Milyen ellenérv, cáfolat van a lenti szabad akarat ellen szóló érvhez?
A "nem vagyunk bábuk vagy robotok" , "én hozom meg a döntéseimet" , "ezzel csak a felelősséget akarják áthárítani" és hasonló érveket ne írjátok le. Ezek nem jó érvek. Utóbbi például csak személyeskedés az első kettőt pedig akkor is így gondolná az ember ha a szabad akarat pusztán illúzió.
Ennél komolyabb ellenérveket szeretnék.
Forrás: https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..
Érv:
Az itt olvasottak alapján három eshetőséget tárgyalnék ki.
1. Viszonylag determinista elképzelés.
Ez le egyszerűsítve (adott)tudás+(adott)képességek+(adott)környezet+...= döntés.
Egyszerű, kiszámítható mint ahogyan általában a fizikánál (már ami a kiszámítható részt illeti :D).
Itt ugye a akarni azt akarjuk amit kijön a képletből semmilyen szabadságról nincs szó.
Vegyünk egy időgépet és Mr.X-et. Ha vissza megyünk végtelenszer Mr.X egy adott döntéséhez akkor is minden esetben ugyan úgy döntene.
2. Képletbe bekerül a véletlen (Pombétől leszürtek alapján, remélem nem sok tévedést tartalmaz)
A helyzet hasonló az első esethez de mivel bekerül a képletbe a véletlen lényegében egy ismeretlen ezért már nem csak EGY eredményünk lehet.
Mr.X ebben az esetben már többféle döntést is fog hozni.
Itt az akarat része megkérdőjeleződik rendszerint mert nem lenne akarat az amit a véletlen vezérel. Tegyük fel ezt valamilyen mechanizmussal (azt hiszem volt is) megoldjuk akkor is ott marad továbbra is a szabadság problémája. Szabadabb az akaratunk és ha engedékenyek vagyunk akkor már rá is húzhatjuk a szabad akarat valamelyik definícióját. Probléma megoldva.
3. Szavak alapján a szabad akarat
Ebben az esetben a döntéseinket nem korlátozza tudásunk hiányunk, képességeink, nem befolyásolja az, hogy éhes, stb.
Bármilyen döntést meghozhatsz és közben nem is mert az akaratod meghatározza azt. Ez így kicsit ellentmondásos és szükséges lenne az akarathoz az, hogy valamire vezérelje de a szabadság miatt nem függhet semmitől.
Mr. X esetén végtelen döntést hozhat meg de ahhoz, hogy az akarata is érvényesüljön csak egy döntést szabad meghoznia ami az akaratát mutatja.
Látszóleg nem sokban különbözik az 1. esettől de a döntés eredménye már nagyon más lehet.
Ez természetesen nem létezik.
----------------------------------------------------
Emberi szempontból nem sok jelentősége van annak, hogy melyik a helyes megfejtés. A döntéseinket meghozatalának működésén nem változtat, az erkölcs nem erre épül,
Isteni szempontból már lényegesebb a helyzet. Ezt egy egyszerű példán keresztül lehet szemléltetni is.
Tegyük fel, hogy egy számot kell választanunk. Adott az isteni előírás, hogy 50 vagy annál nagyobb számot kell választanunk.
Az 1. esetben fixen adott a teremtésből, hogy például 20-at választunk. Milyen indokka lenne elvárni, hogy 50et vagy nagyobbat válaszunk vagy milyen indokkal kérné utólag számon ha egyszer meghatározta, hogy mit választunk és nem olyan számot.
A 3. esetben szabadon választhatunk bármilyen számot. Ott pusztun a mi saját akaratunk a meghatározó. Így érthető ha számon kéri rajtunk, hogy miért azt akartuk amit (bár ha van egy miért je akkor már nem szabad, ha nincs akkor nem az akaratunk).
A 2. eset a leglényegesebb mert ez az amelyik valós is lehet és valamilyen módon van is benne szabadság és akarat is.
Meglepő vagy sem de itt is értelmetlen az isteni igazság szolgáltatás. Itt valóbban már több lehetséges döntés kerül elő. Azonban az 1. pont problémája továbbra is megmarad.
Ott van az elvárás, hogy 50 vagy feletti értéket kell választani. De véletlennek köszönhetően már nem csak 1 szám lehet a választásunk eredménye azonban nem is lehet akármi. A véletlennel együt is korlátozva vannak a döntéseink és könnyen előfordulhat, hogy a lehetséges értékek között nem szerepel az 50 vagy nagyobb szám. Emiatt azonban az 1. esetnél is meglévő probléma nem szünt meg csak a több lehetőség miatt a látszata volt meg maximum.
Ennél fogva teljesen lényegtelen (tudományos szempontból nem persze), hogy melyik eshetőség a valós és melyikre milyen szavakat használunk. A vallásokhoz szükséges szabad akarat nem lehetséges. Ezenfelül az, hogy a 2. pontban nagyvonalakban említett esetet most szabad akaratnak nevezzük-e vagy sem már csak játék a szavakkal de jelentősége nincsen.
válasza:> Erre hozták fel azt, hogy ha a lélek egy másik világban van, ott mások is lehetnek a szabályok
Az érvelés alapja az, hogy van kétféle eshetőség. De valójában a kérdés az, hogy egy adott állítás igaz vagy hamis. Igen vagy nem a válasz arra a kérdésre, hogy egy adott döntés külső tényezők függvénye? Ha igen, akkor a döntés nem szabad, ha nem, akkor meg nem döntés.
Sok dolgot el tudok képzelni egy nem fizikai természetű világról. Pl. hogy a távolságok, kiterjedések értelmezetlenné válnak, hogy nincs lineáris időbeliség, hogy bizonyos tulajdonságok értelmezhetetlenek ott, cserébe olyan tulajdonságok vannak, amik meg a mi világunkban nem értelmezhetők. De azt a legnehezebb elképzelnem, hogy egy egyértelműen eldöntendő kérdésre lehet az igen és a nem válaszon kívül harmadik alternatíva (az olyanoktól átmenetektől eltekintve, mint a részben, talán, is-is, ami jelen esetben maszatolás is, az állítás jellege miatt értelmezhetetlen is).
Amúgy ezt pedzegettem a #64-es válaszom második felében. Már a matematika is elvontabb a fizikánál annyival, hogy az igazságait a fizikai világ milyenségétől függetlennek tartsuk. A matematika megmondja, hogy milyen pályán kering egy bolygó egy kilencdimenziós euklideszi térben. Hogy a miénk nem ilyen, hogy a mi világunk tere csak háromdimenziós? A matematika szempontjából ez lényegtelen részletkérdés. (Nota bene Platónnál is a matematika állt a legközelebb az ideák világához.) A logika viszont még ezen belül is nehezebb eset. Mert bár teljes átéléssel nem tudok magam elé festeni egy kilencdimenziós világot, de azért valamiféle képet mégiscsak ki tudok alakítani arról, hogy milyen lehet, pont a matematika eszközével bizonyos jellegére következtetni is tudok, pl. meg tudom mondani, hogy egy kilencdimenziós kockának 512 csúcsa van. De hogy egy állításnak más is lehessen az igazságértéke az igaz és hamison kívül, ami nem a kettő valamiféle keveréke? Ezt még elképzelni sem képes senki.
Egy érvet nem jónak nevezni egy olyan lehetőségre hivatkozni, amit feltételesen sem tudunk elképzelni a legcsekélyebb mértékben sem? Hát jó, akkor nem jó érv. Bár ilyen alapon nem tudom, hogy van-e *bármire* rossz érven kívül más, lehet-e bármilyen következtetést levonni bármiről.
Amúgy a dolgot azért némileg árnyalja az is, hogy egy feltételezett lélek lehet, hogy nem a fizikai világban van és más szabályok érvényesek rá, de mégiscsak a mi fizikai világunkban nyilvánul meg, a mi fizikai világunk értelmezési keretei között értelmezzük a hatását, amit nyilván a mi fizikai világunk keretei között lehet értékelni. A mi fizikai világunkban meg értelmezve van a kauzalitás, a kérdés az, hogy a lélek ezen kauzalitást követi-e vagy sem. Ha követi, akkor a döntései függnek a körülményektől, ha meg nem, akkor a döntéseiben nem látunk értelmet.
Ha a kabát felvevésének igénye függ a hőmérséklettől, akkor a döntés, hogy felveszem a kabátot nem szabad, hiszen a hőmérséklettől függ, hogy akarok-e kabátot felvenni vagy sem. A szoba lehűtésével kabátfelvevésre lehet engem sarkalni, a szoba felmelegítésével meg el lehet engem tántorítani ezen szándékomtól. Ha meg nem függ, akkor meg értelme nem lesz sok, hiszen nem függ a hőmérséklettől az, hogy akarok-e kabátot felvenni, ergo lesz, hogy 30 ˚C-ban támad kedvem kabátot felvenni, és lesz, hogy -40 ˘C-ban meg nem. A dolog kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan lesz, nem tudok VÉLekedni arról, hogy holnap melyik esik meg velem vagy veled, magyarán szólva az ilyen döntés VÉLetlenszerű lesz. Ezen nem nagyon segít, hogy hát a lélek olyan metafizikai világban lakik, ahol nincs is hőmérséklete a dolgoknak, meg hát minden más, sőt máshogy más.
válasza:Az emberi lélek fizikai élete során biztosan nem egy másik, szellemi létből hat a testre. Az embernek fizikai élete van, amelynek teljes egésze alá van vetve az időbeli változásnak, a fejlődésnek és a romlásnak.
A teológia szerint, a lelkek és az angyalok "most"-ja nincsen szinkronizálva a fizikai világ idejével, egyszerűen az előbbi természeténél fogva túlhaladja az utóbbi korlátait.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!