Ha Isten erkölcsi útmutatást akart nekünk adni, akkor miért adott egy olyan könyvet, ami támogatja a rabszolgaságot?

Kérdező:

„A kutatók szerint az Exodus leírása Kr. e. 600 körül kezdődött és végleges, mai formáját Kr. e. 400 körül érte el."

A kutatók azt mondják, hogy a Tóra több forrásból lett összerakva. De hogy mik voltak azok a források, és mikoriak, azt nem tudjuk, csak találgathatunk. Erről többféle elmélet is van, igazából ahány bibliakutató, annyi elképzelés létezik. A végső megszerkesztés időpontja nem azonos a forrás keletkezésének időpontjával. Szóval ez semmit nem von le az írás hitelességéből. De ha jól tudom, az Iszlám is tiszteli Mózest. Ha szerinted Mózes csak legenda, akkor a vallásod egy kitalált karaktert tisztel?

„Na, és ugyan miért tiltják a magyar törvények az öngyilkosságban való segítést, ha nem vallási okok miatt??? Ugyan melyik az az ideológia, amely megtiltja, hogy az ember rendelkezzen a saját élete és halála fölött? Úgy van: a kereszténység. A magyar törvények épp azért tiltják az eutanáziát, mert a kereszténység szerint az öngyilkosság bűn. Tehát tiltani kell.”

Már bocs, de kevered a dolgokat. Ennek semmi köze semmilyen valláshoz: embert ölni, vagy más ember halálában segédkezni bűncselekmény vallásoktól függetlenül is. Így volt ez a szocialista rendszerben is, pedig hát az nem igazán akart kedvezni a keresztényeknek. Az ölés vagy halálba segítés alapvető emberi normákat rúg fel, világnézettől függetlenül. Amúgy a passzív eutanázia nincs megtiltva, egy betegnek joga van visszautasítani a kezelést, akkor is, ha emiatt meghal. A törvény az aktív eutanáziát tiltja, vagyis azt, hogy egy orvos méreggel megöljön valakit. Ezt az Iszlám is tiltja, de javíts ki, ha tévedek.

„Én is írtam, ha szabályozol valamit, akkor logikus, hogy egyúttal engedélyezed is. Ha nem engedélyezed, akkor nincs mit szabályozni.”

A Tóra nem tiltotta meg a rabszolgaságot, hanem úgy szabályozta, hogy a szolgákkal emberségesen kell bánni, akár úgy is, mint egy családtaggal. A rabszolgák egy része olyan emberekből állt, akik saját maguk választották, hogy ledolgozzák az adósságukat, tehát számukra a szolgaság önkéntes aktus volt azért, hogy javakat szerezzenek. Másrészt háborús foglyok, illetve bűnözők lettek rabszolgák, őket nem lehetett minden további nélkül a közösségbe engedni, mert veszélyt jelentettek másokra. A rabszolgaság intézményének tehát funkciója volt, ennek megszüntetése pedig a társadalmi rendszer összeomlásával járt volna, ezért nem lehetett egyszerűen eltörölni, csak szabályozni.

„Nem értem miért írod le ezt a hazugságot újra és újra...”

Nincs semmilyen hazugság, azt írja a Tóra: „Aki rabszolgáját vagy rabnőjét bottal úgy megveri, hogy az a keze alatt meghal, azt meg kell torolni.” Van itt egy másik idézet is: „Aki valakit úgy megüt, hogy az illető belehal, az halállal lakoljon.” Tehát ha a rabszolga közvetlenül a verésbe halt bele, akkor a törvény azt vélelmezte, hogy a gazda célja az ölés volt, így ő is halált érdemelt. Ha azonban a rabszolga nem halt bele a verésbe, csak napokkal később, akkor a törvény nem látta bizonyítva a szándékosságot és balesetnek tekintette a rabszolga halálát, ezért nem büntette a gazdát halállal.

Mivel a felebaráti szeretet, és a felebarátainkhoz kötődő erkölök egyetemesen minden emberre vonatkoznak, így a rabszolgákra is...

Azaz az újszövetség erkölcse szerint a rabszolgaság nem megengedett dolog, hisz egy emberrel az erkölcs szerint az meg nem tehető.

Kérdező: Ha te azt gondolod, hogy a törvény azért tiltja a másik ember megölését, mert a vallások szerint az bűn, akkor te nagyon el vagy tájolva. A gyilkosság bűn, az ateisták szerint is, ez nem függ semmilyen vallástól. Amúgy tudsz róla, hogy az eutanáziát és az öngyilkosságot az Iszlám is tiltja?

„Az aktív eutanázia azon esete, amikor a beteg saját akaratából történik, az Iszlám szemszögéből öngyilkosságnak számít. Aki pedig hozzásegíti őt, az orvos, az olyan mintha a gyilkosa lenne. Amennyiben hozzátartozók adják ehhez a beleegyezésüket illetve kérvényüket, akkor ők is olyanok az Iszlám szerint, mintha a gyilkosai lennének. Az öngyilkosság az egyik legtiltottabb dolog az Iszlámban. Az Iszlám törvényei szerint a büntetése annak, ha valaki a szenvedéstől való elmenekülésként megöli magát, hogy a Pokolban ugyanazt a fájdalmat kell elszenvednie, mint az öngyilkosságánál és ugyanazáltal az eszköz által, mint amivel megölte magát. Ezt több hagyomány is alátámasztja.”

[link]

Persze, lehet arról vitázni, hogy az eutanázia etikai szempontból megengedhető-e vagy sem, De a kérdésed nem erről szól.

Mózes valóságosságáról sem akarok itt vitatkozni, írj ki új kérdést rá, ha ez érdekel. De ha kicsit utánanézel, láthatod, hogy számtalan elmélet van arról, hogy létezett-e, mikor létezett, ki volt ő, milyen valóságalapja lehetett a Tóra által leírt jelenségeknek, stb., szóval nincs egységes álláspont a kutatók között. Ha azt gondolod, hogy neked sikerült megtalálnod és ide másolnod a végső és abszolút igazságot, akkor tévedsz és csak a tájékozatlanságodat bizonyítod vele.

Ha szerinted Mózes nem létezett, és az egész csak ki lett találva, mint egy Gárdonyi regény, akkor ezt Mohamed próféta is jól benézte.

„Mondjátok: Hiszünk Allahban és abban, ami lebocsáttatott hozzánk, s abban, ami lebocsáttatott Ábrahámhoz, Izmaelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és a Törzsekhez (Jákob tizenkét fiának leszármazottainak), s abban, amit Mózes és Jézus kapott, és abban, amit a próféták kaptak Uruktól.”

Még idézhetnék egy csomó részt a Koránból, ami Mózessel kapcsolatos, de te bizonyára nálam sokkal jobban ismered ezeket.

Azt írod:

„Ma már tudjuk, hogy a bérmunka vagy a napszám nemcsak erkölcsileg helytállóbb, de hatékonyabb és anyagilag is kifizetődőbb, mint a rabszolgamunka alkalmazása. Persze ezt már modern kori közgazdászok számolták ki, az akkori emberek még nem tudhatták. Viszont fura, hogy egy mindentudó Isten sem tudta...”

Már megbeszéltük, hogy kik mentek rabszolgának. Olyan emberek, akik azért, hogy pénzhez jussanak, önként vállalták, hogy valakit szolgálni fognak maximum 6 évig, a 7. évben pedig szabaddá váltak. A másik csoport a bűnözőkből állt, akik az általuk okozott kárt dolgozták le, ők a mai törvények szerint börtönben lennének. Illetve a hadifogság intézményét is a rabszolgaság váltotta ki. A törvény tiltotta, hogy bárki erőszakkal szerezzen rabszolgát, például úgy, hogy elrabol valakit, ezt halállal büntette. Tehát nem bűnözők esetében rabszolgának állni önkéntes döntés volt. Amikor valaki eladta magát, megkapta a hatéves munkabérét egy összegben, a hat év után pedig végkielégítést kapott.

Azt írod:

„Azta! Ez egyre jobb lesz! Szóval, ha a rabszolgát egy féltéglával agyonverik, de csak két nap múlva hal bele, akkor az baleset. Hát ez óriási! Tényleg nagyon erkölcsös ez a bibliai Isten. Ennél erkölcsösebb már nem is lehetne!”

A törvény a szándékot vizsgálja. Azt nézi, hogy egy cselekedetnek mi volt a célja. Ha valakit megpofozol, mert hirtelen dühös leszel rá, és ebbe ő valamiért belehal, akkor enyhébb büntetést kapsz, mintha az lett volna a célod, hogy megölöd őt, hiszen a szándékod nem az ölés volt. Tehát hiába ugyanaz lett a cselekvés eredménye, a büntetés nem ugyanaz, mert más volt a szándék. A Tóra ezt a szemléletet írta elő, és ez igencsak időtállónak bizonyult, mert még ma is ezt használjuk.

Kérdező:

Azt írod:

„Hogy jön ide a gyilkosság? Eutanáziáról beszéltem. Az eutanázia nem gyilkosság, hanem segédkezés egy öngyilkosságban.”

Ha valaki segít egy másik embernek megölni magát, akkor ő gyilkos, jogi és erkölcsi értelemben is. Ha valaki fel akarja akasztani magát és te segítesz neki megkötni a hurkot, akkor gyilkos vagy, akár tetszik neked, akár nem.

Azt írod:

„Igen, erről beszélek: ha kárt okoztál, akkor logikusan meg kellett fizetned a kárt. Ha nem tudtad kifizetni, ledolgoztad rabszolgaként. Ebben mi az önkéntes?”

Az adósrabszolgaság azt jelentette, hogy ha valaki eladósodott, tehát nem tudott megélni, nem tudta eltartani önmagát és a családját, akkor eladhatta magát 6 évre, és a hat évi munka bérét egy összegben megkapta, és ebből ki tudta fizetni a tartozását. Ezen kívül a gazdának el kellett tartani a feleségét és gyerekeit is, pedig ők nem voltak rabszolgák és nem dolgoztak a gazdának. Ezen kívül, mint már írtam, a hat év után végkielégítést kellett kapnia. Borzasztó, ugye?

A bűnözőknek valóban nem önkéntes volt a rabszolgaság. Mondjuk, valaki kirabolt egy embert. Ha elfogták és nem tudta kártalanítani az áldozatot, akkor rabszolgaként kellett dolgoznia, maximum hat évig, és a pénzből, amennyiért őt megvették, ki tudta fizetni a kárt, amit okozott. Hát ez tényleg embertelen. :)

Ha a zsidók harcoltak idegen népekkel, és győztek, akkor a hadifoglyok rabszolgává váltak, mivel nem lehetett őket integrálni a közösségbe, hiszen a zsidók ellenségei voltak. Tehát ez a hadifogság intézménynek a kiváltása volt. Mindazonáltal, ha bántás érte őket a gazda részéről, például kaptak egy pofont és ettől kiesett egy foguk, akkor rögtön fel kellett szabadítani őket.

Jól mutatja a Tóra erkölcsét, hogy mit ír elő, ha egy idegen (vagyis nem zsidó) rabszolga a zsidókhoz szökik:

„ Ne küldd vissza urához a rabszolgát, ha hozzád menekül urától! Hadd lakjék közötted azon a helyen, amelyet választ magának városaid közül, ahol jó neki. Ne nyomorgasd őt!”

Beidézed ezt a részt a Királyok könyvéből:

„A prófétatanítványok asszonyai közül az egyik hangosan megszólította Elizeust, ezekkel a szavakkal: "Férjem, a te szolgád, meghalt. Tudod jól, hogy szolgád az Úr tisztelője volt, s most jön a hitelező, hogy elvigye a két fiamat rabszolgának."

Amikor egy férfi nagy adósságot halmozott fel, aztán meghalt, azt a fiai örökölték. Ha nem tudták sehogy visszafizetni, maradt az a lehetőségük, hogy eladják magukat hat évre, és a hat évi munkabérből, plusz végkielégítésből ki tudják fizetni a tartozást. Mint már írtam, a gazda ilyenkor a feleségüket és a gyerekeiket is eltartotta.

Azt írod:

„A Neszilim kódex a hettitáknál ugyanezt írta elő i.e. 1650-1500 körül”

A Neszilim kódex tényleg érdekes olvasmány, csak hát azok a törvények egyáltalán nem védik a rabszolgákat, úgy tekinti őket, mint tárgyakat. Meg lehet ölni őket, ki lehet verni a szemüket, fogukat, stb. nem járt érte büntetés, csak az árát kell kifizetni a tulajdonosnak. Hamurapi törvényei sem túl barátságosak. Szóval erkölcsiségében fényévekre van tőlük a Tóra.

„Nem vagyok moszlim, ha erre célzol, fogalmam sincs miért vetted ezt a fejedbe vagy honnan jött ez neked.”

Akkor itt tévedtem, a stílusod nagyon hasonlít arra a muszlim felhasználóra, aki hasonló kérdéseket szokott kiírni. Szóval a Korános részeket tekintsd tárgytalannak.

Mózessel kapcsolatban írod:

„Szóval sok elmélet van. Oké. És, ez egy érv? Ha igen, mire?”

Például arra, hogy különböző tudósok, különböző dolgokat gondolnak erről a kérdésről. Fogalmunk sincs, hogy élt-e Mózes, mikor élt, egy személy volt-e vagy több (Freud szerint például több valós személyből lett összegyúrva a karaktere). Ahogy azt sem tudjuk, hogy a Tóra valóság-e, fikció, vagy mítosz, vagy ezeknek a keveréke. Esetleg olyan történelmi események sorozata, amelyet a nép csak az isteni hatalom hatásával tudott megmagyarázni, és ezek a magyarázatokkal kevert események vannak leírva. De ezekkel én nem akarok foglalkozni, ugyanis a kérdésed nem erre vonatkozott. Mindenesetre ez a valós, vagy kitalált történet/mítosz egy olyan jogszabálygyűjteményt eredményezett, amely a civilizáció alaptörvényévé vált.

Szóval, kérdező, ne vedd zokon, hogy kétségbe vonom a tájékozottságodat, ha azt gondolod, az a néhány idézet, amit idemásoltál, magyarázat mindenre.

Én is benne vagyok, hogy abbahagyjuk ezt a vitát, úgyis csak önmagunkat ismételgetjük.

"Ha valaki segít egy másik embernek megölni magát, akkor ő gyilkos, jogi és erkölcsi értelemben is. Ha valaki fel akarja akasztani magát és te segítesz neki megkötni a hurkot, akkor gyilkos vagy, akár tetszik neked, akár nem."

Miért is??? Mert a te erkölcsöd a nagybetűs Erkölcs? Hát szerintem meg erkölcsileg nem gyilkosság. Van ország, ahol jogilag sem az. Ilyenkor mi van? Hogy döntjük el, melyik Az Erkölcs?

Azt nem értem, ti keresztények hogyan lehettek ilyen undorítóan egoisták, hogy szerintetek csak az az erkölcs, amit ti kinyilatkoztattok? Hát szerintem bazz, ha te nem érted a különbséget aközött, hogy valakit leszúrsz az utcán a pénzéért, és aközött, hogy a szerettedet engeded méltósággal elmenni és a saját kérésére véget vetsz a szenvedésének, akkor a te erkölcsöddel k***a nagy bajok vannak. Ha te mindkettőt elintézed azzal, hogy ez is gyilkosság, meg az is gyilkosság, akkor inkább ne akarj erkölcsről papolni. Én az utóbbit kegyelemnek hívom, nem gyilkosságnak! És ha te azzal jössz, hogy a te végtelenül kegyelmes istened bünteti a kegyelmet, akkor ezt az istent nyugodtan tartsd meg magadnak az erkölcsével együtt.