marad továbbra is. Egy sátáni illuminátusrend szolgái, rabszolgái és bábjai vagytok az Új világotokkal együtt. Nem foglalkozom tovább a témával mert már semmi értelme, mindent tudok erről ami elegendő ahhoz, hogy ne érdekeljen tovább. Maradok Isten gyermeke szabadságban és szeretetben és igazságban, és Rajta kívül nem érdekel más. Az életemet békességben akarom élni Istennel és nem békétlenségben, háborúskodásban más hamis vallások képviselőivel. Véglegesen végeztem. Áldjon az Úr mindenkit, adjon világosságot az elmékbe és szeretetet (az Ő szeretetét) a szívekbe! Dicsőség Istennek!

Kedves Ildikó!

Köszönöm, hogy másodszor feltett "élethelyzetre" is mellébeszélést kaptam, több napod is lett volna egy-két mondatban megválaszolni. Pedig nagyon szerettem volna tényleg tudni, hogy ilyen életszerű helyzetben hogy viselkednek a jt-i, hogy elgondolkozzak, hogy ilyen helyzetben mit tehetnék. Érdekel a sóoldatos megoldás is, utánna fogok nézni. De mit tehetnék olyan helyzetben, amit felvázoltam. Te, ti hogy tesztek. Félek, hogy egyértelmű kérdésemre megint nem kapok semmilyen egyértelmű választ.

Biztos, ami biztos bemásolnám mégegyszer (harmadszor feltenném) azt az élethelyzetet, amit felvázoltam, és te személyes támadásnak vetted, pedig nem az, csak nagyon nagy kíváncsiság.

"Egy jt gyermeke súlyos autóbalesetet szenved, rohammentővel beviszik a legközelebbi kórházba, persze az ügyeletes nem jt-ja. Beviszik a műtőbe, súlyos vérveszteség, sokkos állapotban van. Percek választják el a haláltól. Mit tesz ilyenkor a jt szülő? Felesleges bárkinek is szólni, mert már telefonálni sincs idő.

Köszönöm, hogy ha erre a példára konkrétan válaszolnátok, hogy mit tennétek ilyenkor."

Kedves 22:19 es!

A kutakodásom közben ráakadtam egy 30 éve kiszállt jehova tanú levelére amiben az van benne ő mit tett jehova tanújaként amikor a gyermeke élete veszélyben volt és azokban az időben 2 választása volt: Vagy biztos halál, vagy vértranzfúziós műtét és élet. A hölgy történetének utolsó része értelmet nyer annak tudatában, hogy az illuminátusok vagyis a sátán áll(nak) a JT hátterében. Íme a levele bemásolom:

"""Most már három évtized telt el azóta, hogy szakítottam Jehova Tanúival, de csak pár éve vagyok képes róla nyugodtan beszélni. 1939-ben születtem egy tradicionálisan zsidó családban, mely a keresztény hitre tért át. Szüleim valóban keresztények lettek és tőlük nagyon kevés zsidó nevelést kaptam. Nagyobb családunk emiatt az áttérés miatt akkoriban sokszor a vallásos ellentétektől volt feszült, így belőlem a komoly vallásos érdeklődés már gyermekkoromban kihűlt. Úgy éreztem, hogy a vallás csak a feszültség és a vita forrása.

Teljesen normális életet éltem. Vallási kérdések helyett inkább politikai dolgok foglalkoztattak, de soha nem lettem párttag vagy kommunista. A mi családunk nagyon nehezen élte túl a világháborút és teljes vagyonunk államosításra került a háború utáni rendszerben. Szüleimnek életük legnagyobb vesztesége volt a családi örökség elrablása, mely miatt soha nem szerettem az állampártot. Leérettségiztem 1958-ban és egy nagy állami gyárban kezdtem el dolgozni irodai dolgozóként. Fiatal lányként sok szakszervezeti üdülésre eljutottam és minden munkán kívüli szórakozási lehetőségen jelen voltam. Hozzám nagyon hasonló szellemű fiút kerestem társul, akit meg is találtam. 1964-ben kötöttünk házasságot, 1965-ben született meg lányunk, de már 1967-ben el is váltunk.

Addig semmi gondom nem volt az életben, mert a munkám mellett otthon éltem és a szüleim is aktívan dolgoztak még egy ideig. A három kereset és a szerény életvitel mellett jól meg tudtunk élni, főleg akkoriban. Amikor megházasodtunk mind a ketten dolgoztunk, lakást könnyen kaptunk, így a két kereset is kényelmes életet biztosított a számomra. 1967-ben azonban minden gyökeresen megváltozott. Már nem volt teljes két kereset, csak az enyém. Otthon nemcsak a gyermekkel kellett foglalkozzak, hanem a takarítással, a tüzelővel, a főzéssel, na meg a pihenéssel és mindennel egyedül. Lányommal nagyon összenőttünk, de nem is bírtam volna azt a nehéz életet nélküle. Kínokban bővelkedő hónapok után az egyik munkatársam beszélni kezdett a Bibliáról. Azonnal úgy reagáltam, hogy a Biblia az csak a veszekedések forrása lehet, ahogyan a vallás is az. Mivel emberként nagyon szimpatikus volt, beleegyeztem, hogy valakivel felkeressen engem a lakásomon.

Ez már 1968-ban volt. Jött a munkatársam és egy másik férfi. A másik férfi nagyon kedves volt, nagyon okosan beszélt (a kilencvenes évektől utazófelvigyázó) és jókat mondott. Egy sor olyan dologról is beszélt amit nem értettem, de tetszett a stílusa. Távozás előtt még fát is vágtak nekem, pedig nem kértem, nem is utasíthattam vissza a következő beszélgetést. A következő beszélgetésre már nem a munkatársam jött, hanem ez a másik nagyon kedves férfi és az édesanyja. Bevásárolva érkeztek, ismét vágtak fát, kedveskedtek a lányomnak. Most már nagyon érdekelt, hogy kik ezek a kedves emberek és miért ilyenek. Hamarosan már tanulmányozás kezdődött, elkezdtem járni a csoportba és rövid idő múlva alá is merítkeztem.

A tanulmányozás alatt nagyon sok segítséget kaptam a testvérektől. A tanítóm (Erika) nagyon sok szeretettel vett körül. Állandóan hordtak nekem tüzelőt, segítettek a dolgaim intézésében, a gyermeknevelésben és szinte mindenben amiben csak szükségem volt. Cserébe én is amiben tudtam, ami legtöbbször varrás vagy különböző kézimunka volt. A mi csoportunkban nagyon jó volt a légkör, nem is elsősorban a vallásos hit kötött minket össze, hanem a szeretet. Pontosabban kifejezve, engem az kötött hozzájuk. Voltak kérdések amivel nem értettem egyet (pl.: 1914, 1975 - akkor még volt! -, Isten neve, stb.), ám a gyerekkoromból ismert probléma miatt azokról nem beszéltem. Nem is nagyon éreztem, hogy azokat lenne kivel megbeszélni, mert az odajárók többsége sem volt meggyőződve ezekről a kérdésekről. A felvigyázónkkal sem lehetett beszélgetni, mert hirtelen természetű, uralkodó szellemiségű volt, aki nem szerette a kérdéseket, csak a szép kerek válaszokat. Akkoriban úgy gondoltam, hogy a szeretet miatt, a közösség miatt és a segítség miatt ezeket a kérdéseket eltemetem magamban, mivel amúgy sem kerülhetnek elő soha. A lányomnak is tetszett a csoport, elvégre kicsi volt és szerette azt, hogy ott sokan szerették. A magány teljesen eltűnt az életünkből.

Így ment ez egészen 1973-ig, amikor a lányom 8 évesen kórházba került. Nagyon nem számítottam rá, de eszembe sem jutott, hogy életem egyik fordulópontjához érkeztem. Az orvos közölte, hogy nagy műtétre kell készülnöm. Akkoriban már volt a vérátömlesztési tilalom Jehova Tanúinak. Az orvos tudta, hogy én is az vagyok, ezért megkérdezte mi legyen. Ő és a kollégái ezt a műtétet csak vértranszfúzióval tudják elvégezni és ha késlekedünk akkor a lányom meghal. Közben már két vén is odaérkezett engem vigasztalni. Az egyikük Erika fia volt. Hiába magyaráztam nekik, hogy meghalhat a lányom, meg hogy nem is hiszek a vérről szóló tanításban, ők csak fenyegetőztek, majd magamra hagytak. A legteljesebb nyugalommal mondtam igent lányom műtétére és a vértranszfúzióra. A műtét rendben lezajlott, kislányom hamar meggyógyult.

Erika és a fia is többször megkeresett, hogy beszélni akarnak velem. Őszintén megmondtam, hogy volt vér a műtét során. A bírói bizottságra nem mentem el, mert nem éreztem úgy, hogy bűnt követtem volna el a Biblia szerint. Minden pásztori segítségnyújtási-kísérlet nélkül azonnal kiközösítettek.

Egy tíz éves időszakig rendben volt az életem. A kiközösítés megviselt, de megkönnyebbülést hozott. Ezután már csak azok a Tanúk jártak hozzám akik valódi barátaim, barátnőim voltak. Erika is nagyon sokszor meglátogatott, de még az utcán is beszélgetett velem. Erika egész családja Tanú volt, a férfitagok mind ismert és kedvelt vének lettek, így nem félt engem vállalni. Ő nem úgy tekintett rám, mint egy bűnösre és nem hiszem, hogy hasonló esetben másképpen döntött volna. A munkatársaim és családtagjaim nagyon örültek a Tanúkkal való szakításomnak, az életem sem volt már olyan nehéz egyedül. Csak a lányomnak éltem és a munkámnak. az igazságérzetemet bántotta, hogy valahol valakik bűnösnek ítéltek meg, de nem tudom, hogy ha az ő egyetlen gyermekük élete forogna kockán akkor mit tettek volna. Akkoriban a vér elutasítása nem EGY kezelés elutasítását, hanem A kezelés elutasítását jelentette. NEM volt más! Vagy a biztos halál, vagy a vér. Az anyai ösztön és az emberi érzés túl erős volt ahhoz, hogy egy általam soha el nem fogadott vallási tanért feláldozzam a gyermekem.

A boldogságnak a nyolcvanas években egy borzasztó tragédia vetett véget amibe újra beleszóltak Jehova Tanúi. Lányom már felnőtt volt, illetve akkor lett az. Leérettségizett és ápolónő lett. Egy hétvégén elment vidékre. Helyette a rendőrség jelentkezett pár óra múlva. Egy vidéki városban találták meg a lányom testét a vonatátjáróban. Az az eset ismert lett az egész országban, mert a televízióban sokat foglalkoztak vele. Soha nem tudtam meg, hogy ki, mikor és mit tett a lányommal, ahogyan a Rendőrség sem. Évek múlva is csak annyit mondtak, hogy a saját érdekemben ne járjak utána. A volt testvéreim megállítottak az utcán és a szemembe mondták: "-Annak idején azt hitted megmentetted a lányod életét és látod mi lett?"; de ennél sokkal rosszabbul hatott rám az amikor az egészet Isten büntetésének állították be. Nagyon felkavart az a gondolat, hogy az igazságos és szerető Isten egy ártatlan kislányon keresztül állna bosszút és egy gyilkost használjon fel erre. Egy gyilkos vajon ugyanúgy Jehova bírája, mint egy vén? Maga a gyilkosság és ez a hozzáállás annyira felkavart, hogy a temetés után összeomlottam és kórházi kezelés alá kerültem. Csak nagyon hosszú évek után jöttem rendbe lelkileg, de akkor a nálam jóval fiatalabb testvérem halt meg.

Érthető módon a lányomról, vagy a Tanúkról nem szívesen beszéltem és nem is tudtam beszélni. Erikával néha összejártunk, ha kórházba volt meglátogattam, néhány személlyel kapcsolatban maradtam továbbra is. Aztán lett egy fogadott lányom, újra megházasodtam (férjem pár év után sajnos meghalt). Sokat utazgattam, szereztem új barátokat és egy életre kitöröltem a Tanúkkal kapcsolatos rossz emlékeket. Fogadott lányom a kilencvenes évek elején azzal keresett meg, hogy a gyereke Jehova Tanúja akar lenni. Akkor mondtam el először valakinek, hogy én is az voltam, meg azt is, hogy mi történt a lányommal. Azt javasoltam neki, hogy engedje csak a gyerekét a Tanúk közé, van annyira értelmes, hogy majd magától kijöjjön, mert fel fogja ismerni milyenek is igazából.

Évekkel később így is lett. Ezalatt az évek alatt váltam képessé arra, hogy feldolgozzam azt a néhány évet és a rá tíz évre bekövetkező tragédiát. Időközben Erika meghalt. A haláláig jó barátnők maradtunk, fia is már néha köszön nekem, aki ma már országszerte ismert személy a gyülekezetekben. A műtétbe való beleegyezést azóta sem bánom. Lehetséges, hogy ma már nem az lenne a kérdés, hogy vér vagy halál, de AKKOR az volt. Sok olyan dolog van az életemben amit a Tanúktól vettem fel és a mai napig megtartok (pl.: ünnepek, dohányzás, erkölcsösség, stb.). Tanúk utáni életemben felekezeten kívüli maradtam, mert nem akarom Istent újra egy felekezet szemüvegén keresztül szemlélni. Sem azzal nem kívánok találkozni, hogy a személyes életemben Isten helyét egy vallásos szervezet töltse ki. Abban hiszek, hogy minden ember akit félrevezettek és abból a félrevezetésből megtér, nagyon sok dologban tud segíteni azoknak, akik még mindig a félrevezetettek útján vannak."""

Remélem segítettem.

Kedves kérdező!

Leszögezem, hogy JT. nem utasítják el az orvosi kezelést és nem akarnak mártírok lenni és főleg nem akarják, hogy saját gyermekeik azok legyenek. Viszont tisztában vagyunk azzal, hogy a vér helytelen felhasználása az egészségre káros valamint az Istenhez fűződő kapcsolat elvesztéséhet vezet. Az pedig, hogy 2 választási lehetőség van az, hogy vért kap és életben marad, vagy elutasítja és meghal ez egyszerűen nem igaz és nem a valóságon alapszik.

Súlyos vérvesztésnél leginkább a folyadéktérfogat helyreállítására van szükség. A vérünknek 50% víz a másik 50% alkotja a vörösvértestek a fehérvérsejtek és egyéb anyagokat. Ha sok vért veszítünk, akkor meggyorsul a vérképzés. De a hiányzó folyadékot azt sürgősen pótolni kell.

Ezért ilyen helyzetben vért nem tartalmazó plazmatérfogat növelőkkel ki lehet egyenlíteni az elvesztett vér folyadék szintjét.

Ilyen folyadékpótló lehet egyszerű sóoldat a Ringer-laktát oldat, és a dextrán. Ez minden kórházban megtalálható.

Tehát ha gyermek az adott esetben vért veszít beindul nála egy kiegyenlítő mechanizmus. A szíve minden dobbanással több vért pumpál a megszokottnál. Ha pótoljuk nála a hirtelen fellépő folyadék mennyiséget, vagyis helyettesítjük azt mondjuk a fentebb említett folyadékpótlók egyikével a helyzet számára kedvezően alakul, mert a hígított vér könnyebben áramlik a kis véredényekben is. A szervezetében fellépő kémiai változások következtében a szövetei számára több oxigén szabadul fel. Ha a gyermek vörösvértesteinek fele marad meg csak, akkor is a vér oxigénszállítása a normálisnak a 75% lehet.

Vagyis én egy ilyen helyzetben, mindenképpen arra törekednék, hogy a gyermekemnél azonnal a fent leírt eljárást kezdjék meg, vagyis pótolják nála a folyadék veszteséget. Majd mikor az állapota normalizálódik, akkor ellehet kezdeni nála egy olyan kezelést, amely segíti a szervezet vörösvértesteinek a növelését nyugodt körélmények közepette.

Adonaielohim !

Véletlenül nincs a farzsebedben egy cikk Russelről, melyszerint a Cannedy -gyilkosságért, John Lennon-ért és a móri mészárlásért is ő a felelős?

Esetleg olasz keresztapa szerepébe mikor óhajtod tenni különböző hotdog-cikkeket felhasználva érveid alátámasztására?

Kedves 22.19-es !

Pergamon válaszolt ! Illetve én is megteszem:

egy végzetes balesetnél vagy bármely életet veszélyeztető helyzetben NEM MEGOLDÁS AZ IDEGEN VÉR,hanem a saját vér pótlása.

A te általad említett feltételezett helyzetben a következőt tenném:

" Doktor úr ! Kérem a gyermekem idegen vér nélkül törekedjenek megmenteni, használjanak alternatív vérpótló készítményeket, és ne idegen emberi vért a beavatkozáshoz "

Ezt tenném. :) Üdv.

Adonaielohim !

I.János 5:18. "Az egész világ a gonosz hatalmában van. "

Miből gondolod,hogy meg vagyunk lepve, amint különböző társaddal együtt gyűjtögeted rólunk a durvábbnál durvább rágalmú cikkeket?

Egy dologban bizonyos,hogy sokan össze tudtok tartani: Isten szolgáinak rágalmazásában.

Így üldözték a prófétákat, és magát Jézust is ! Téged üldöznek??? Rólad vannak hot-dog cikkek?

HA IGAZ keresztény vagy, többek között ezt a próféciát is be kell teljesítened.

A válaszom röviden ennyi a Russel dinasztia hazugságával kapcsolatban..

Ez blog világosan cáfol minden ilyen rágalmat.

[link]

Semmi bizonyíték nincs arra, hogy Hunter Russel és charles T. Russel rokono kapcsolatban lettek volna.

Kedves Pergamon !

"ez nem igaz " Adonaielohim TUDJA... Ő ismerte őket személyesen.

Azt mondja, ha nekünk van igazunk Ő elalszik úgy semmisül meg, ha neki van igaza, akkor viszont én örök gyötrelemre kerülök. Szerinted?

Ha ő bünös = halálalvás

Ha én vagyok bünös = örök gyötrelem.

Na? Akkor most mi a helyzet? Semmi ! JEHOVA KINEK-KINEK A TETTEI SZERINT FIZET MEG !

Mit ártott neki vagy másnak Russel? Vagy Knorr vagy azok, akik prédikálnak az utcájukban? Semmit ! Akit nem érdekel az igazság, 2 másodpercben közli, akit érdekel, kap egy kiadványt, mely segítségével tanulmányozhatja a Bibliát.

Ezért az ártalmatlan önkéntes keresztényi munkáért " emberiség elleni bünnel " rágalmaznak.

Nézd meg a bulgáriai támadást, melyet a testvérekre mértek szélsőségesek, akik persze mind hisznek Jézusban.

Csak az emlékünnepen rátörtek a testvérekre és nemzeti zászlóval ütötték őket.

Ők az igaz keresztények ! no komment.