Milyen ellenérv, cáfolat van a lenti szabad akarat ellen szóló érvhez?

Nem ennyire bonyolult, csak az emberek némelyike teszi azzá.

Istentől a szabad akaratot, viszonylagosan kaptuk.

Ez azt jelenti, hogy vannak erkölcsi alapelvek, törvények, amiket nem lehet áthágni büntetlenül.

Vagy is:

Nem csalhatod meg a házastársadat, nem lophatsz, nem hazudhatsz, nem ölhetsz meg senkit, nem szennyezheted az egészségedet, a környezetedet, mások életét.

Röviden: hogy mi a rossz, vagy mi a jó, azt nem határozhatod meg, ezt kizárólag Isten döntheti el.

Amit Isten nem tilt, azt szabadon végezheted.

Minden egyéb dologban szabadon dönthetsz.

"Véleményed szerint a lélek azért cáfolja az érvet mert arra nem vonatkoznak a természet determinisztikus szabályai. De akkor a véletlenekről szóló érv fog vonatkozni rá és azért nem működik."

Nyilván a véletlenekről szóló érv sem vonatkozik a lélekre. Ha létezik véletlen akkor az egy evilági törvény, ami pedig nem vonatkozik a lélekre.

"A másik pont ahol beleköthetnek az érvedbe hogy az érv amit idéztem kitér arra is hogy ha a világunk nem determinisztikus és arra is hogy milyen szabad akaratra lenne szükség ahhoz hogy Isten ítélkezhessen. Így nem csak fizikai oldalról kritizálja a szabad akaratot hanem Isten erkölcsének irányából is."

Ezt kifejtenéd?

Szabad akarat alatt sosem korlátok nélküli, rendezetlen akaratot értett a teológia. Akaratszabad döntés alatt egy olyan tudatos döntést értünk, amely értelem által rendezett és vezérelt.

Amúgy a teológia mindig is hajlott a determinisztikus elképzelésekre, hogy az Isten és a teremtés viszonyát valahogy megvilágítsák.

3

Azt szeretném ezzel mondani, hogy Isten nem döntött el előre semmit azon kívül, hogy szeretne, az angyalokon kívül más élőlényeket is az élők között látni. Ezért más életformában is életet hozott létre.

Ezt nevezzük földinek.

Az angyaloknak is korlátozott a szabad akaratuk a törvényeket illetően.

De szabadon élvezhetik az életet, a törvények keretein belül.

Az emberi filozófia nem összeegyeztethető Isten rendezett vezetésével.

Isten nem fog olyasmiért felelősséget vállalni, amihez köze sincs.

Ha az ember eltér a rendtől, akkor nem Isten a felelős azért.

Isten minden ígéretét maradéktalanul betartja. De a törvényeiből sem fog nevetség tárgyát csinálni, ahogy a személyéből sem.

Isten irgalma nem egyenlő azzal, hogy a törvény áthágható büntetlenül.

Legfeljebb, figyelembe véve a körülményeket, kisebb súlyú büntetést szab ki, hogy az ember tanuljon a hibáiból.

Vegyünk egy döntést. A döntésnek lehet több oka, ez alapján ezeket szét lehet tagolni elemi döntési szempontokra, elemi döntési lépésekre.

Két eset lehetséges:

1. A döntés valamilyen időben azt megelőző okból következik.

2. A döntésnek nincs időben azt megelőző oka.

Mivel ezek egymást kizáró eshetőségek, így harmadikat kitalálni sem tudunk. Az előbbi esetében a döntés az előző állapot által meghatározott, így nem szabad, míg a második esetben meg nem akarat, hiszen az sem rajtam múlik, jelentsen bármit is az, hogy „én”.

És mindez független a világképtől. Létezik lélek? Arra is ezek az eshetőségek állnak fenn. Ha az „én” fogalmát a lélekkel azonosítjuk, akkor a lélek is vagy előző állapot által meghatározott szempontok alapján dönt, vagy az előző állapot által meg nem határozott szempont alapján, tehát véletlenszerűen. Ha a léleknem fizikai szubsztancia, akkor igaz lehet rá, hogy a fizika törvényei nem feltétlenül érvényesek rá. Oké, csak itt az érv nem a fizikai törvényeken nyugszik, hanem az érvelés logikai természetű.

Vagy ha máshogy fogjuk meg a dolgot, a döntéseink, tetteink okának láncolatában előbb utóbb vagy egy eredendő okra jutunk vissza (legyen az a Nagy Bumm, Isten világteremtése, vagy kinek mi tetszik), ami már csak azért sem függ tőlünk, mert a születésünk előtt történt, vagy valami olyanra jutunk vissza, aminek nincs megelőző oka, ami nem függ semmitől, így hát tőlünk sem.

Megint máshogy megközelítve, bármit is jelentsen az az „én”, akinek a szabad akaratát vizsgáljuk, az az én vagy a múlt által befolyásolt, vagy nem, de akkor meg nem más, mint egy eleven dobókocka.

~ ~ ~

Nem nagyon látok fogást ezen az érvelésen. Az mást tészta, hogy miután az ember értekezett hosszasan arról, hogy miért nem létezhet szabad akarat, miért illúzió a szabad akart, utána feláll, mondjuk odamegy a hűtőhöz, és a szabad döntésként éli meg, hogy a joghurtot veszi ki és nem a sajtot. Szóval ha a szabad akarat illúzió, akkor igencsak makacs illúzió, hiába vélünk látni a függöny mögé, mégis a függönyt éljük meg.

~ ~ ~

Amúgy a fizikai világra nézve más módon is a szabad akarat nem létezését vonhatjuk le következményként. Röviden összefoglalva a múltat változtathatatlannak tartjuk – ez eléggé alapvetés – márpedig a relativitáselmélet szerint a múlt, jövő és jelen nem abszolút fogalmak, ami számomra a jövő, az más megfigyelő számára a múlt, ami emiatt változtathatatlan. Magyarán a jövőm kőbe van vésve. Itt lehetne még azt mondani, hogy de hát ez csak az anyagi szubsztanciára igaz, csakhogy ha létezik is más szubsztancia, létezik pl. lélek, a döntéseinknek, meg az abból fakadó tetteinknek mégiscsak ott van az anyagi világban a lenyomata. A döntés, hogy lemegyek a boltba tejért az mégiscsak egy fizikai tejet fog eredményezni egy fizikai hűtőgépben. Ha kőbe vésett az, hogy a jövőben tej áll a hűtőgépben, akkor aligha ad arra lehetőséget, hogy én ma úgy döntsek, nem megyek le tejért.