Milyen ellenérv, cáfolat van a lenti szabad akarat ellen szóló érvhez?
A "nem vagyunk bábuk vagy robotok" , "én hozom meg a döntéseimet" , "ezzel csak a felelősséget akarják áthárítani" és hasonló érveket ne írjátok le. Ezek nem jó érvek. Utóbbi például csak személyeskedés az első kettőt pedig akkor is így gondolná az ember ha a szabad akarat pusztán illúzió.
Ennél komolyabb ellenérveket szeretnék.
Forrás: https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..
Érv:
Az itt olvasottak alapján három eshetőséget tárgyalnék ki.
1. Viszonylag determinista elképzelés.
Ez le egyszerűsítve (adott)tudás+(adott)képességek+(adott)környezet+...= döntés.
Egyszerű, kiszámítható mint ahogyan általában a fizikánál (már ami a kiszámítható részt illeti :D).
Itt ugye a akarni azt akarjuk amit kijön a képletből semmilyen szabadságról nincs szó.
Vegyünk egy időgépet és Mr.X-et. Ha vissza megyünk végtelenszer Mr.X egy adott döntéséhez akkor is minden esetben ugyan úgy döntene.
2. Képletbe bekerül a véletlen (Pombétől leszürtek alapján, remélem nem sok tévedést tartalmaz)
A helyzet hasonló az első esethez de mivel bekerül a képletbe a véletlen lényegében egy ismeretlen ezért már nem csak EGY eredményünk lehet.
Mr.X ebben az esetben már többféle döntést is fog hozni.
Itt az akarat része megkérdőjeleződik rendszerint mert nem lenne akarat az amit a véletlen vezérel. Tegyük fel ezt valamilyen mechanizmussal (azt hiszem volt is) megoldjuk akkor is ott marad továbbra is a szabadság problémája. Szabadabb az akaratunk és ha engedékenyek vagyunk akkor már rá is húzhatjuk a szabad akarat valamelyik definícióját. Probléma megoldva.
3. Szavak alapján a szabad akarat
Ebben az esetben a döntéseinket nem korlátozza tudásunk hiányunk, képességeink, nem befolyásolja az, hogy éhes, stb.
Bármilyen döntést meghozhatsz és közben nem is mert az akaratod meghatározza azt. Ez így kicsit ellentmondásos és szükséges lenne az akarathoz az, hogy valamire vezérelje de a szabadság miatt nem függhet semmitől.
Mr. X esetén végtelen döntést hozhat meg de ahhoz, hogy az akarata is érvényesüljön csak egy döntést szabad meghoznia ami az akaratát mutatja.
Látszóleg nem sokban különbözik az 1. esettől de a döntés eredménye már nagyon más lehet.
Ez természetesen nem létezik.
----------------------------------------------------
Emberi szempontból nem sok jelentősége van annak, hogy melyik a helyes megfejtés. A döntéseinket meghozatalának működésén nem változtat, az erkölcs nem erre épül,
Isteni szempontból már lényegesebb a helyzet. Ezt egy egyszerű példán keresztül lehet szemléltetni is.
Tegyük fel, hogy egy számot kell választanunk. Adott az isteni előírás, hogy 50 vagy annál nagyobb számot kell választanunk.
Az 1. esetben fixen adott a teremtésből, hogy például 20-at választunk. Milyen indokka lenne elvárni, hogy 50et vagy nagyobbat válaszunk vagy milyen indokkal kérné utólag számon ha egyszer meghatározta, hogy mit választunk és nem olyan számot.
A 3. esetben szabadon választhatunk bármilyen számot. Ott pusztun a mi saját akaratunk a meghatározó. Így érthető ha számon kéri rajtunk, hogy miért azt akartuk amit (bár ha van egy miért je akkor már nem szabad, ha nincs akkor nem az akaratunk).
A 2. eset a leglényegesebb mert ez az amelyik valós is lehet és valamilyen módon van is benne szabadság és akarat is.
Meglepő vagy sem de itt is értelmetlen az isteni igazság szolgáltatás. Itt valóbban már több lehetséges döntés kerül elő. Azonban az 1. pont problémája továbbra is megmarad.
Ott van az elvárás, hogy 50 vagy feletti értéket kell választani. De véletlennek köszönhetően már nem csak 1 szám lehet a választásunk eredménye azonban nem is lehet akármi. A véletlennel együt is korlátozva vannak a döntéseink és könnyen előfordulhat, hogy a lehetséges értékek között nem szerepel az 50 vagy nagyobb szám. Emiatt azonban az 1. esetnél is meglévő probléma nem szünt meg csak a több lehetőség miatt a látszata volt meg maximum.
Ennél fogva teljesen lényegtelen (tudományos szempontból nem persze), hogy melyik eshetőség a valós és melyikre milyen szavakat használunk. A vallásokhoz szükséges szabad akarat nem lehetséges. Ezenfelül az, hogy a 2. pontban nagyvonalakban említett esetet most szabad akaratnak nevezzük-e vagy sem már csak játék a szavakkal de jelentősége nincsen.
Aki szerint semmilyen bizonyíték nincs a szabad akaratra és biztosan nem létezik azok ahelyett hogy ezt leírják sokadszorra is inkább megválaszolhatnák a #20-ban feltett kérdésemet.
#26
Igen ez is eltérés az eredeti kérdéstől de talán hozzátesz valamit majd az eredetihez is reményeim szerint.
válasza:A tudósokra nem érdemes hivatkozni:
1: Aki előbb lett hívő, utána tudós, az így járt. Fiatal korban belenevelt hitet szinte soha nem lehet megváltoztatni.
2: Az emberek kb. fele hívő hajlamú. Tudod, a "kell lenni valaminek", "az nem lehet, hogy csak úgy magától alakult", stb. Az ilyen ember akkor is hinni fog, ha nem úgy nevelik. Attól még lehet belőle tudós.
Az meg, ha a kvantummechanikai jelenségek között ESETLEG van olyan, amelyik elég messziről nézve és hunyorítva TALÁN ráerőszakolható arra, hogy a szabad akaratot támogatja... nos, erre mondják azt, hogy majd meglátjuk. Várjuk a bizonyítékokat.
válasza:Átfutva a #20-as kommentet nem látok benne semmi különöset.
Egyébként meg, ha nálad a szabad akarat egy vallási hit, akkor mit vársz másoktól?
Amikor én voltam vallásos, és hittem ebben, abban, senkitől sem fogadtam el cáfolatot.
A szabad akaratra semmilyen bizonyíték nincs.
Sőt: minden, az egész világ felépítése ellene szól.
Az új kutatások alapján pl. az IQ szint sokkal jobban meghatározza egy ember életét, mint hinnénk.
Már itt sérül a szabad akarat, hiszen a mentális képességek meghatározzák egy ember élettörténetét.
Ott vannak a személyes élmények. Amilyen tapasztalatokat szerzel, egy meghatározott világkép fog kibontakozni a fejedben, hogy a világ, bizonyos népcsoportok, politika pártok stb. ilyenek. Ezeket sem te irányítod, hanem az események következtében alakul ki, amikbe sodródsz.
Stb. Húszmillió példát lehetne sorolni.
De ha tudományos oldalról közelítjük meg a témát, akkor Brian Greene - Utazás az idők végezetéig című könyvében a fizikus-matematikus szerző arról értekezik, hogy sem a kvantumfizika, sem a newton-i fizika nem engedi meg a szabad akaratot.
A könyvben a szerző egészen odáig jut, hogy a szabadságnak is egy új definíciót ad.
válasza:"Nem kell ateistának lenni ahhoz, hogy valaki azt gondolja, hogy dereminált világban élünk."
De engem most kifejezetten az ateisták véleménye érdekel. Ha az ateisták úgy látják determinált világban élünk, miért hangoztatják hogy az univerzum véletlenül jött létre, meg hogy az élet is véletlenül jött létre, az evolúció a véletlenen alapul stb? Ez önellentmondás.
válasza:#34
Akkor majd erre a determinista ateisták válaszolnak.
Én agnosztikus vagyok.
válasza:"az ateisták véleménye érdekel"
Akkor még egyszer: nézd meg a relativitás miatt befagyott jövő fogalmát.
Amúgy az ateisták azt is tudják, hogy a kvantumvéletlen az valódi - tehát a világunkban VAN valódi véletlen.
Azon kívül a világunk és az élet nem "véletlenül" jött létre, az evolúció pedig nem CSAK a véletlenen alapul, hanem a szabályok között szerepel a véletlen IS. Meg vannak fix, egymásból következő szabályok IS.
válasza:kedves Kérdező!
OK, konkrétan a kérdésre koncentrálva (de nem feltétlenül a te általad megadott logikát követve):
1, Mivel sokan nem ismerik az "akarat" szó valódi jelentését, ezért ezzel kezdeném, mert lényeges!
"
akarat főnév -ot, (-ok), -a (-ja)
1. (lélektan, filozófia) A lelki törekvéseknek az a leghatározottabb formája, amelyet szándékosság, céltudatosság és a választási lehetőségek közötti döntés ténye jellemez.
2. Tudatos elhatározás, elszántság, törekvés vmely szándék, cél megvalósítására, vminek a megtételére.
"
Ami itt kulcsfontosságú, hogy az "akarat"
- CÉLTUDATOS
- konkrét megvalósítható (!!!) célra irányul (választható lehetőségek egyike)
- tudatos elhatározás ami valaminek a megtételére irányul
Emellett idézem a "szabad" szó jelentését is, hiszen a "szabad akarat" ennek a két szónak a közös jelentéstartalmát jelenti.
"
szabad melléknév, főnév és ige
I. melléknév -on, -abb
I. Tevékenységében, cselekvésében, magatartásában nem korlátozott, nem gátolt
...
II. Nem gátolt, nem korlátozott <cselekvés, tevékenység, magatartás, folyamat>.
1. Olyan <cselekvés, folyamat>, amelynek nem áll útjában akadály, ill. amelyet ellentétes erők, törekvések nem gátolnak; nem akadályozott.
"
Ami itt lényeges az adott kérdés szempontjából tehát az, hogy az "akarat" lehet-e valójában "szabad"?
Amint a két fogalom definíciójából látható, az akarat csak akkor lehet szabad, ha cselekvésében (a cél meghatározásában és a megvalósításában) nem korlátozott.
Ez Isten (egy korlátlan hatalommal és tudással rendelkező entitás) esetében lehet igaz csak, az ember esetében azonban nem valósul meg!!!
A következő tényezők akadályozzák az akarat szabadságát:
1, Információs korlát.
( amiről nem tudsz, azt nem akarhatod, pedig mások számára adott lehetőség, pl. Cézár az ókori Rómában nem akarhatott számítógéppel játszani)
2, Fizikai/biológiai korlátok.
(a fizikai törvények és biológiai képességek általi korlátok, például nem tudsz örökké élni, repülni, teleportálni, tűzlabdát varázsolni, vagy megváltoztatni a testi adottságaidat.)
3, MÁSOK szabad akarata azaz két vagy több szabad akarat ellentétes célra irányuló egyidejű megvalósulása (a megerőszakolt áldozat nyilván nem ugyanazt akarja mint az erőszak tevő, de csak az egyikük akarata érvényesül)
Mindezek alapján az látszik, hogy az ember vonatkozásában NEM beszélhetünk szabad akaratról.
Amit (szerintem) sokan keverve a fogalmakat szabad akarat alatt értenek, az a DÖNTÉSI SZABADSÁG, mi (látszólag) valóban adott az ember számára, azaz, eldöntheti, hogy melyiket válassza a RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ (!) lehetőségek közül.
Ebben a relációban lehet csak beszélni az egyén felelősségéről a meghozott döntést illetően, és megvizsgálni, hogy a meghozott döntés mennyiben az egyén felelőssége és mennyiben tőle független, determinisztikus.
válasza:"Amúgy az ateisták azt is tudják, hogy a kvantumvéletlen az valódi - tehát a világunkban VAN valódi véletlen."
Én úgy láttam hogy az eddig hozzászló ateisták determinisztikus világban hisznek és azt állították hogy nincs szabad akarat. Vagy lehet csak addig hisznek ebben amig a vallások szerinti szabad akaratot cáfolják, egyébként meg a véletlenben hisznek :)
válasza:"egyébként meg a véletlenben hisznek"
Elhiszem, hogy neked ez az egész misztikum, és fogalmad sincs róla.
Tudod: a véletlennek is szabályai vannak. Gondoltad volna?
válasza:Most akkor jön a mellébeszélés :)
Determinált a világ vagy véletlenen alapul ateisták szerint? Mikor hogy? Attól függ hogy az érdeketek éppen mit kíván? :)
Akárhogy is nézzük akkor ateisták szerint nem létezik szabad akarat. Vagy az van hogy te egy biorobot vagy akit az univerzum törvényi előre meghatározott módon irányítanak vagy pedig a véletlen alakítja a döntéseidet. Csodás világkép :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!