2021-ben hogy hihet valaki a törzsfejlődésben?
Ok, akkor hajtogassátok:) 169-es válaszban megtaláljátok a cáfolatomat.
Tehát képtelenek vagytok a gyakorlatban bizonyítani az elméleteteket.
"Amikor egy változás előnytelen, akkor igen. Ha előnyös, akkor a régi fog eltűnni, miközben az új elterjed."
Igen, de ezt csap epigenetikai szinten figyelhetjük meg a természetben, azaz a környezeti hatások ki-be kapcsolnak egy-egy génszakaszt. Ez volt a Darwin pinyeknél is.
ÉS nézzétek meg, így kell bizonyítani, ez a tudományos leírás, jól figyeljetek. Ráadásul magyarul, nem valami angol nyelvű zughonlapot idézek, nulla tartalommal:
Miről írnak a kreacionisták a Darwin-pintyekkel kapcsolatban?
De tekintsük meg konkrétan, hogy az elmúlt években mit állítottak a kreacionisták a Darwin-pintyekről. 2014. augusztus 29-én az Institute for Creation Research (Teremtéskutató Intézet) honlapján jelent meg egy hírjellegű írás Jeffrey Tomkins, Ph.D. genetikus tollából [8]. A cikk valójában a Genome Biology and Eolution oxfordi gondozású folyóiratban megjelent „Epigenetika és a Darwin-pintyek evolúciója“ [9] című evolucionista szerzővel és kutatási anyaggal rendelkező cikk tartalmát közli, elemzi, vagyis az eredmény nem kreacionista szülemény. A cikk bemutatja, hogy a csőrváltozatok mögött nagyon gyakran nem a
39 megfigyelt csőralak a földipintyek között. Az első 16 a nagy földipintyekhez tartozik. Funke rajzai 1899-ből. (A képre kattintva nagyobb méretben is elérhető)
konkrét fehérjéket kódoló gének eltérései állnak, hanem úgynevezett epigenetikai változatok. Az epigenetikai változatok úgy jönnek létre, hogy a különféle fehérjéket kódoló génszakaszok valamilyen hatásra másképpen kerülnek kifejtésre. Hogy egy egyszerű példával éljünk, ahogy egy háziasszony, amikor mézeskalács formákat szaggat a kinyújtott tésztából, akkor az előállítható formák adottak (ez az, amit a gének kódolnak), ugyanakkor, hogy melyik formából mennyit állít elő, a körülményektől függően változhat (epigenetika). A kutatók azt találták, hogy különféle fajok gyorsan és jól tudnak alkalmazkodni környezeti változásokhoz a génjeik megváltozása nélkül, pusztán epigenetikai változásokkal. A tanulmány ugyanezt találta a Darwin-pintyek változatossága mögött is, az eltérő csőr alak elsősorban nem genetikai, hanem epigenetikai változatok.
Vagyis a tanulmányból látható, hogy alkalmazkodás végbemehet bármiféle új genetikai információ nélkül is, valamint a kreacionisták nem tudománytalanok, hanem a genetika egy doktora valódi, publikált tanulmányt elemez.
2012. augusztásában a Journal of Creation lektorált kreacionista folyóiratban az állatorvos Jean K. Lightner a már említett Grant házaspár 6 különböző cikkének felhasználásával vont le következtetéseket, amelyekből háromra itt én is utalok [10]. A cikkben bemutatja, hogy a csőrök egymástól hosszúságukban, szélességükben és mélységükben térhetnek el egymástól, alakjuk pedig az egyed fejlődésének két szakaszában alakul ki. Az első szakaszban az orr előtti porc alakul ki az embrionális fejlődés 26-29. szakaszában. Az, hogy milyen széles és mély lesz a csőr, az ezekben a hetekben a BMP4 gén kifejezése határozza meg, bizonyos fajoknál a 26. szakaszban erősebb, van ahol a 29.-ben, van ahol egyenletes a kifejeződés. Az is meghatározó volt, hogy helyileg hol történik a Bmp4 gén kifejezése. Vagyis a csőr alakjának két dimenzióját alapvetően a BMP4 gén kifejezésének helye, ideje és mértéke szabja meg [11]. Egy külön tanulmány rámutat arra, hogy a csőr hosszát egy fehérje kifejeződésének mértéke szabja meg, tehát a másik két dimenziótól független. A fejlődés második fázisa a premaxilláris csont fejlődése, amelyet szintén több gén kifejtésének helye és ideje határoz meg. Lightner ezután a csőr alakjának szelekciós előnyeit tárgyalja, amely során kiderül, hogy előfordult, hogy nagy szárazság idején bizonyos csőrformák és táplálkozási szokások olyan élelemforrás eléréséhez is lehetőséget adtak, amire más csőrformák nem, emiatt valóban korábbi pusztulás jelentkezett bizonyos fajoknál. Ugyanakkor szárazság idején egy-egy faj nagyobb elterjedése sokkal inkább vándorlásuknak és új kolóniák (populációk) alapításának tudható be, mintsem a többi faj hamarabbi pusztulásának. Viszont fontos megjegyezni, hogy a szárazság elmúlásával a fajok újra keveredtek, emiatt az eredeti változatosság újra helyreállt ([12], továbbá: [13]). Vagyis a cikk bemutatja, hogy maguk a különbségek is a génkifejtésnek köszönhető és nem feltétlenül genetikai változatoknak, másrészt az ismételt keveredéssel látható, hogy az eredeti teremtett faj mégis csak az eredeti változatosságot igyekszik fenntartani. A cikk az összefoglalón nagyrészt a korábbi eredményeket mutatja be, vagyis tudományos és aktuális.
Lighter cikke nem említi, ugyanakkor érdemes megvizsgálni Granték fent hivatkozott két cikkét. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy két pintyfaj kereszteződése amiatt jön létre, hogy eltanulják egymás dalait, tehát a dalok nem jelentenek lényeges szempontot a fajok elválása kapcsán, inkább annak következménye. Ami ennél viszont lényegesebb, hogy nagyon sok helyzetben a hibrid fajok előnyt jelentenek. Vagyis vészhelyzetben az eredeti teremtett faj visszaállítására irányuló törekvés jelent kiutat.
A fenti, általam fellelt, a témakörhöz kapcsolódó két legfrissebb kreacionista cikk is bemutatja, hogy kreacionista oldalról komoly tudósok valódi tudományt képviselnek. Ennek ellenére az evolucionista propaganda ennek ellenkezőjéről igyekszik tájékoztatni a közvéleményt.
Ez nem törzsfejlődés, ez epigenetikus változás





Úgy látom, az epigenetikáról szóló ismereteid is csak kreacionista hazugságokból erednek, nem valós tényekből.
Az epigenetikai változás a valóságban azt jelenti, hogy nem a DNS változik meg, hanem a génkifejeződés bizonyos környezeti hatásokra, és ez jelenik meg fenotipikus eltérésként. Csak ugye az ilyesminek van egy könnyű ellenőrizhetősége. Ugyanis ha a génkifejeződés változását okozó környezeti hatások megszűnnek, akkor értelemszerűen az általuk okozott változás is. Vagyis ha létezne egy olyan tenyésztett faj, ami epigenetikus változások következtében olyan, amilyen, akkor az egyes környezetekben egyik féle, másik környezetben másik féle utódokat kéne eredményezzen.
De mégsem látunk ilyet. Akárhol vetsz el karfiolmagot, bármilyen környezeti feltételek mellett, a kikelő növény mindig a karfiol tulajdonságait fogja magában hordozni, nem a vadkáposztáét. Szóval ez nem jött be.
Tehát akkor gobdolkozzunk, ha nem epigenetika, akkor vajon milyen mechanizmus is okozhatja örökíthető, új információk megjelenítését? Na?
"Az epigenetikai változás a valóságban azt jelenti, hogy nem a DNS változik meg, hanem a génkifejeződés bizonyos környezeti hatásokra,"
Ezt írtam én is. Ugye nem tudod, hogy mit jelent a genom szó?:)
És már megint a "hát ott a karfiol":))) Fantasztikusak vagytok, nulla tudással.
"De mégsem látunk ilyet. Akárhol vetsz el karfiolmagot, bármilyen környezeti feltételek mellett, a kikelő növény mindig a karfiol tulajdonságait fogja magában hordozni, nem a vadkáposztáét. Szóval ez nem jött be."
A karfiol mióta reprezentatív a teljes élővilágra? Ezzel pedig a törzsfejlődést cáfoltad sikeresen, amit köszönök!
Ez akkor működne, gyengeagyúkám, hogyha a kifejlett karfiol más környezeti hatások alá vándorolna, de erre Isten nem készítette fel a karfiolt, mivel az max. helyzetváltoztató, az állatok pedig helyváltoztatók, szóval ott bőven működik az epigenetika.
Tehát az egyszerű evós azt állítja, hogy ami a karfiolban nem működik az egyik élőlényben sem fog. Azaz a genetikai és az epigenetikai állomány minden élőlényben pont ugyanaz, mint a karfiolban. Mekkora sarlatánok vagytok, Atyaég:)
Tehát várom a cáfolatokat illetve a törzsfejlődés bizonyítását! Eddig a törzsfejlődést cáfoltátok sikeresen és az ID-t bizonyítottátok.
Nagyon vesztésre álltok, pedig szegény karfiol próbálkozok:)
"Csak ugye az ilyesminek van egy könnyű ellenőrizhetősége."
Igen, ez a szép a kreacionizmusban, hogy természettudományosan könnyedén igazolható, ellentétben a törzsfejlődéssel, ami totálisan tudománytalan
Már értem, miért nem mertek konkrétumokat írni. Mert féltek a lebőgéstől. Szegény 174-es besétált a csapdámba:)
Jobban jártok, ha maradtok annál, hogy "hát van a karfiol és valahogy lettek az élőlények".





"A karfiol mióta reprezentatív a teljes élővilágra? "
A karfiol egy példa. De megnézheted a brokkolit is, a banánt, a dalmatát, arab telivért, stb. Egyik sem fog másik fajtát szülni a környezeti feltételek változásával, vagyis egyik sem epigenetikai hatások következtében alakult ki.
"Igen, ez a szép a kreacionizmusban, hogy természettudományosan könnyedén igazolható"
Illetve fordítva, ez esetben könnyedén cáfolható volt, hisz mint láttuk, a tenyésztés során létrejött új információk nem epigenetikai hatások következményei.
Tehát akkor elismerted a vereségedet. Becsületes dolog, az tény!
Aki még akar írni, attól továbbra is várom a törzsfejlődés igazolását! Természetesen más is írhatja, hogy "hát ott a karfiol és az ID, ahogy a 178-as. Köszönöm





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!