Milyen az ateisták világképe?

@31:

"Tudományos szempontból teljesen rendben van ha azt mondjuk hogy egy felsőbb hatalom hozta létre a világot. Ez tudományosan nem cáfolható"

Öregem... annak, hogy valamit tudományos elképzelésnek lehessen tekinteni, egyik alapfeltétele az ún. falszifikálhatóság, azaz az, hogy létezzen legalább elméletileg módszer rá, amivel cáfolható. Azzal, hogy ezt írtad, már be is mutattad, hogy nem, abszolút nincs rendben ez a gondolat tudományosan, sőt, nyugodtan kukázható.

"Rátapintottál az ateizmus egyik nagy problémájára. Az ateista ember valóban úgy látja hogy az életnek nincs értelme."

Szóval az ateizmus egyik nagy problémája, hogy nem menekül el azelől, hogy szembenézzen a valósággal? Nem tudom, ez nekem nem tűnik nagy problémának.

"Megpróbálnak találni valami értelmet de mindig ott lesz bennük az üresség."

Dehogy lesz. Az ateisták tökéletesen jól elvannak azzal, hogy szubjektív értelmet találnak a saját életüknek, és pont le sem szr.ják üresség/boldogság szempontjából, hogy objektív értelme nincs.

@29:

"Ezért írtam, hogy induljunk ki abból, hogy valaki egyetért azzal az állítással, hogy nincs isten. Ha valaki erre azt mondja, hogy ő ebben nem biztos, vagy őt ez a kérdés nem érdekli, akkor azt ne hívjuk ateistának (sem teistának)."

De ateista mindenki, aki nem teista - hisz konkrétan ezt jelenti a szó, ezt jelenti ott az az "a" előtag. Azaz, ha valakit nem tekintesz teistának, akkor ateistának kell tekintened, nincs harmadik besorolás.

Miért akkora baj az, hogy az életnek nincs értelme? A szubjektív értelem keresése, kitalálása is ugyanolyan önámítás, mint az objektív értelem keresése vagy kitalálása. Mi a baj az ürességgel?

"Tudományos szempontból teljesen rendben van ha azt mondjuk hogy egy felsőbb hatalom hozta létre a világot. Ez tudományosan nem cáfolható."

Ebből meg látszik, hogy teljesen inkompetens vagy a tudományos módszertanhoz. Aki az állítást megteszi, azé a bizonyításnak a terhe. Ameddig ennek nem tud eleget tenni - megismételhető, kontrollált körülmények között - , addig téveset állít. Másrészt valaminek eleve csak a létét lehet bizonyítani, a nem létét nem.

"Egy ateista azt hangoztatja hogy objektív, de nem talál objektív értelmet az életének."

Hogy találj valaminek objektív értelmet, ha NINCS objektív értelme?

Ha azt mondom, hogy nincsenek objektív bizonyítékok arra, hogy léteznek unikornisok, akkor én vagyok a hülye, amiért nem találom meg őket? Vagy, amiért nem csűrök-csavarok addig szubjektív feltételezéseket és meggyőződéseket, ameddig egy hozzá nem értő, befolyásolható embernek leerőltethetem a torkán őket objektív igazságként tálalva?

„De ateista mindenki, aki nem teista”

Nem azért nem hívnám őket sem ateistának, sem teistának, mert egyik sem lehet, és hanem azért, mert akármelyik lehet. Mintha szuperpozícióban lennének, mert még nem történt meg az a mérés, ami alapján eldőlne, melyik kategóriába tartoznak.

"a vallásos embrek közelebb állnak"

Ezt a vallásos emberek hiszik.

De nem igaz.

Amúgy meg teljesen mindegy is, milyen közel vannak - mivel a vallásos ember soha nem fog közelíteni az igazsághoz, csak egy helyben áll. Maximum a vallása lehetőségeit használja ki - HA van olyan.

Az ateista meg vizsgálja az igazságot, és közelít hozzá.